A Fåhraeus-Lindqvist hatás a vér áramlási jelenség, amely az eritrocita folyékonyságán alapul és összefügg a vér viszkozitásával. A viszkozitás alacsonyabb hajók a keringési periféria keskeny lumenű, mint a magasabb lumenű edényekben. A Fåhraeus-Lindqvist-hatás elsősorban megakadályozza vér pangás a kapillárisokban.
Mi a Fåhraeus-Lindqvist hatás?
A Fåhraeus-Lindqvist-effektus jelensége vér áramlása a folyékonyság alapján vörösvértesteket és a vér viszkozitásával kapcsolatos. Az emberi vérnek van bizonyos viszkozitása. A viszkozitás megfelel a testnedvek. Minél vékonyabb egy folyadék, annál alacsonyabb a viszkozitása. Alternatív megoldás lehet a viszkozitás törzs segítségével történő mérése. A Fåhraeus-Lindqvist hatás kifejezést a vér viszkozitásának csökkenésének leírására használják, amelyet a hajók és ezáltal csökkenő nyúlás. Az ér átmérője 300 µm alá csökken, megakadályozva a vérpangást a kapillárisokban. A Fåhraeus-Lindqvist hatás a vörösvértesteket. A jelenséget tekintik annak az oka, hogy a vér viszkozitása hajók a keringési periféria száma lényegesen alacsonyabb, mint a központi érekben keringés magasabb lumen a keskeny lumen miatt. A hatással járó vérsejtek deformabilitását folyékonyságnak is nevezik, és a Fåhraeus-Lindquist-effektus jelenségének előfeltételének tekintik.
Funkció és feladat
Vörösvérsejteket is neveznek vörösvértesteket és van egy bizonyos folyékonyságuk. Így deformálódhatnak. A deformáció az erek falai közelében lévő vérsejtek által tapasztalt nyíróerők miatt következik be. A keletkező nyíróerők kiszorítják az eritrocitákat. Így a vörösvértestek az axiális áramlásba vándorolnak. Ezt a jelenséget axiális migrációnak is nevezik, és sejtszegény marginális áramokat eredményez. A sejteket a plazma élárama veszi körül. A Fåhraeus-Lindquist effektusban ez az éláram csúszó réteg szerepét tölti be. Nyilvánvalóan a vér folyékonyabban folyik ezeken a területeken. Ez a kapcsolat összefügg a hematokrit a perifériás ellenállás szintjén. A hematokrit megfelel a kötet a sejtes vérelemek töredéke. vörös vérsejtek teszik ki 96 százaléka és a legnagyobb hányadnak felel meg. A perifériás ellenállás megfelel a test véráramában folyó áramlási ellenállásnak, és az összes perifériás vaszkuláris ellenállás összege. A Fåhraeus-Lindqvist hatás csökkenti a hematokrit 300 µm alatti kisebb erekben a perifériás rezisztenciára gyakorolt hatás. A jelenség ezen erek súrlódási ellenállását is csökkenti. Nagyobb erekben viszont nagy az áramló sejtek súrlódása. Az alacsony sejtes marginális áramlás nagyobb sejtekben nem szélesedik ki hatékonyan. Ez a kapcsolat megnöveli a vér viszkozitását. Ez a viszkozitás rendkívül szűken is növekszik hajszálcsöves hajók. Bár az eritrocitáknak van folyékonyságuk, egy bizonyos ponton túl nem deformálódhatnak tovább. Összefoglalva, a legfeljebb tíz mikrométeres edényekben a látszólagos vérviszkozitás a Fåhraeus-Lindqvist hatás miatt csak kissé magasabb, mint a plazmában. A viszkozitás csökkenése az eritrocitáknak köszönhető, amelyek a kisebb nyíróerők miatt a véráram közepén gyorsabban mozognak. Emiatt egyre inkább a központ közelében mozognak, amelyet axiális migrációnak neveznek. Ily módon egy sejtszintű csúszó réteg képződik a perifériás zónában, és felgyorsul a folyadék mozgása a központban. Folyékonyságuk miatt az eritrociták képesek alkalmazkodni a megváltozott nyírófeszültségekhez és csökkenteni a hemodinamikára gyakorolt esetleges zavarokat.
Betegségek és rendellenességek
A Fåhraeus-Lindqvist hatással járó panaszoknak sokféle oka lehet. A legtöbb esetben az általános hemodinamika zavarai felelősek az ilyen típusú panaszokért. Az ilyen zavarok kapcsolódhatnak például az erek kóros változásaihoz. A kórosan megváltozott erek viszont olyan betegségek következményei lehetnek, mint pl érelmeszesedés. Ez a lassan progresszív betegség sok éven át tünetmentes marad, és sok esetben csak későn diagnosztizálják érelmeszesedés, vérzsírok, trombák vagy kötőszöveti lerakódnak az erekben, emiatt plakkok képződnek és szűkülnek az ér lumenje. Az ilyen korlátozott véráramlás elősegíti a másodlagos betegségeket. Azon betegségek mellett vagy együtt, mint pl érelmeszesedés, az így kialakuló magas vaszkuláris stressz és repedések szintén zavarokat okozhatnak a véráramlásban és a Fåhraeus-Lindqvist hatásban. A repedéseken keresztül történő vérzés elősegíti például a trombák kialakulását. Az erek elveszítik rugalmasságukat, merevekké válnak és láthatóan megkeményednek. A Fåhraeus-Lindqvist hatás szintén romolhat, ha a vér összetétele megváltozik. Ez például akkor áll fenn, ha hiányzik a folyadék. Ugyanez vonatkozik bizonyos gyógyszerek szedésére, mint pl peteérés inhibitorok. Megnövekedett alvadási tényezők műtét vagy súlyos után égések megváltoztatja a vér összetételét is. A megváltozott készítmények másik elképzelhető kapcsolata a thrombocyta aggregáció. Trombózis az előbb említett jelenségek gyakran kedvelik. Továbbá elhízottság és időskor, kockázati tényezők mert trombózis tartalmazza a rendszeres nikotin or alkohol visszaélés, általános magas vérnyomásés cukorbetegség mellitus. Ezenkívül a vörösvértestek veleszületett rendellenességei megzavarhatják a véráramlást és ezzel együtt a Fåhraeus-Lindqvist hatást. A vörösvértestekkel kapcsolatos genetikai változások nyilvánulnak meg például sarlósejtekben vérszegénység, amely a vörösvérsejtek sarló alakú megjelenésével jár. Ezenkívül anyagcsere-betegségek és vasaló or vitamin a hiányosságok negatív hatással vannak a vörösvértestekre egyensúly. Mivel a Fåhraeus-Lindqvist-hatás megakadályozza a vér sztázisát a kapillárisokban, a hatás zavarai vezet nak nek hajszálcsöves vérpangás és kezdetben gyakran észrevehető, mint bőr vörösség vagy kiálló vénák.
