Fájdalom szalagok nyújtásával
A kísérő duzzanat mellett a szalagok területén fájdalom a szalagok nyújtásakor mindig változó intenzitású. Általában húzó, szúró jellegűek, és nyugalmi állapotban és mozgásban is előfordulhatnak, amikor az ínszalagok erősen megfeszülnek, és csak akkor, ha enyhe stressz esetén enyhe nyújtás Az fájdalom lüktető és lüktető is lehet, távolodhat a tényleges ízülettől és terjed.
Egyrészt a fájdalom apró mikrosérülések, azaz apró szakadások okozzák az ínszalag területén, amikor a szalagok kifeszülnek. Ezen felül a nyújtás szöveti folyadék áramlását is okozhatja az érintett ízületben, ami megnöveli az ízület nyomását, ahol a hely már nagyon korlátozott. Ez a duzzanat által okozott nyomás a idegek kísérő ízületek és szalagok, ezáltal további fájdalmat vált ki.
Röviddel az ínszalag megnyújtása után a legerősebb fájdalom általában az ízület területén jelentkezik. A gyógyulás fokozódásával a fájdalomnak enyhülnie kell. Ha a fájdalom tünetei nem csökkennek kellő mértékben, vagy akár súlyosbodnak, további diagnosztikát kell végrehajtani.
Ínszalag nyújtás a térdben nagyon gyakran előfordul, és általában sportbalesetek váltják ki. De még akkor is, ha a mindennapi életben rossz lépést teszünk, egy szalag húzódik a térdízület előfordulhat. A térdet a bal és a jobb oldali erős kollaterális szalagok stabilizálják.
Ők felelősek azért, hogy a térdet zsanér helyzetben tartsák, és megakadályozzák, hogy balra és jobbra csúszjon ki. Az ínszalag nyújtásának klasszikus oka a térdízület. A térd csak egy bizonyos határig történő forgatásra szolgál.
A térd minden további elfordulásával az ínszalagokat megnyújtják. Az alsó oldalirányú törése is láb a lábszárhoz viszonyítva részben nagyon erős szalagnyújtáshoz vezet a térd területén. Futball és síelés, de squash és tenisz hozzájárulhat az ínszalag nyújtásához a térdben.
Röviddel a baleset után súlyos fájdalom jelentkezik az érintett ízületben, a térd is megduzzadhat, és alig mozgatható. Egy másik tipikus mozgás, amely szalagok nyújtásához vezet a térdben, az egész test forgása, míg az alsó láb szilárdan van rögzítve a padlóhoz. Ez a forgó mozgás gyakran megtörténik a mindennapi életben is, például amikor hirtelen megfordul.
Az ínszalag nyújtása által okozott fájdalom lövöldözés és szúrás, és az érintett személyt azonnal visszatér az ízület normál testtartásához és helyzetéhez. A későbbi fájdalom ekkor valamivel kevésbé súlyos, mint az eredeti fájdalom, de gyakran elhúzódik. Röviddel a trauma után az érintett személy általában sántítani kezd, és ha nem javul, orvoshoz fordul.
Azonnali intézkedésként fontos az ízület következetes hűtése. Ezt naponta 3-4 alkalommal, körülbelül 10-20 percig kell elvégezni egy törülközőbe csomagolt jégcsomagolással. A védelem szintén sürgősen szükséges.
A teljes mozdulatlanság azonban láb kerülni kell, különben a trombózis növekszik. Ezenkívül kötést kell alkalmazni a tömörítéshez. Hasznos lehet fájdalomgél felvitele az ízületre is.
A Doc-Gel® vagy a Voltarengel® különösen alkalmas itt. Naponta 2-szer kell alkalmazni. Ezeket az intézkedéseket néhány napig el kell végezni, és a javulást már másnap látni kell.
Ha nem ez a helyzet, orvoshoz kell fordulni. Megfelelő vizsgálatokat végez annak kiderítésére, hogy az ínszalag vagy több ínszalag csak kifeszült-e, sőt szakadt-e vagy átszakadt-e. Ha súlyos fájdalom jelentkezik a térdízület, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tabletták is bevihetők.
Itt olyan készítmények, mint ibuprofen (pl. 3x 400 mg naponta) vagy diclofenac (pl. 2x 75 mg naponta) állnak rendelkezésre. A megfelelő csomagolást be kell tartani.
A boka az ízület szintén szalaggal rögzített ízület, amelyet nagyon gyakran befolyásol a szalagkészülék területén történő nyújtás. A szalagok, amelyek oldalirányban kapcsolódnak a boka, stabilizálja az ízületet és gondoskodjon arról, hogy az ízületben lehetséges mozgások súrlódás nélkül végezhetők legyenek. Habár a boka az ízület sokkal mozgékonyabb, mint a térdízület (bizonyos mértékben akár forgó mozgások is elvégezhetők), a túlzott mozgás az itt található szalagok megnyúlását is okozza.
