Fájdalomcsillapítók: hatások, felhasználások és kockázatok

A fájdalomcsillapítók olyan anyagok, amelyek fájdalomcsillapítóval vagy fájdalomenyhítő hatások. Fájdalomcsillapítókat is neveznek fájdalomcsillapítók.

Mik azok a fájdalomcsillapítók?

Míg az úgynevezett perifériásan ható fájdalomcsillapítók csak a test perifériájára hatnak, a központi hatású fájdalomcsillapítók a központi idegrendszer. A különböző fájdalomcsillapítók feloszthatók, például a hatásuk helyét tekintve: míg az úgynevezett perifériásan ható fájdalomcsillapítók csak a test perifériájára vannak hatással, a központi hatású fájdalomcsillapítók a központi idegrendszer struktúrájára hatnak. idegrendszer. Továbbá a fájdalomcsillapítók megkülönböztethetők azok szempontjából erő hatás: A gyengén ható fájdalomcsillapítók mellett, amelyek egy része vény nélkül kapható a gyógyszertárakban, vannak gyengén ható fájdalomcsillapítók, amelyek központilag hatnak. Ezek a szerek közé tartoznak például a különböző alacsonykoncentráció opiátok. Az erős hatású, központilag ható fájdalomcsillapítók közé tartoznak a magaskoncentráció opiátok. Gyengén és erősen ható fájdalomcsillapítókra osztva meg kell jegyezni, hogy a erő A hatás nagy részét a készítmény mellett a megfelelő dózis határozza meg.

Alkalmazás és felhasználás

Az orvostudományban fájdalomcsillapítókat használnak az akut és krónikus betegségek leküzdésére fájdalom körülmények. Használatukat tekintve az úgynevezett nontopioid fájdalomcsillapítók megkülönböztethetők az opioid fájdalomcsillapítóktól. Nem opioid fájdalomcsillapítók (más néven nemkábító fájdalomcsillapítókat) enyhe vagy közepesen súlyos kezelésére alkalmazzák fájdalom, általában a test különböző fájdalomreceptorainak érzékenységének csökkentésével. Az ily módon kezelt tipikus panaszok a következők: fogfájás, fejfájás (feszültség és migrén fejfájás), Vagy menstruációs fájdalom. Néhány nem opioid fájdalomcsillapító is alkalmas a küzdelemre láz, amely kísérheti influenza- például fertőzések. Nagyobb dózisú, nem opioid fájdalomcsillapítók alkalmazása esetén ezek a fájdalom kezelésére is alkalmazhatók reuma. A nem opioid csoportba tartozó egyes fájdalomcsillapítók csökkentésre is használhatók gyulladás. Opioid fájdalomcsillapítók (más néven kábító fájdalomcsillapítók) elsősorban a súlyos fájdalom leküzdésére használják. Ilyen fájdalomcsillapítókat alkalmaznak például kólika-fájdalom (görcsszerű fájdalom, amely átterjed a hason), rák, vagy balesetek okozta fájdalom. Ezenkívül az opioid fájdalomcsillapítókat a sebészeti beavatkozások során vagy az ilyen eljárásokat követő fájdalom enyhítésére használják.

Gyógynövényes, természetes és gyógyszeres fájdalomcsillapítók.

A fájdalomcsillapítók különféle formákban léteznek; például a kémiai-gyógyszerészeti készítményeket fájdalomcsillapító szerekkel kapcsolják össze természetes vagy növényi alapon. Aktív komplexusuktól függően különféle gyógynövényes fájdalomcsillapítók alkalmazhatók belsőleg (például teák or kivonatok) vagy külsőleg (például kenőcsök vagy borogatás). Egyes gyógynövényes fájdalomcsillapítókról úgy tűnik, hogy a teljes fájdalomcsillapító fejlődés előtt egy úgynevezett árvízfázis van, amely több napig is eltarthat. Egy ilyen árvíz fázisban a testet feltételezhetően érzékeny lesz a hatékonyságra. Az egyes gyógynövényes fájdalomcsillapítóktól függően hatékonyságukat nem mindig tudományosan bizonyítják. Ugyanez vonatkozik a homeopátia. Szerint homeopátia, különböző homeopátiás gyógyszerkészítmények fájdalomcsillapítóként működhet az egyéntől és a panasztól függően. Ezeket a gyógymódokat úgynevezett gömbökön (kis gömbökön), cseppeken vagy tabletta. A fent említett fájdalomcsillapítók mellett az úgynevezett placebók (színlelt gyógyszerek, amelyek semmilyen hatóanyagot nem tartalmaznak) szintén tudományosan bizonyítottan hatékonyak, különösen a fájdalomterápia. Sok ember pszichéjén keresztül a placebók fájdalomcsillapítóként szolgálhatnak, amennyiben pozitívan befolyásolhatják mind a fájdalom szubjektív érzékelését, mind a fájdalom feldolgozását a központi idegrendszer.

Kockázatok és mellékhatások

A fájdalomcsillapítók alkalmazásával járó kockázatok többek között a hatóanyagok adott csoportjától és az adag és a felhasználás vagy alkalmazás időtartama. Például a gyógynövényes fájdalomcsillapítók intoleranciát okozhatnak. Ha ezeknek a fájdalomcsillapítóknak némelyikét helytelenül adagolják, mérgező (mérgező) hatással lehetnek az emberre is. A perifériásan aktív kémiai fájdalomcsillapítók hosszan tartó alkalmazásakor előforduló mellékhatások elsősorban emésztőrendszeri problémák vagy a gyomor károsodása vagy fekélyesedése nyálkahártya. Az opioid fájdalomcsillapítók lehetséges mellékhatásai közé tartozik az addiktív potenciáljuk és a légzési sebesség korlátozása. Általánosságban elmondható, hogy a fájdalomcsillapítók nem alkalmasak különféle betegségek jelenlétében vagy más esetekben szerek párhuzamosan veszik. Ez utóbbi esetben nem kívánatos kölcsönhatások előfordulhat például.