Fájdalom a belső sarokcsontban
A belső sarokcsont futtatni főleg inak, amelyek felelősek a lábujjak hajlításáért. A túlterhelés gyulladásos vagy degeneratív változásokhoz vezethet, amelyek észrevehetővé válnak fájdalom. A belső a bokaízület szalagjai kiterjed a calcaneus területére is. Ha a boka hajlított, az ínszalagok túlfeszülhetnek, elszakadhatnak vagy elszakadhatnak, ami ezen felül fájdalom, súlyos duzzanatot okoz. Erről részletesebb információkat a következő cikkekben talál:
- A bokaízületnél húzódó szalag
- Szakadt szalag a bokaízületnél
Fájdalom a külső sarokcsontban
A külső területén sarokcsont, az izmok többnyire a láb külsejére futnak, amelyek a láb elrablására, vagyis a láb kifelé terjesztésére szolgálnak. Ezeket a boka egy hosszú ínhüvely. A túlzott megterhelés, különösen a sportolóknál, gyulladáshoz vagy akár a inak a ínhüvely. Ha a külső sarokcsont fáj, a cipőt is ellenőrizni kell, hogy mekkora külső nyomást gyakorolnak a sarokcsontra.
Fájdalom a sarokcsontban felkelés után / pihenés után
Fájdalom a sarokcsontban, amely nyugalmi állapotban vagy közvetlenül felkelés után következik be, hajlamos a panaszok degeneratív oka ellen szólni. Például egy bursa vagy ín akut gyulladását kell feltételezni. Ezek a panaszok stressz alatt általában súlyosbodnak, de akut fázisokban nyugalmi állapotban is fájdalmat okozhatnak.
Ez általában duzzanattal, bőrpírral és a terület túlmelegedésével jár. A reumás megbetegedések a sarokcsonton is érezhetik magukat. A Bechterew-kór például a ízületek, ami a legkifejezettebb reggel. Ha az érbetegség csökkenéshez vezet vér áramlás és így a calcaneus gyengébb ellátása miatt ott a csontban kis hibák alakulhatnak ki.
Idővel ezek kitágulnak, gyengítve a csontos szerkezetet. Ez ahhoz is vezethet fájdalom a sarokban csont. Ha a fájdalom felkelés vagy nyugalom után jelentkezik, nem ritka, hogy az idegrostok rendellenességei okozzák a panaszokat.
Ennek következtében a idegek, így tévesen továbbítják a fájdalomjeleket a agy. A lehetséges diagnózis megközelítésének kezdetén mindig van egy részlet kórtörténet a beteg kihallgatásával (anamnézis). Ezt kell követnie a fizikális vizsgálat a vizsgáló különös figyelmet fordít a testtartásra, fizikai és a testtengelyek menetét.
Ezenkívül az ízületek mobilitása, izomerője, reflex, egyéb idegi funkciókat és járásmintát is meg kell vizsgálni. A funkcióhoz Achilles-ín, van egy-két egyszerű, de kifejező mozgásteszt. A diagnózistól függően a vizsgáló orvos további speciális vizsgálatokat szervez.
Ezek közé tartozik bizonyos gyűjtése vér értékek, valamint képalkotó eljárások, például röntgensugarak vagy ultrahang vizsgálatok. Ezenkívül speciális kérdések esetén vagy egy tervezett műtét előtt mérlegelni lehet a mágneses rezonancia képalkotást (MRI) vagy a számítógépes tomográfiát (CT) is. Nukleáris orvosi vizsgálati módszer (szcintigráfia) időről időre hasznos is lehet.
A járásmintát egy pedográfia segítségével lehet közelebbről megvizsgálni. Ez egy tudományosan elismert módszer a lábon álló erők ábrázolására álló és mozgás közben. A méréseket állva végezzük (pl
statikusan), valamint járás közben vagy futás (azaz dinamikusan). Videoelemzés segítségével a testtengelyek helytelen terhelése is kimutatható. Végül egy közös endoszkópia (arthroscopy, vagy tendoszkópia, ha a Achilles-ín endoszkópos állapotban van) segíthet a diagnózisban és magában a terápiában.
