Bevezetés
A jobb kar, mint a bal kar, és mindkét láb a végtagokhoz tartozik. Fájdalom a jobb karon különböző okai lehetnek, emellett a fájdalom intenzitása és fajtája is változhat, ezért nehéz a jobb kar egyetlen fájdalmáról beszélni. Fájdalom a jobb felkarban különböző okai vannak, és más a fájdalom jellege is.
A legártalmatlanabb az úgynevezett izomfájdalom. Az edzőteremben végzett kemény edzés után a beteg érezheti fájdalom másnap a jobb karban. Általában a fájdalom mindkét oldalon jelentkezik.
Lehetséges azonban az is, hogy például másnap az ablak jobb karral történő megtisztítása után a jobb kar fájdalma fokozódik, mert a jobb kar túlfeszült a bal karhoz képest. Azok a jobbkezesek, akik hosszú ideje jobb karjukkal írnak szövegeket, ismerik a kellemetlen és húzós jelenséget a jobb alkar fájdalma, amely a jobb kézbe sugárzik. Még a zenészekre is hatással lehet a jobb oldali fájdalom alsókar.
Néha a fájdalom olyan erőssé válik, hogy másnap nem folytathatja az írást, és nem tudja mozgatni a kezét és alsókar megfelelően. Ennek oka az úgynevezett tendosynovitis. Általában az izmaink, amelyek futnak a alsókar hogy a kéz egyfajta alagúton haladjon át a kéz és a tenyér hátulján.
Ezt az alagutat szalagok szegélyezik felül és csontok az alján. Ezen az alagúton keresztül a inak a kézizmok védve futnak a saját hüvelyükben. Ha most végleg túlterheljük a jobb karot, legyen szó szövegírás közben vagy zenélés közben, lehetséges, hogy az izom inak a keskeny alagútban kissé megduzzad és gyullad.
Ez aztán súlyoshoz vezet fájdalom a kézben és az alkar területét. A fájdalom általában inkább húz, és stressz hatására fokozódik. A gyulladás mellett a ínhüvely, a gyulladás inak a karban általában is előfordulhat.
Azonban, a jobb alkar fájdalma degeneratív betegségek is okozhatják. A csukló és a könyököt gyakran használják ízületek. Ez egyrészt a kopáshoz vezethet ízületek (arthrosis), ami különösen az idősebb betegeknél fordulhat elő, akik sokat használták a jobb karjukat.
Különösen stressz alatt a betegek fokozott fájdalmat éreznek az ízület területén. Ezenkívül a fiatalabb betegek szenvedhetnek ún arthritis ízületi gyulladás miatt. Ebben az esetben a beteg kifejezetten szenved reggeli merevség, a fájdalom csak mozgással javul.
Ritkán csak a ízületek a jobb kar érintett, de a ujj ízületek. Ritka esetekben a jobb karnak súlyos fájdalmai lehetnek szakadt izom szálak. Ebben az esetben nehéz fizikai megterhelésnek kellett megelőznie (például nehéz víztartó doboz hordozása kizárólag jobb karral vagy hatalmas sportos megterhelés a jobb kar területén).
Ebben az esetben a fájdalom sem nyugalmi állapotban, sem stressz alatt nem javul, bár nyugalmi állapotban kissé enyhébb. Természetesen a törés a jobb karban szintén súlyos fájdalomhoz vezethet. A legtöbb esetben az egyik alkar csontok törik, mert keskenyebb és ezért gyengébb, mint a felkarcsont.
Ha a a jobb felkar fájdalma oka a törés, a beteg ezt általában közvetlenül a törés után érzi. Lehetséges azonban, hogy a hormonok amelyek felszabadulnak (adrenalin) olyan speciális stresszhelyzetek után, mint a törés, a beteg tévesen túl gyengének értelmezi a fájdalmat. Ezért a jobb karon történt súlyos esés után egy Röntgen mindig figyelembe kell venni az esetleges törés kizárását.
A zúzódás a jobb kar fájdalmához is vezethet. A fájdalomnak azonban 2 napon belül meg kell szűnnie, vagy legalábbis jelentősen alábbhagyott. Ha nem ez a helyzet, akkor a páciensnek újra orvoshoz kell fordulnia, mert egyes esetekben csak a Röntgen pár nap múlva.
