Az exokrin szekréció egy váladék felszabadulása a belső vagy külső felületre. Ez a fajta váladék például a verejtékben ill nyálmirigyek. Sjögren-szindróma az exokrin mirigyeket elpusztító betegségek példája.
Mi az exokrin szekréció?
Az exokrin szekréció egy váladék felszabadulása a belső vagy külső felületre. Ez a fajta váladék például a verejtékben ill nyálmirigyek. A mirigyek fő feladata a bioaktív anyagok szekréciója, mint pl hormonok vagy növekedési tényezők. A mirigyek különféle formái fordulnak elő az emberi testben. Az egyik fő különbség a inkretory és az excretory mirigyek között van. A kiválasztó mirigyek a belső vagy külső felületre válnak ki. Inkrementális vagy endokrin mirigyek választódnak ki az extracelluláris térbe. Az exokrin szekréció előtt ennek szubsztrátját először a mirigyekben szintetizálják. Az exokrin mirigyek olyan kiválasztó mirigyek, amelyek kiválasztásukat a felszínre választják. Az exokrin szekréció sokféle módon fordulhat elő. Az ekkrin és apokrin szekréció mellett a holokrin és az apikális szekréciót is az exokrin mirigyek szekréciós módjának tekintik. Például a verejtékmirigyek, az emlőmirigyek, a hasnyálmirigy vagy a máj exokrin mirigyeknek számítanak. A nyálmirigyek vagy a faggyúmirigyek exokrin mirigyek is. A hasnyálmirigy az endokrin szekrécióban vesz részt az exokrin szekréció mellett patkóbél. Az exokrin mirigyek szekréciós módjuk és felépítésük, valamint a szekréció módja alapján tovább megkülönböztethetők.
Funkció és feladat
A kiválasztó szekrécióban az exokrin mirigyek szekréciót választanak a felszínre. A mirigyek általában a hámszövet az kötőszöveti és van egy kiválasztó csatornája. Az embrionális fejlődés során az exokrin mirigyek a hám felszínéről lefelé vándorolnak a szövet mélységébe. Ott tipikusan speciális hámsejtekkel rendelkező szervekké differenciálódnak. Összekapcsolva maradnak a hám felszínével. Az exokrin mirigyek intraepithelialis vagy extraepithelialisak. Az intraepithelialis mirigyek az egy vagy lobulaszerű sejtképződéseknek felelnek meg hámszövet, mint például a nyálkahártyán lévő mucin termelő sejtek esetében. Az extraepitheliális mirigyek összetettebb szerkezettel rendelkeznek. A felszín alatt fekszenek hámszövet az kötőszöveti és egyrétegű hámból állnak a szekréció képződéséhez és egy kiválasztó csatornából a felszíni hámba. A kiválasztó csatornák néha megváltoztatják a szekréció összetételét az exokrin szekréció során, ezáltal az elsődleges szekréció másodlagos szekrécióvá válik. Ez igaz például a verejtékmirigyek. Az exokrin mirigyek terminálisuktól függően cső alakúak, acinárisak, alveolárisak vagy kevertek. A cső alakú terminálok cső alakú lumenűek. Az acináris terminálok gömb alakúak, az alveoláris terminálok jól látható hólyagos alakúak. Az exokrin mirigyek kiválasztó csatornarendszerüktől függően egyszerűek, elágazóak, kevertek vagy összetettek. Ha nincs vagy csak egyetlen elágazó ürítőcsatorna van, a mirigyet „egyszerűnek” nevezik. Az „elágazó” az elnevezés, ha több terminál van, és az „összetett” mirigyeket az orvostudomány akkor nevezi el, ha elágazó ürülékcsatorna-rendszer van. A kevert mirigyek többféle terminállal rendelkező összetett mirigyek. Szekréciójuktól függően a mirigyek akár serózusak, nyálkásak vagy szeromukosak. A serosus mirigyek vékony fehérjeszekrécióval rendelkeznek. A nyálkahártya-mirigyek szintetizálják a viszkózus mucinban gazdag váladékokat, a szeromucos mirigyek pedig kevert mirigyek, amelyek váladékai a szerosus és a nyálkahártyák között. Az exokrin szekréció módjai közé tartozik az ecrin, a merokrin, az apokrin és a holokrin. Ekkrin módban a mirigy szekretálódik citoplazmatikus veszteség nélkül. A merokrin exokrin szekréció a citoplazma kevés veszteségével járó szekréció, az apokrin szekrécióban pedig a sejtek és sejt membrán a váladékkal együtt szabadulnak fel. A holokrin mirigyekben még a teljes sejt is szétesik a szekréció során. Erre példa a faggyúmirigyek. Az exokrin mirigyek mirigy testében a váladék képződik. A szintézis és a szekréció összetett szabályozó áramköröknek van kitéve, amelyek közül a legismertebb az ultrarövid visszacsatolási mechanizmus.
Betegségek és rendellenességek
Az emberek szekréciós rendszere belső összefüggésben áll egymással. Például, ha egyetlen mirigy exokrin elválasztása zavart, az endokrin váladék kiegyensúlyozatlanná válhat, és fordítva. Emiatt a mirigybetegségek általában különösen sokféle tünetet mutatnak. A növekedési és fejlődési folyamatok mellett kiegyensúlyozatlanná tehetik az anyagcsere folyamatokat és a hormonszintet, vagy több szervből álló betegséggé fejlődhetnek. A zavart exokrin váladék példája az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség. Ezt úgy definiálják, mint a hasnyálmirigy működése ami zavarja az emésztőrendszer termelését enzimek. A hasnyálmirigy kiválasztja az emésztőrendszert enzimek be a patkóbél exokrin szekréció útján. Mivel mirigyként az endokrin váladékot is elvégzi, ennek teljes elvesztése a hasnyálmirigy működése hormonra gyakorolt hatást is mutat egyensúly. Ennek a betegségnek a legkézenfekvőbb tünetei, emellett vér cukor zavarok, emésztési panaszok, mint pl hasmenés. Hasnyálmirigy-elégtelenség gyakran krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, amely kezdetben csak az exokrin funkciókat rontja, és ezáltal megzavarja az emésztést. Minden más exokrin mirigyet is érinthet a funkcióvesztés, ami nem megfelelő exokrin szekréciót eredményez. Ban ben cisztás fibrózis, az összes kiválasztó testmirigy exokrin szekréciója károsodott. Ez a betegség az autoszomális recesszív öröklődés örökletes betegsége, amely mutációt okoz a 7. autoszomális kromoszómán. A mutált CFTR gén kóros génterméket eredményez. A kódolt klorid csatornái gén ezért nem működőképesek. A hibás miatt klorid csatornák, viszkózus nyák képződik az összes exokrin mirigyben. Autoimmun betegségek hatással lehet az exokrin váladékra is. Egy példa immunrendszer az exokrin mirigyekre gyakorolt következményekkel való téves programozás Sjögren-szindróma, amelyben az exokrin mirigyrendszer immunológiailag megsemmisül.
