Elektroencefalográfia és alvás
Csak a segítségével EEG hogy a kutatóknak sikerült meghatározniuk a ma ismert alvási szakaszokat. Mindenekelőtt a különböző hullámfrekvenciák és egyéb sajátosságok, például az alvóorsók vagy a k-komplexek segítenek megkülönböztetni. Először egy normális alvási ciklust írnak le.
Ha lehunyta a szemét, az EEG-ben kis amplitúdójú alfa hullámok jelenhetnek meg. Ezek a hullámok alvás közben változnak. Egyrészt csökken a frekvencia, theta hullámokról beszélünk.
Továbbá megfigyelhető az egyes hullámok amplitúdójának növekedése. Alapvetően elmondható, hogy minél mélyebben alszik, a frekvencia folyamatosan csökken, miközben az amplitúdó mindig növekszik. Ez arra utal, hogy az idegsejtek magas szinkronban vannak nagyagy az alvási folyamat során.
Az I. alvási szakasz csak néhány perc hosszú, és alacsony az ébredési küszöbe, vagyis csak gyenge külső ingerre van szükség az ember felébresztéséhez. Az I. alvási stádiumot a II. Alvási szakasz követi, amely valamivel hosszabb, kb. 15 perc, és magasabb az ébredési küszöbértéke is. Az elektroencefalogrammban a theta hullámok nagyobb amplitúdóval mérhetők az I. stádiumhoz képest.
Ezenkívül megjelennek olyan specifikus k-komplexek és alvási orsók, amelyek jellemzőek a II. A hosszú hullámú delta hullámokkal járó III. Alvási stádiumot a IV. Szakasz követi, amelyet nagy amplitúdójú delta hullámok jellemeznek. Ebben az alvási szakaszban van a legmagasabb ébredési küszöb, és 20-40 percig tart. Bár a mély alvás során a tudat nagyrészt elszakad az érzékszervektől, nagyon intenzív ingerek mégis elérhetik agy és felébredéshez vezetnek.
Ez a tény nagy előny, különösen veszélyes helyzetekben, mert lehetővé teszi a személy számára, hogy a lehető leggyorsabban reagáljon. Az alvás III. És IV. Szakaszát „lassú hullámú” vagy szinkron alvásnak is nevezik, az elektroencefalográf jellemzői alapján. A mély alvás során a paraszimpatikus idegrendszer uralja a testet.
Serkenti az emésztést, gátolja lélegző és lelassítja a szívverést. Ez azért hasznos, mert a testnek alvás közben helyre kell állnia, és energiát kell biztosítania az ébrenlét állapotához. A IV. Alvási szakasz után a fennmaradó alvási szakaszok megfordulnak, amíg az I. szakasz elérése után az EEG-ben jelentős változás nem történik.
Az ébrenléti állapot hullámait (béta hullámok) regisztrálják, és az amplitúdó erősen csökken, bár az ébredési küszöb továbbra is nagyon magas. Ezt deszinkronizált alvásnak nevezzük. Főleg a szimpatikusok reakciói uralják idegrendszer.
A vér forgalom a agy erősen növekszik, a szívverés és lélegző arány növekedése. Ezenkívül előfordulhat a pénisz vagy a csikló gerjesztése. A vázizmok petyhüdtek, csak a szem és a légzőizmok mutatnak bizonyos hangot.
Mivel a szemrángások és a szemmozgások gyakran előfordulnak a szinkronizált alvás során, ezt „Rapid Eye Movement (REM)” alvásnak is nevezik. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy azok az emberek, akik REM alvásból ébrednek, nagyobb valószínűséggel emlékeznek az álmokra. Ezért feltételezzük, hogy az emberek főleg a REM-alvás során álmodnak.
Az első alvási ciklusban a REM alvás körülbelül 10 percig tart, de minden ciklusnál kissé hosszabb lesz. Normális esetben egy személy 5-7 alvási ciklust él meg egy éjszaka alatt. Az alvás vége felé a REM alvás akár 40 percig is eltarthat. Az alvás gyakran ezzel a fázissal ér véget, bár az ébredési küszöb viszonylag magas.