Ritka esetekben a jobb kar fájdalma jelentkezhet a nyaki gerinc degeneratív jelenségei miatt. A legtöbb esetben azonban a páciensnél nagyobb az érzékenységvesztés valószínűsége, amelyet tévesen fájdalomként is értelmezhetünk. Ebben az esetben a fájdalom sokáig tart, és egyre súlyosbodik, különösen bizonyos esetekben fej mozdulatok vagy fejállások. Egyes betegekről beszámoltak arról is, hogy a jobb karjukban fájdalmat tapasztaltak a szív támadás, többnyire ben a felkar területen.
Ebben a meglehetősen ritka esetben a betegek úgynevezett rombolási fájdalmat tapasztalnak. A fájdalom hirtelen jelentkezik, és semmivel sem javítható. Ezenkívül izzadás, gyorsabb pulzus és súlyos szorongási rohamok fordulnak elő a beteg részéről.
Ebben az esetben fontos, hogy azonnal hívják a sürgősségi orvost, és a lehető legnagyobb mértékben nyugtassák meg a beteget. Szintén például az epehólyag problémái epekő vagy az epehólyag daganata nagyon ritka esetekben fájdalmat okozhat a jobb felkar és különösen a jobb váll területén. Ennek oka az, hogy az epehólyag fájdalma nem érezhető önmagában, mivel az epehólyag önmagában fájdalommentes szerv.
Ha azonban problémák vannak az epehólyag területén, akkor a fájdalom a jobb felkar jobb vállának területére vetül, mivel itt van az epehólyag „dermatoma“, Vagyis az a terület, ahol fájdalmat érzünk, ha a szervvel valami baj van. A jobb kar fájdalma különböző intenzitással és különböző lefolyásokkal járhat. Ha a jobb kar fájdalma izomfájdalom miatt következik be, a fájdalom általában nem túl súlyos, és néhány nap múlva újra eltűnik.
Ezenkívül a fájdalom körülbelül ugyanolyan intenzitású pihenés vagy stressz alatt. Ha a jobb kar fájdalma a elszakadt izomrost, a fájdalom stressz alatt egyre rosszabbá válik, ezért a betegnek kerülnie kell a stresszt. Ugyanez vonatkozik a tendosynovitisre is.
Ebben az esetben a beteg húzó fájdalmat érez a jobb alkar és a kéz területén. A jobb kar törése esetén a fájdalom általában nagyon gyorsan erős, és a törés területén fellépő duzzanat és vérzés is gyakori. Ha a jobb kar fájdalmának oka a nyaki gerinc, a beteg általában további érzékenységvesztéssel jár.
Idősebb, osteoarthritisben szenvedő betegeknél az ízületek megmerevednek, a fájdalom stressz alatt súlyosbodik, míg a arthritis, a fájdalom stressz hatására javul, különösen fiatalabb betegeknél. A szív a támadás erős, hirtelen fájdalommal jelentkezik. Ha a jobb kar fájdalmát az epehólyag okozza, emésztési problémák előfordul, a beteg már nem tudja elviselni a zsíros ételeket, és a széklet elszíneződhet.
Ha a fájdalom a váll területén jelentkezik, akkor a panaszok minőségétől és intenzitásától függően különböző okok lehetnek felelősek. Míg az ártalmatlan okok teszik ki a jobb váll fájdalmának többségét, a panaszt is kiválthatják a kezelést igénylő okok. Gyakran nem az vállízület maga a fájdalmat okozó, de a környező struktúrák, például izmok, szalagok vagy idegek.
Az ártalmatlan és átmeneti fájdalom-okok mellett, például egy egyszerű izomfájdalom mellett más diagnózisok is figyelembe vehetők. A legjobb módja annak, hogy egy ortopéd orvos megtudja, melyik eset lehetséges egyedi esetekben, bizonyos mozgásvizsgálatok elvégzése. Néhány példa a lehetséges okokra: A károsodás az ún rotátorköpeny.
Ez előfordulhat például baleset következtében vagy idős korban a degeneratív betegségek részeként. A baleset a váll elmozdulásához is vezethet. Idős korban degeneratív ízületi betegségek, mint pl vállízület arthrosis vagy az AC ízületi arthrosisát okként kell figyelembe venni.
