Elöl | Vállfájdalom

Előtt

Ennek számos oka van fájdalom ami a váll elején történik. Az eleje rotátorköpeny, a bicepsz ín, része a ízületi kapszula, az acromio-clavicularis ízület és a különféle lágyrész-struktúrák, például a bursae vagy inak itt találhatók. Alternatív megoldásként az elülső váll fájdalom progresszív fájdalom lehet, vagyis olyan struktúrák károsodása, amelyek nem közvetlenül az elülső vállnál helyezkednek el.

Egyrészt elülső váll fájdalom gyulladás vagy az elakadás okozhatja ízületi kapszula. Ezen kívül vannak bursa (bursa zsákok) a váll elülső részén, amelyek biztosítják az izmok simán egymáshoz simulását. Ezen bursa gyulladása a megfelelő területen elülső részt okozhat vállfájdalom.

Ahogy a térdben vagy csípőizület, arthrosis (kopás) a vállban jelentkezhet. A arthrosis befolyásolhatja a tényleges vállízület között lapockacsont és a felkarcsont (humero-glenoid ízület), valamint kisebbek ízületek mint például a kulcscsont és a lapockacsont (acromio-clavicularis ízület). Ebben az esetben a fájdalom a váll elejére vetül.

Az ilyen degeneratív változás mindig fokozatos folyamat, amikor a fájdalom kezdetben csak a terheléshez képest jelentkezik. Degeneratív változások a lágy szövetekben, például szakadt izmok vagy inak oka is lehet. A bicepsz ín különösen gyakran érinti. A. Elmozdulása vállízület (elmozdulás) is okozhat elülső részt vállfájdalom, mivel a diszlokáció leggyakoribb iránya előre és lefelé irányul.

Vállfájás a hátsó oldalon

Hátul vállfájdalom, a fájdalom főleg a hátsó részében koncentrálódik vállízület. Itt is a fájdalmat távolabbi struktúrák okozhatják, és csak a hátsó vállízületbe továbbíthatók. Ennek oka általában a nyaki gerinc csigolya elzáródása, ritkábban a mellkasi gerinc. A gyakran azonnal jelentkező fájdalom a nyaki gerincből a hátsó vállba sugárzik, és a csigolya összekapcsolódik. ízületek két szomszédos csigolyatest.

Ezt gyakran az alváson kívüli rángatózó mozgások vagy egy baleset okozza. A fájdalmat nem közvetlenül az elzáródás okozza, hanem az izmok reaktív feszültsége. Ezenkívül jelentős mozgáskorlátozások lépnek fel.

A porcsérv a nyaki gerinc is okozhat hátfájás váll. Továbbá a lapockacsont lehetséges okok. Ennek oka lehet az ín rögzítésének gyulladása a lapockánál (enthesiopathia), a lapocka rendellenessége vagy az izomfeszültség.

Egy másik ok lehet egy szakadás a hátsó részén rotátorköpeny (Musculus infraspinatus és Musculus teres minor). A húzó, szúró fájdalom terhelésfüggő (főleg külső forgás), a hátsó rész alatt található acromion és besugározhat a felkar. A könny gyakran egy impingement szindróma.

Ezt impingement szindróma, amely hosszú évek óta létezik, egyre inkább elhasználódik inak az izmok rotátorköpeny. Az előre megsérült inak egy hirtelen mozgás miatt elszakadhatnak. Sokkal ritkábban fordul elő egy nem sérült ín baleset következtében.

Végül, pad sajtó sokféle sérülést okozhat, különösen akkor, ha a gyakorlatokat helytelenül hajtják végre. Ezek az egyszerű izomfájástól az izomrepedésig terjednek, és mindez fájdalmat okozhat a hátsó vállban. Normális esetben az ember arra számít, hogy az éjszakai alvás és pihenés a vállfájást is jelentősen csökkenti.

Gyakran azonban ez nem így van, így az érintett néhány órás alvás után súlyos állapotban ébred fájdalom a vállban. A megújult elalvásra nem kell gondolni. A fájdalom, álmatlanság és a kimerültség nagy szenvedést jelent az érintettek számára.

