Fáradtság törés (fáradtság törés) akkor fordul elő, amikor a csont túlterhelődik és fokozatosan képződik. A tünetek fokozatosak, és gyakran nem veszik észre őket az a jeleként törés. A fáradtság törés A teljes gyógyuláshoz több hét vagy akár hónap is szükséges.
Mi a fáradtság törése?
Vakolat a töréseket szinte mindig gipszekkel használják. 6 hétig van szükség a viseléséhez. A fáradtsági törés olyan törés, amelyet az okoz feszültség hosszú időn keresztül. Ellentétben az akut töréssel, amelyben a csontra egyszer túlzott erő hat és annak törése következik be, fáradtságos törés esetén a csont ismételt és tartós terhelésnek van kitéve. Ez azt eredményezi, hogy idővel törékennyé válik, ami perceken át repedéseket okoz a szerkezetben. Kétféle fáradtsági törés létezik. Elégtelenségi törés akkor jelentkezik, amikor a csontok már egy betegség előzetesen károsodott. Stressz törés az egészséges törése csontok, amelyeket csak az állandó túlterhelés tör meg. Nagyon gyakran a fáradtságtörés fordul elő sportolóknál, például futás, de bizonyos szakmákban is, ahol ismétlődő erőteljes mozgásokra van szükség, a fáradtság törése jelentkezik. Általában egy vagy több lábközépcsont, egy nyaki vagy mellkasi csigolya, Vagy a borda érint. (Lásd még: sportsérülések)
Okok
A fáradtság törése a csont állandó túlterheléséből adódik. Az alkalmazott erő nem elég erős ahhoz, hogy a csont azonnal elszakadjon. De az ismétlődő feszültség a csontszövet változását okozza. Úgynevezett mikrotörések fordulnak elő, amelyek apró repedések és repedések a csontban tömeg. Mivel a test mindig megpróbálja ellensúlyozni a fellépő zavarokat, több csontanyagot képez, amelyet aztán újra lebontanak. Az állandó építkezés és lebomlás miatt a csont porózusabbá válik, és végül elszakad. A csont túlterhelését elősegítik a lábak elmozdulása, a túl kevés izom tömeg vagy túl vékony csontok. A láb fáradtságtörése általában közben jelentkezik futás (Jones-törés vagy menettörés). Csigolyák és borda súlyos köhögési rohamok során fordulhatnak elő, amelyek hosszú ideig jelentkeznek (köhögés törés). A mellkasi vagy nyaki csigolyák fáradtságtörését Schipper-kórnak is nevezik, mert ismétlődő lapátmozgások okozzák.
Tünetek, panaszok és jelek
A fáradtság törése túlzott használatból ered, általában nehéz fizikai munkából vagy sportból. Ez gyakran törött terület, ritkábban sima törés. Ezért a fáradtsági törésnek gyakran nagyon eltérő tünetei vannak, mint a klasszikus törésnek, amelyet általában egy esemény okoz, például zuhanás vagy ütés. Így a fáradtsági törést általában nem ismeri fel közvetlenül a beteg. Közepesen súlyos vagy súlyos állapotban nyilvánul meg fájdalom. Az érintett régió már nem tölthető be megfelelően, és elveszíti a funkcionalitását. Ha ennek ellenére terhelést alkalmaznak, akkor ez súlyos fájdalom. Leggyakrabban a fáradtság törése a lábfejben vagy a kézben jelentkezik. Ezeken a területeken a viszonylag kis csontok nagyon nagy terhelésnek vannak kitéve. A fáradtsági törés által érintett terület nemcsak nagyon fáj, hanem láthatóan megduzzad. A környező szövet többel van ellátva vér és ezért gyakran melegnek vagy akár forrónak érzi magát. Ritka esetekben a fáradtsági törést a vérömleny. Ezt vérömleny belül fejlődik, de felszínre kerül a bőr pár nap múlva. A legtisztább jelzés a fájdalom az érintett testrész részleges vagy csaknem teljes mozdulatlansága és teljesítményének hiánya. A csontok elmozdulása, mint a klasszikus törésnél, ritkábban figyelhető meg.
Diagnózis és lefolyás
A fáradtság törését kezdetben enyhe fájdalom észleli. Folyamatos megterheléssel a fájdalom fokozódik, de nyugalmi állapotában alábbhagy. A duzzanat és bőrpír bőr gyakran a törés helyén fordulnak elő. A tüneteket gyakran nem törésként érzékelik, mivel fokozatosan fejlődnek. Az akut töréssel ellentétben a csont hosszú ideig működőképes marad a fáradtsági törésben. Csak hosszabb idő után válik lehetetlenné az érintett személy súlya a csontra. Ezen a ponton még a nyugalmi fájdalom sem csillapodik, de tartósan észrevehető. A diagnózist képalkotó technikák segítségével állítják fel, mint pl Röntgen, mágneses rezonancia képalkotás (MRI), szcintigráfia vagy számítógépes tomográfia (CT). Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy könnyen lássa a csontszövet finom repedéseit és magát a törést is. A diagnózist azonban általában meglehetősen későn állapítják meg, mivel a tüneteket gyakran nem értelmezik helyesen, és az orvoshoz csak hosszú szenvedés után fordulnak.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Amikor fokozódó fájdalmat észlelnek, amely más oknak nem tulajdonítható, orvoshoz kell fordulni. A fáradtsági törés mindenképpen orvosi értékelést és kezelést igényel. Ezért a legjobb, ha az első jelek alapján háziorvossal fordulunk. Legkésőbb, amikor a duzzanat és bőrpír bőr megjelennek, szakmai tanácsra van szükség. Egyéb figyelmeztető jelek: Nyugalmi fájdalom és az érintett végtag mozgatásának korlátozása. Aki észreveszi ezeket a tüneteket, forduljon orvoshoz. Fáradtsági törés következménye az állandó feszültség a csontokon. Azoknak az embereknek, akik sokat sportolnak vagy fizikailag megerőltető munkát végeznek, rendszeresen ellenőrizniük kell és beszél háziorvosuknak, ha észreveszik az említett figyelmeztető jeleket. További kapcsolatok az ortopéd vagy a csontkovács, a törés helyzetétől és súlyosságától függően. Akut tünetek esetén fel kell keresni a legközelebbi kórházat. A kezdeti kezelés után fizioterápiás intézkedések vannak feltüntetve. Először a gyógyulás elősegítése, másodszor pedig a fáradtsági törések megismétlődésének megakadályozása.