Az is lehetséges, hogy a bursae és az ízület gyulladása nyálkahártya a vállban okozzák a panaszokat. Az úgynevezett impingement szindróma szintén fontos megkülönböztető diagnózis mert vállfájdalom. Fájdalom a borda általában bordaközi neuralgia (= bordaközi idegi fájdalom).
Itt az ideg irritációja futás között borda fizikai stressz miatt lehetséges. Ez egy olyan jelenség, amelynek nincs nagy betegségértéke. Ezenkívül a borda a fájdalom lehetséges oka lehet.
A lapockacsont főleg az izmok rögzítik a hátán. Az ott lokalizált fájdalom tehát elsősorban a feszültségnek, valamint a fájó izmok or szakadt izom szálak.A lapockacsont négy izom eredete, amelyek rögzítik a vállízület. Ezek az izmok a név alatt vannak csoportosítva rotátorköpeny.
Ha ez a társított eredményt eredményezi rotátorköpeny hiba, a fájdalom átvihető a lapockacsont. A lapocka felső szélén van egy kifejezetten az idegre tervezett bevágás, az incisura lapocka. Az ideg (supraspinatus ideg) ezen a rovaton halad át, és ott egy sáv, a Lig tartja.
transzverzum. Ha a szalag a túlzott megterhelés miatt vagy az öregedés jeleként elcsontosodik, akkor az ideg fájdalmas összehúzódása léphet fel. Fájdalom a nyak régió gyakran kellemetlenséggel jár együtt az egyik vagy mindkét karban.
Ennek oka bizonyos idegek hogy futnak a nyak a karjába. Izmos feszültségek különösen gyakran fordulnak elő a nyak területet, és irritálhatja a idegek ott. A fájdalom átjut az idegekre, és ezután nemcsak a nyakon, hanem a jobb karján is érezhető.
Szinte minden esetben nyaki fájdalom, a fájdalom izmos oka azonosítható az okként. A sport vagy különösen a testtartás okozta túlterhelés a fő ok. Nem ritka nyaki fájdalom - pszichológiai háttér részeként kell diagnosztizálni (pl. a depresszió).
Ritka esetekben degeneratív betegségek csontok és a nyaki gerinc ízületei felelősek a panaszokért. A reumatikus formájú szisztémás betegségek szintén kiválthatják a panaszokat. Ritkán, hirtelen és súlyos nyaki fájdalom jelezheti a szív támadás.
Ha a jobb karban fájdalom jelentkezik, akkor gyakran arról számolnak be, hogy az az egész karon át érezhető a jobb kézig. Ott a panaszok bizsergés, zsibbadás vagy többé-kevésbé csillapított fájdalom formájában jelentkeznek. Ez a kar és a kéz idegzetének lefolyásával magyarázható.
A fájdalom átadásáért, valamint a kar és a kéz érzéséért felelős idegek mind a nyaki gerincből, mind a felső mellkasi gerincből származnak. A kar során kialakuló fájdalom gyakran átterjed a kézre, annak ellenére, hogy a fájdalomnak nincs oka. Néha a fájdalom a kézben olyan súlyos, hogy beárnyékolja a mögöttes okot, amely a kar fölött helyezkedik el, ami megnehezíti a diagnózis felállítását.
Az is lehetséges, hogy a fájdalom a kézből származik, és a kar más részein is érezhető. Az ortopéd orvos pontos vizsgálata általában meghatározhatja a fájdalom okát. A fejlettség okai fájdalom a hónalj alatt sokrétűek.
A gondozási termékek összetevői vagy a régió elégtelen vagy helytelen ápolása lehetséges okok. A borotválkozás következményei ezen a területen is panaszt okozhatnak. A hónalj izmait és idegeit is irritálhatja.
Mivel sokan vannak nyirok csomópontokat a hónalj területén, meg kell vizsgálni fájdalomérzékenységüket és méretüket. Ha a hónalj alatt duzzanat van, orvoshoz kell fordulni a rosszindulatú folyamatok kizárása érdekében. A legtöbb esetben a jobb kar fájdalma nem okoz aggodalmat, és konzervatív módon kezelhető.
Bizonyos esetekben a jobb kar fájdalma súlyos szívbetegség esetén is előfordulhat. Különösen a szívroham, erős, úgynevezett rombolási fájdalom jelentkezhet a jobb karon. Ennek oka az, hogy bizonyos idegeket irritál a szívroham.
