Ezek a tünetek magnéziumhiányra utalnak

Bevezetés

Magnézium olyan fém, amely ásványi anyagként fordul elő a testben, és életfunkciókat lát el. Magnézium számos anyagcsere folyamatban vesz részt, és funkciója szorosan összefügg a kalcium. Lassítja a kalcium, amely különösen az izmokban, az idegsejtekben, de számos más szervben is átveszi a funkciókat.

A magnézium szint a keringőben mérhető vér, bár az ásványi anyagnak csak egy kis része van a testsejteken kívül. A magnéziumhiánynak különféle okai lehetnek, amelyek többsége a bél magnéziumának zavart felszívódásához vagy ellátásához kapcsolódik. Az ebből eredő tünetek minden embernél eltérőek lehetnek, és különféle módon mutatkozhatnak be, különösen a különböző korcsoportokban.

Ezek a magnéziumhiány tipikus tünetei

A magnéziumhiány első jelei főleg az izmokban és szív. Tipikus tünetek az izom görcsök és izomrángások, ún.tetanusz“, Amelyek az izmok túlzott izgatottságának köszönhetők. A magnézium hiánya miatt kalcium felhalmozódhat a sejtekben, ami az érintett sejtek gyorsabb vagy tartós aktiválódásához vezet.

A szív, spontán további szívverések, valamint az ingerületvezetés késedelmei már korán bekövetkezhetnek. Bár ezeket ritkán veszik észre tudatosan, jellemzően az EKG-vizsgálat elején észlelhetők. A betegség előrehaladtával neurológiai tünetek, például ingerlékenység, nyugtalanság, fáradtság vagy zavartság következhet.

A magnéziumhiány felelős lehet száraz bőr. A bőr minden nap számos káros hatásnak van kitéve. Számos regenerációs és helyreállítási folyamat fenntartja az ép bőrgátat és megvédi a bőrt.

A magnézium enyhítheti a bőr apró gyulladásos folyamatait és antioxidánsként hat. Ennek eredményeként nemcsak megakadályozza a bőr kiszáradását, hanem elősegíti haj növekedés ellen hat mitesszer, gyulladásos bőrbetegségek és kiütések, és kisimítja a bőrt. Számos kozmetikai termék a bőr számára magnéziumot is tartalmaz.

görcsök a magnéziumhiány egyik legjellemzőbb tünete. Az izomnál az ásványi anyag közvetlenül ellensúlyozza a túlzott izgatottságot azáltal, hogy az izomsejtekbe beáramlik a kalcium. Magnéziumhiány esetén viszont az izom akár kis erőkifejtés esetén is erősen megterhelhető és megfeszülhet, ami kellemetlen és fájdalmas görcsként jelentkezhet.

Különösen a sportolók, de a nagy megterhelésnek kitett, stresszes vagy terhes emberek is sok magnéziumot veszítenek a mindennapi életben, ezért az izmok görcsök elegendő ásványi anyag bevitele ellenére is előfordulhat. Ezekben az esetekben csak a magnézium bevitelének szándékos növelése bizonyos ételek vagy étrend révén kiegészítők segíthet. Fejfájás nagyon nem specifikus tünetek, melyektől minden ember alkalmanként szenved.

Gyakran előforduló fejfájás vagy akár a migrén is oka lehet magnéziumhiánynak. Az idegsejtek szintén közel vannak egyensúly ásványi anyagok és elektrolitok. A magnéziumhiány megzavarja a törékenyeket egyensúly és az idegsejtek izgulhatnak, ami számos neurológiai tünetet okozhat.

Az érzékeny idegsejtek a agyhártya könnyen ingerülhet és kiválthatja a fájdalom impulzus. Ezekben az esetekben még a kissé megnövekedett magnézium bevitel is enyhítheti a gyakori fejfájás. Izomrángás szorosan összefügg az úgynevezett „tetániával”, az izomgörcsökkel.

Mindkettő az izom ingerlékenységét jelzi, anélkül, hogy az idegek. Az izmok gerjesztését és aktivitását mindig kalcium beáramlása kíséri a sejtekbe. Az izom ellazítása érdekében a pihenés fázisában a magnézium fenntartja a egyensúly amelyben a sejtek nem izgathatók.

A magnéziumhiány tehát oda vezet izomrángás, görcsök és az azt követő fájdalom az izmokban a tudattalan megterhelés miatt. Kis magnéziumhiány fordulhat elő, különösen a stressz alatt vagy a sport után bekövetkező súlyos megterhelés következtében. A test érzékeny idegsejtjei továbbíthatják a jeleket a agy nyomáson, vibráción és a bőr apró érintésein keresztül érzékeny érzéseket eredményez.

Számos különböző mechanizmus megzavarhatja az érzékeny észlelést a agy és ezáltal érzéseket váltanak ki az érintett testrészen. Erre példa a magnéziumhiány. Az alacsony gerjesztési küszöb miatt az idegsejtek láthatóan ingerlés nélkül izgathatók és bizsergő érzéseket okozhatnak. A magnéziumhiány bizsergést okozhat, különösen az ujjak vagy az arc érzékeny területein.

Törékeny körmök számos okra és fizikai betegségre utalhat. Súlyos betegségek mellett ártalmatlan ásványi anyag- vagy vitaminhiány is állhat mögöttük. A magnéziumhiány a körmök sérülését is okozhatja törékeny, törékeny és elszíneződött körmök formájában.

A magnézium metabolikus folyamatokat vált ki ezekben a körmökben, haj or csontok, amelyek e szövetek megerősödéséhez és jobb energiaellátásához vezetnek. Törékeny körmök különösen terhes nőket vagy sportolókat, valamint látens magnéziumhiányban szenvedő nőket érinthet. Emésztési problémák gyakran magnéziumhiánynak tulajdonítható, és a test számos izomfolyamatával függ össze.

A magnézium fő hatása az izom- és idegsejtekre. Az emésztés az idegfonatok és a gyomor-bél traktus simaizmai közötti szoros interakciótól is függ. A súlyos magnéziumhiány időnként görcsölést és görcsös bélmozgásokat okozhat.

Sok esetben ezek csak úgy nyilvánulnak meg emésztési problémák vagy enyhe székrekedés. Vészhelyzetben azonban az egész emésztés károsodhat, ami ahhoz vezethet bélelzáródás. A bélizmok ellazításán túl a székletben lévő magnézium megköti a székletben lévő vizet, ami megpuhíthatja a székletet.

A szív az izmok, valamint a szív gerjesztési vezetési rendszere erősen függ az ásványi anyagok egyensúlyától és elektrolitok. Még kicsi változások a kalciumban vagy kálium szintje életveszélyes rendellenességeket okozhat. A magnézium szintén fontos szerepet játszik ezekben a folyamatokban.

Ezekben az esetekben a szívizom önkéntelenül összehúzódhat, nem fejt ki kellő erőt, vagy szabálytalan ütemeket építhet be a ritmusba. Tachycardia szintén nem ritka a szívizom ingerlékenysége miatt. Ezek olyan betegségek, amelyek sürgős kezelést igényelnek, és komolyan kell venni őket, és azonnal orvosnak kell kezelni őket.

A agy az ásványi anyag egyensúlyának változásai is befolyásolhatják. Az idegsejtek általános túlzott izgatottsága mellett, amelyet magnéziumhiány okoz, az egyes agyi funkciókat enzimatikus folyamatok is megzavarhatják. A magnézium a sejtre gyakorolt ​​hatása mellett számos kémiai reakcióban is részt vesz a szervezetben, amelyek számos testfolyamatot befolyásolnak.

Az agyban a hypothalamus és az amygdala magnéziumhiányban szenvedhet. Az amygdala felelős a szorongás érzéséért, míg az hypothalamus létfontosságú fontos kapcsolási funkciója hormonok. A szorongás érzése mellett ez kedvetlenséghez, gyengeséghez és csökkent általánossághoz is vezethet feltétel.

Ez végső soron okozhat vagy súlyosbíthat depresszió. A magnézium pótlásával a hormonszint gyorsan normalizálódik és a depresszió rövid idő múlva is alábbhagy. Az agyban lévő úgynevezett „amygdala” elsősorban a félelem érzéséért felelős.