Ezt a jelenséget a vállízület nappali és éjszakai eltérő körülményei okozzák. Napközben (elhelyezésben / állásban) a kar néhány kilogrammos tömeggel súlyként lóg le a válláról, így egyszerűen „széthúzva” megnöveli az ízületi teret. A szerkezetek tágulása csak néhány milliméter lehet, de biztosítja, hogy az irritált és gyulladt szerkezetek némileg enyhüljenek.

Éjszaka fekve a közös tér ismét összehúzódik, és a szerkezetek közelebb fekszenek egymáshoz. Tehát pontosan ez kikapcsolódás ami lágy szövetek (inak, bursae) összenyomódását okozza, ami fájdalmat okoz és felébreszti az érintettet. Rövid távon egyfajta nyújtás eszköz segíthet megelőzni az éjszakai fájdalmat.

Ez magában foglalja a heveder elhelyezését a csukló másik pedig a boka csukló, amelyeket aztán egy expander kötéllel kötnek össze. A karon lévő húzóerő egy függő karot szimulál, mint napközben. Alternatív megoldásként a vállízületet éjszaka kell nyújtani, amikor a pácienst fájdalom ébreszti, aminek következtében a fájdalom rövid távon eltűnik.

Az ilyen típusú elsősegély csak néhány hétig szabad használni, amíg a fájdalom okát meg nem tisztázzák és kezelik. Éjszaka fájdalom a vállban nem diagnosztikailag nagyon értelmes tünet, és számos vállbetegség összefüggésében előfordulhat. Éjszakai fájdalom jelentkezhet éjszaka mind az osteoarthritisben, mind a pulloneck szindrómában, valamint a meszes vállban vagy az in nyáktömlőgyulladás (a bursa gyulladása).

A vállfájás helyes diagnosztizálása érdekében néhány információ a betegtől kórtörténet fontos (anamnézis), mivel kezdeti jelzést ad az okokról. Az ismert vállsérülésekről, azokról a mozdulatokról, amelyek során a fájdalom jelentkezik, meddig tart a fájdalom, jelentkeznek-e éjszakai fájdalmak és a fokozott vállkopás kockázati tényezőit (pl. Sport vagy munka okozta) a beteget kezelő orvosnak kell kérnie. A fizikális vizsgálat a vállfájás esetén számos vizsgálati technika és módszer állhat, amelyek lehetővé teszik a vállízületi izmok működésének felmérését. Tipikus klinikai funkciótesztek például a Jobe-teszt (az oldalsó különbségek szakadt ín, irritált ín vagy a bursa gyulladása), a nyak fogás (mindkét kezét a nyakba helyezzük), a kötényfogás (az egyik mindkét kezével megfogja a hátát) és még sok más.

A kiváltó pontok tapintása (olyan pontok, amelyek érintése fájdalmat okoz) további nyomokat adhat a vállfájás okaira vonatkozóan. Az egyén mobilitása ízületek a vállízületben is ellenőrizni kell. Annak kizárására, hogy a vállfájás oka idegbakulás, neurológiai vizsgálatra lehet szükség.

Képalkotó eljárások, mint pl ultrahang (szonográfia), röntgensugarak, mágneses rezonancia képalkotás (MRI, nukleáris spin) vagy számítógépes tomográfia (CT) további betekintést nyújtanak a fájdalmas vállízületbe. Bizonyos esetekben még az eddig leírt diagnosztikai eljárások sem vezetnek egyértelmű diagnózishoz. Például szükség lehet egy ízület elvégzésére endoszkópia (arthroscopy). Ez a „kulcslyuk-technikát” alkalmazó minimálisan invazív művelet lehetővé teszi a vállízület közvetlen megtekintését, és ha szükséges, a kezelés azonnal elvégezhető egy arthroscopy, például varrni a szakadt ín vagy eltávolítja a gyulladt szövetet.