Klasszikusan a boka hirtelen kanyargó mozgása akkor jelentkezik, amikor futás vagy lépcsőn mászni, ami miatt az ott lévő szalagok rövid ideig túlzottan megnyúlnak, majd visszatérnek eredeti helyzetükbe. Ez a rövid túlfeszítés azonban már apró mikrotraumákat okoz az ínszalagok területén, amelyeket aztán minden mozdulatnál fájdalomnak érzékelnek. A szalag súlyos megnyújtása a boka duzzanatot is okoz.
Ha az ínszalagok nyújtását az elszakadás kíséri vér hajók, ez vérzéshez is vezethet, amelyet az érintett felismerhet a zúzódás a boka területén (hematoma). A diagnózist általában a páciens megkérdezésével állapítják meg, hogy kiderüljön a szalag nyújtásának oka. A legtöbb esetben hirtelen esést vagy „kerbinget” jeleznek, majd nagyon gyorsan jelzik a szalagkészülék sérülését a boka és a boka területén.
Ezután az orvos megvizsgál néhány mozdulatot az ízületnél, és megtapogatja a fájdalmas területet, hogy megnézze, fájdalmas-e a láb nyomás alatt és mennyire, lehetségesek-e hajlító és nyújtó mozgások, és hogy a beteg képes-e a láb körkörös mozdulataira is, mint a szokásos módon. A képalkotás előtt hűtő és gyulladáscsökkentő gélt (diclofenac or ibuprofen) alkalmazzák, és a bokát kötéssel stabilizálják. Ezenkívül jégcsomagok helyezhetők el a kötésre, amelyek segítenek csökkenteni az ízület duzzadását.
Tabletták, mint pl ibuprofen or diclofenac általános gyulladáscsökkentő hatásokra is szedhető. Ha a tünetek a bokaízület néhány napon belül nem javultak, további diagnosztikát kell elvégezni képalkotás formájában. Az ortopéd sebész először elvégezhet egy ultrahang vizsgálat.
Ha a szalagok tiszta képalkotása nem lehetséges, akkor az ízület MRI vizsgálatát kell elvégezni. Továbbá csontok, szalagok, vér hajók és a idegek ábrázolható is. Kizárni a törés, egy egyszerű Röntgen az bokaízület elegendő.
Mindig akkor kell elkészíteni, ha a boka fájdalma vagy duzzanata még a balesetet követően néhány nappal sem javult jelentősen. Még akkor is, ha a páciensnek olyan erős fájdalmai vannak a boka hajlítása után, hogy alig tud súlyt nehezíteni a lábra, az első dolog az, hogy kizárja a törés a boka területén egy an segítségével Röntgen. A hüvelykujj ízületét kis szalagok is rögzítik.
A hirtelen fellépő fájdalmat az ínszalagok megnyújtása is okozhatja. A boka és a térd szalagtörzsei mellett a hüvelykujj területén lévő szalagtörzsek is gyakran előfordulnak. Különösen olyan labdasportoknál, mint a kézilabda vagy a kosárlabda, a szalag hirtelen megnyúlhat, ha a hüvelykujj hajlik a labdával érintkezve, ami hirtelen lövési fájdalmakhoz vezet.
Röviddel a baleset után a hüvelykujját nem lehet a szokásos módon mozgatni, néha az ízület megduzzad. Ha az ínszalag a hüvelykujj területén húzódik, mint bármely más ínszalag nyújtása, akkor különösen fontos az azonnali lehűlés. Ez egyrészt gyors fájdalomcsillapítást biztosít, másrészt csökkenti az ízület duzzadását is.
Az eljárás további folyamán a hüvelykujjízületet be kell kötni, hogy elkerüljük a szalagok további megterhelését a szokásos hüvelykujj mozdulatokkal. A legtöbb esetben elegendő a thumbs kötszerrel kb. 2 napig. Ezenkívül fájdalomcsillapító gélek vagy gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tabletta kezelés is alkalmazható.
A hüvelykujjízület területén húzódó szalag mellett hirtelen fájdalomhoz vezethet a hüvelykujj ízületében lévő kapszula elszakadása vagy megrepedése is. Itt is általában egy (sport) baleset az oka. A hüvelykujj alatti alattomos fájdalmat is mindig okozhatja arthrosis a hüvelykujj-nyereg ízület (úgynevezett rhizarthrosis). A diagnózist egy Röntgen.
A sorozat összes cikke:
