Az emlőmirigy az embereknél a női mellben található. Termel és szekretál tej táplálja az utódokat a hormonok oxitocin és a prolaktin. Károsodott tej a termelés főleg akkor fordul elő, ha a hormonok részt.
Mi az emlőmirigy?
Az összes emlős szoptatása az emlőmirigy segítségével történik. Ez egy bőr a női emlősök mirigye, amelynek szakterülete a tej termelés és szekréció. Ezek a folyamatok az utódok táplálkozása szempontjából relevánsak és hormonálisan szabályozottak. Emberben a hormonszekréciót az anya és a gyermek közötti kölcsönhatás stimulálja. A leglényegesebb laktáció hormonok faliórái prolaktin és a oxitocin. Ez utóbbi elsősorban a termelt tej szekrécióját stimulálja. Ez a produkció már közben elkezdődik terhesség. Az emlőmirigyeket tubuláris mirigyek irányíthatják. Az embrionális fejlődés során az emlőmirigyek az emlő címer alapján képződnek. Mivel az emberi fajban közvetlenül az emlőszövetben helyezkednek el, az emlőmirigyeket emlőmirigyeknek nevezik. Az emberi emlőmirigyek lokalizációjuk miatt a mellkasi emlőhöz tartoznak, amely különbözik például egy tehén inguinalis tőgyétől vagy egy macska thoraco-inguinalis emlőmirigyétől. Az mirigy finom szerkezete az emberekben a nő menstruációs ciklusától függ, és így változik például közben terhesség vagy szoptatás. Az emlőmirigy kiválasztja az apokrint. Ez azt jelenti, hogy minden tejcseppnél egy megfojtott sejtkupolát ürít a lumenbe.
Anatómia és felépítés
Az összes magasabb emlős emlőmirigye különféle mirigyes komplexekből áll, úgynevezett emlő komplexekből, amelyek mindegyikén van a mellbimbó. A komplexek száma a fajtól függ, és korrelál az újszülöttek átlagos számával. Minden emberi emlő komplex tartalmaz egy teljesen izolált mirigyrendszert. Emberben akár 20 különböző szárcsatorna nyílik mindegyikbe papilla. Az emlőmirigy üregrendszere vak végű tasakokkal kezdődik, más néven alveolusokkal, amelyek megfelelnek a laktáció tényleges helyének. Az alveolusok mindegyike több leeresztő csatornához csatlakozik. Minden emlőcsatorna az úgynevezett tartályba nyílik, amely belülről a kifutócsatornán keresztül kifelé vezet. Az emlőmirigy finom szerkezetét a menstruációs ciklus határozza meg, és az is változik terhesség és a szoptatási időszak. A laktációs perióduson belül az emberi emlőmirigy teljesen kifejlődött, és az alveolusok egyrétegűek hámszövet amely a hengeres és az alakos alak között változik a töltési állapot függvényében. Egy kosársejt fekszik az egyes hámsejtek és az emberi emlő alapmembránja között. A kis tejcsatornákban is van hámszövet. A nagyobb tejcsatornák kétrétegűek hámszövet és a falban simaizomzatot visel. A ciszternának kétrétegű kockás hámja van, és simaizomrostokat is tartalmaz. A harántcsatornák bőrt mutatnak nyálkahártya erős keratinizációval.
Funkció és feladatok
Az emberi emlőmirigy feladata tej képzése, szállítása és kiválasztása az utódok táplálására. Az emlőmirigy zsákjaiban a tej nemcsak képződik, hanem tárolódik is a hormonális hatása miatt prolaktin. A prolaktin már a terhesség alatt termelődik a agyalapi mirigy és serkenti a tejtermelést. A mirigy kosársejtjeinek különleges kontraktilitása van, amit viszont a hormon stimulál oxitocin. Ez a hormon egyre inkább a agyalapi mirigy a gyermek születésétől kezdve, és főleg a szekrécióra hat. A gyermekkel való közvetlen kölcsönhatás tovább serkenti az oxitocin termelését és elindítja a tej szekrécióját. A kis tejcsatornáknak egyrétegű hámja van, amely további tejet termel. A nagyobb tejcsatornák falán simaizmok vannak, amelyek szállítják a tejet. Ezenkívül a simaizmok egy záróizmot képeznek, amely bezárja a mirigyet az érfonataival és a nyálkahártya-redőivel, hogy megakadályozza a tej lefolyását. Az emberi emlőmirigyek apokrin szekrécióban vesznek részt, és a tejtermelés során fojtott sejtpelyheket engednek a cseppekkel a lumenbe.
Betegségek
Az emlőmirigy több szempontból is problémákat okozhat. Például a tej alultermelése vagy túltermelése a terhesség alatt és után is a agyalapi mirigy. Ha az agyalapi mirigy túl kevés prolaktint vagy oxitocint termel, akkor túl kevés tej termelődik vagy szekretálódik. Ezt a jelenséget hipolaktációnak nevezik. Az ellenkezője a hiperaktáció, amelynek oka az agyalapi mirigyben megnövekedett hormontermelés. A laktációs rendellenességek leggyakoribb okai az agyalapi mirigy jóindulatú daganatai, amelyek kórosan megváltoztatják a hormonális aktivitást. Magát az emlőmirigyet szintén gyakran befolyásolják a daganatok. Az ezen a területen lévő daganatok a leggyakoribb daganatok a nőknél, és gyakran megfelelnek a jóindulatú és szövettanilag rosszindulatú daganatok vegyes változatainak. Az emlőmirigy másik betegsége tőgygyulladás. Ez egy gyulladás az emlőmirigy. Ez a kóros jelenség szintén gyakori. Ugyanolyan gyakori az inkontinencia lactis, amely a tej tartóképességének zavara. Ebben a betegségben a mirigycsatorna nem eléggé záródik. A legtöbb esetben ezt a jelenséget megelőzi a mell sérülése, amely károsította a mirigycsatornákat. Az emlőmiriggyel kapcsolatban itt említett betegségek többsége nemcsak az emberek, hanem más emlősök között is gyakori.