A fájdalom észlelése és feldolgozása a agy viszonylag pontatlan ebben az esetben, és így történik, hogy a szívroham erős fájdalmat is kiválthat tipikus más helyeken, például a bal karban. Bár leginkább a bal kar vagy a hátsó, valamint a alsó állkapocs érintett, a fájdalom a jobb karban is jelentkezhet. A fájdalmat itt nehéz elviselni.
Ha ilyen jellegű fájdalom jelentkezik, azonnal sürgősségi orvost kell hívni a szívroham következményeinek elkerülése és azonnali beavatkozás érdekében. A jobb mell fájdalma több betegség tünete lehet. Itt a szív, amely szintén sugározhat a jobb felébe mellkas, a legsúlyosabb oka a jobb mellkas fájdalmának a jobb karral kombinálva. Sokkal gyakrabban fordul elő azonban a bal kar fájdalma a mellkasi fájdalom.
A lehetséges betegségek sokfélesége miatt súlyos fájdalom esetén orvoshoz kell fordulni. Enyhébb panaszok lehetnek szívpanaszok, tüdőgyulladás, tüdő kiáltott és egyéb tüdőbetegségek, valamint zúzódások, feszültség, fájó izmok vagy bordaközi neuralgia. Is gyomorégés, valamint a epehólyag, elsősorban a jobb váll területére sugározhat.
Ha ezek súlyos panaszok, további diagnosztikát kell végezni. Az a ütés különböző specifitású és súlyosságú lehet. Kis stroke esetén akár a tünetek teljes hiánya is előfordulhat.
A tünetek a fejszúró vagy tartós fejfájásként a test más részeire. Továbbá hányinger és a hányás, mellkasi fájdalom gyakran előfordulhat. Ezek különösen gyakoriak a nőknél.
Trombózisok fordulhatnak elő a vénás érrendszerben, és súlyos szövődményt okozhatnak, embólia. Ez azt jelenti, hogy a trombus (vér vérrög) feloldódik és az érrendszeren keresztül a legközelebbi fiziológiai szűkületig, általában a tüdő. Ezt pulmonárisnak ismerik embólia, ami a tünetmentes megjelenéstől a szívmegállás.
A legtöbb esetben azonban a tüdőbetegek embólia tapasztalat akut mellkasi fájdalom. Elképzelhető az artériás érrendszerben lévő embólia is, amely elzárhatja az ellátó artériát hajók és így befolyásolják a különféle szerveket. Ha ez a szerv fiziológiailag sugárzik a mellkas, mellkasi fájdalom nem specifikus jel lehet.
A okklúzió az artériás ér infarktusának nevezzük. A jobb kar fájdalma, amelyet zsibbadás kísér, különféle okokkal járhat. Az állandó nyomás és az idegcsatornák túlzott mechanikai irritációja lehetséges ok.
Az úgynevezett neurodegeneratív betegségek is hasonló tüneteket mutatnak. Mindkettő az idegáramok hatásán alapul. Ennek tipikus jelei a fájdalom, zsibbadás, sőt a funkció elvesztése, ebben az esetben a kar.
A pontos helyét idegkárosodás nagyon fontos. Az oldalsó nyak területén a kar idegfonatán keresztüli kar idegellátása, valamint az idegek későbbi felosztása a hónalj szintjén miatt itt már kóros következményeket eredményezhetnek összehúzódás vagy helytelen testtartás révén. A felső és az alsó kar további menetében a három fő idegzsinór csont barázdákban fut, az izmok, az ízületek és az izomdobozok mentén, így az ideg irritációja és egyenletes megrekedése a kar minden szintjén előfordulhat.
A siket ujjak a testhez közeli vagy a testtől távol eső ideg károsodásából származhatnak. Itt jól ismert szindróma a carpalis alagút szindróma, amelyben egy ideg krónikus összehúzódása a csukló érzékeny hiányokat okozhat. Az akut eseményeket megkülönböztetik a krónikus eseményektől, amelyeknek a tünetek időtartama eltérő.
Az akut események olyan tünetek, amelyeket sérülések vagy a végtagok rossz testtartása okoz, és csak néhány percig, legfeljebb napokig tartanak. Krónikus, többnyire neurodegeneratív betegségek esetén állandó érzékszervi vagy motoros károsodásra kell számítani, így a tünetek terápia nélkül irreverzibilisek. A felső és az alsó kar belső oldalát érzékenyen ellátó, vagyis tapintható / tapintható élményt nyújtó két ideg eredete a gerinc ugyanazon szakaszában található.