Funkciójában jellemzően a magnéziumhiány befolyásolja az agy és a szervek számos más területe mellett. A magnézium számos reakciót és anyagcsere-folyamatot támogat az idegsejtekben, amelyeket a magnéziumhiány zavar. Ez a szorongás érzéséhez vezet.

A hormonszint változásával és az agy idegsejtjeire gyakorolt ​​egyéb hatásokkal együtt súlyos neurológiai tünetek alakulhatnak ki. Neurológiai érintettség esetén sürgősen javallt orvosi kezelés. A rázás a magnéziumhiány egyik leggyakoribb és tipikus tünete.

Tünetek kombinációi izomgörcsök, remegés, bizsergés, paresztézia, izomrángás és izom fájdalom korán bekövetkezhet. A remegést gyakran félreértelmezhetjük izomfeszültségként sportolás után vagy stresszes helyzetben. Pontosan ezekben a helyzetekben alakulhat ki magnéziumhiány, amely a következő pihenési fázisokban remegésként vagy izomgörcsöként jelentkezik.

Bizonyos esetekben akár vissza és ízületi fájdalom magnéziumhiánnyal járhat. A legtöbb ember alkalmi vagy tartósan szenved hátfájás or ízületek a karok és a lábak. Különösen a hátfájás az esetek többségében izomproblémák jelentkeznek, amelyek helytelen helyzethez, a hátizmok görcséhez és kellemetlen fájdalmakhoz vezetnek. A magnéziumhiány a hátsó izmok látens görcsösségéhez vezethet.

Ez elzáródásokhoz és súlyos mozgáshoz kapcsolódó fájdalmakhoz vezethet, amelyeket gyakran tévesen értelmeznek az intervertebrális lemezek problémájaként. Fülzúgás nagyon kellemetlen tünet, amelynek számos megmagyarázhatatlan oka van, és nagyon nehéz kezelni. Sok esetben gyulladásos vagy degeneratív folyamatok állnak a fejlődés mögött fülzúgás.

Számos esetben azonban nem ered a bosszantó fülzúgás meghatározható. A kicsien is vannak receptorok haj sejtjei a belső fül amelyeknek magnéziumra van szükségük az egyensúly fenntartásához más ásványi anyagokkal. Magnéziumhiány esetén a hajsejtek is túlzottan ingerelhetővé válnak, ami azt jelenti, hogy a hangok látszólag ok nélkül jelentkezhetnek.

A magnézium szintén fontos szerepet játszik a fülzúgás terápiájában, mivel csökkenti a sejtek ingerlékenységét, és így az okától függetlenül áttörheti a fülzúgást. A magnézium mellett számos ásványi anyag és elektrolitok részt vesznek az ép bőr fenntartásában. A magnézium a bőr mineralizációját okozza, és ezáltal elősegíti a bőr mindennapi életében bekövetkező károsodásainak helyreállítási folyamatait.

Ha a bőrből hiányoznak ezek az ásványi anyagok, nem tud megfelelően regenerálódni a mindennapi stressztől, ami sötét elszíneződést okozhat a szem alatt. Különösen egy megerőltető nap után vagy reggel észrevehetőek a szem alatti sötét karikák. Az éjszaka folyamán számos javítási folyamat zajlik.

A szem alatti gyűrűk reggel a bőr regenerálódási képességének jelentős zavarát jelzik. Az izom- és idegsejteket érinti elsőként a magnéziumhiány. Az izomgörcsök és rángások mellett a leggyakoribb és tipikus tünetek az idegi diszfunkciók.

Ennek oka a idegek, amelyet a kalcium megnövekedett beáramlása vált ki a sejtekbe. Ezt általában a magnézium lassítja. Ennek eredményeként az idegsejtek izgatottakká válhatnak, és érzékeny érzéseket közvetíthetnek az agyban, annak ellenére, hogy érzékeny inger nem történt.

Ezek az érzések a bizsergéstől és a formálódástól a zsibbadásig és a fájdalomig terjedhetnek. Az idegsejtek fájdalma és károsodása azonban visszafordítható, ellentétben sok hasonló neurológiai rendellenességgel.