Kezelés és terápia
A fáradtsági törés kezelése azon alapszik, hogy a csont károsodása milyen mértékben fejlődött, és a törés helyén. Ha egy közelgő fáradtsági törést korán észlelnek, gyakran elegendő az okozó stressz elkerülése és a testrész pihentetése. Ez lehetővé teszi a csont helyreállítását és a csontszövet regenerálódását. Továbbá fizioterápiás intézkedések támogathatja a gyógyulást. Ha a fáradtsági törés már megtörtént, a csontot gipszzel rögzítik és fájdalomcsillapító gyógyszert adnak be. Ha a fáradtsági törést hosszú ideje nem ismerik fel, és a csont nagyon sérült, műtétre lehet szükség. Különféle műtéti eljárások vannak erre a célra. A csont megerősíthető a csontvelő. A fárasztó töréshez kívülről fémlemezekkel történő csavaros rögzítést is alkalmaznak. Végül van egy szivacsplasztika. Ez magában foglalja a csontanyag kivételét a medencéből és behelyezését a törés helyébe. A kezelés típusától függően két-négy hét elteltével a csont gondosan és nagyon könnyedén megtehető. Fáradtsági törés súlyos eseteiben azonban akár hat hónap is eltelhet, mire a csont ismét felhasználásra kész.
Megelőzés
A fáradtsági törés megelőzhető, ha nem terheli véglegesen a testet. A sportban egyrészt figyelni kell a helyes testtartásra, másrészt komolyan kell venni a test minden olyan jelét, amely túlterhelésre utal. Abban az esetben futás, sokk-elszívó cipő szolgál megelőző intézkedésként. Meglévő alapbetegségek esetén, mint pl csontritkulás, a fáradtsági törés elleni megelőző intézkedésként mindig alacsonyan kell tartani a mozgásszervi rendszer terhelését.
Utógondozás
A fáradtsági törés sok utókezelést és újjáépítést igényel. A korábban „meneteltöréseknek” nevezett fáradtságtörések egykor gyakran megfigyelt jelenségek voltak a menetelő katonáknál. Ma a csontok nagyobb valószínűséggel fáradnak ki az atlétikai szempontból aktív embereknél, de általában olyan külső ok nélkül, amely indokolttá tenné a törést. A fáradtsági törés akut kezelését dekompressziós fázis követi. Ebben a beteg demineralizált csontját kezelik fizikoterápia. Keresztül fizikoterápia, a csontok impulzusokat kapnak, hogy fenntartsák a csont szintézis kapacitását. Fáradtsági törés után a beteg nem tehet súlyt a csontra, amíg a csontszerkezetben nincs elegendő stabilitás. Ha a terhelés során fájdalom jelentkezik, a csontot újra fel kell oldani és meg kell erősíteni. Az utógondozás egyik legfontosabb pontja az edzés terhelésének a korábbinál alacsonyabb szinten tartása. Az edzéseket úgy kell beállítani, hogy megakadályozzák az új fáradtsági törések előfordulását. Az utógondozási szakasz időnként nagyon hosszú időt vehet igénybe. Ha nincsenek edzéses túlterhelések, a nyomon követés során elemezni kell a fáradtságtörés okait. A túlterhelési zónák a következők segítségével azonosíthatók és kompenzálhatók járási elemzés vagy felszereléses képzés. Fontos lehet speciális lábbeli vagy ortopéd betét. Bizonyos mozgásminták változása további megkönnyebbülést is jelenthet. Ezen kívül figyelembe kalcium, D-vitamin kiegészítők or biszfoszfonátok emellett erősítheti a csontokat.
Mit tehetsz te magad
Mivel a fáradtsági törést általában a túlterhelés okozza, a betegek az önsegítés részeként a mindennapi életben is elvégezhetnek néhány dolgot a törés egyszerű és gyors gyógyulása, valamint az újbóli megelőzés érdekében. Az akut fázisban itt a legfontosabb az orvos magatartási szabályainak pontos betartása és az érintett terület következetes gondozása. A láb területén ez lehet a gyaloglás AIDS, például. Bármilyen fájdalom vagy duzzanat könnyen kezelhető az érintett testrész emelésével, lehűtésével vagy fájdalomcsillapító traumával kenőcsök. A beteg segítségére a fáradtsági törés akut állapotát követő regenerációs szakaszban is szükség van. Az újratöltést, például egy érintett lábfejet, a legjobb fokozatosan növelni, hogy elkerülje az új törést. Ezenkívül fontos az érintett régió izmainak megerősítése, mivel az izmok védőfűzőként működnek az izom-csontrendszer körül. A lábterületen itt hasznosak azok a mozdulatok, amelyek megerősítik a láb kis izmait, és ezen a területen is növelik a mobilitást. Ebből mind intézkedések, amelyeket előzetesen a kezelőorvossal lehet a legjobban megbeszélni, a teljes működés helyreállítását és az újbóli sérülés kockázatának minimalizálását szolgálják.