Az eredet a nyaki gerinc és a mellkasi gerinc átmeneténél található. Itt kerülnek ki az idegzsinórok a környezetbe. Például a gerincoszlop ezen a ponton bekövetkezett rossz helyzete például zsibbadás érzetet válthat ki a körülírt területen.
neuralgia, vagyis az idegek okozta fájdalmat is kiválthatja ez. Az ilyen helytelen helyzet lehetséges okai lehetnek scoliosis vagy degeneratív gerincbetegségek, Mint például a csontritkulás. A fájdalmat vagy zsibbadást azonban nem kell korlátozni a kar belsejére. Ez más területeken is jelen lehet, például a hónaljban, a könyökben, és ha ujjak vannak benne, akkor még a csukló területet, ha a gerincoszlop idegei megszorulnak.
A jobb kar fájdalma kapcsán a tünetek mellett a kéz vagy a kar más részein is jelentkezhet bizsergés. A bizsergést bizonyos idegek károsodása okozza. Ennek a károsodásnak több oka lehet.
Gyakran a bizsergést az ideg összenyomódása okozza. Például alvás közben a kar kedvezőtlen helyzete ideg összenyomódását okozhatja, és a kar csípni kezd. Ez egy átmeneti, ártalmatlan jelenség.
De a panaszokért a betegségek is felelősek lehetnek. A károsodás egyik lehetséges oka a kar gyulladásai is. Az idegek sérüléseit műtétek vagy balesetek során szintén oknak kell tekinteni.
Az egér, mint a számítógépes működés nélkülözhetetlen eszköze, klasszikus formájának köszönhetően orvosi következményekkel jár a kar számára. A kéz elfordulása nem a csuklóban történik, mint gondolták, hanem egy a könyökízület. Az alkar felsõ és sugarú felépítése és a megfelelõ ízületi felületek lehetõvé teszik a kéz egymáshoz viszonyított forgatását.
Tehát a tenyérnek az egér és az asztal felé történő lefelé történő helyzetére van szükség. Ezt nevezik pronációját. A kéz ejtett helyzetében az ulna és a sugár nem párhuzamos egymással, hanem kissé keresztezett helyzetet foglal el.
Ez a helyzet összenyomja az alkar bizonyos izmait, és másokat megnyújt. Ilyen körülmények között az idegek közvetlen közelsége irritációt vagy akár az idegtraktusok összenyomódását okozhatja. Ez érzékszervi zavarokat vagy akár fájdalmas állapotokat is eredményezhet, ha az egeret hosszabb ideig működtetik.
A felső végtag ismételt / kumulatív törzse olyan tevékenységekkel, mint például az egérrel végzett számítógépes munka, visszatérő fájdalom eseményt eredményezhet. Ez a szindróma az ismétlődő törzskárosodás szindróma (RSI szindróma röviden). A porckorongsérv az életkor növekedésével gyakrabban fordul elő.
Ez a külső réteg csökkenő ellenállása csigolyák (annulus fibrosus), amely bizonyos körülmények között áttöréshez vezethet. A kocsonyás mag csigolyák (nucleus pulposus) ezután a hernialis nyíláson keresztül kerül ki a hátulra vagy az oldalakra. A porckorongnak ez a része, amely áttört a hernialis nyíláson, az itt található idegekre gyakorolt nyomás révén további tüneteket okozhat.
Ezeket gyakoriságuk szerint fájdalom, érzékenységi rendellenességek és / vagy bénulás szerint sorolják fel. Itt egyértelműen a fájdalom dominál. A nyaki gerinc területén ezek hasonlóak lehetnek a nyak vagy a váll területének feszültségéhez, mivel klasszikusan krónikus rossz testtartás vagy túlzott sportos stressz esetén fordulhatnak elő. Ezért a herniált porckorong keveredése a nyaki gerincben tiszta fájdalom tünetekkel és izomfájdalmakkal meglehetősen elképzelhető, annak ellenére, hogy a herniált porckorongok előfordulása a nyaki gerinc ezen területén elhanyagolható. Lényegesen gyakoribbak a herniált lemezek az ágyéki gerinc átmeneti régiójában a sacralis gerincig.
