Az elülső keresztszalag szakadása

Szinonimák tágabb értelemben

• VKB szakadás
• Keresztes szalag elváltozás
• Az elülső térd instabilitása
• A térd instabilitása
• Elülső keresztszalag elégtelenség
• Az elülső keresztszalag krónikus elégtelensége
• Keresztszalag-szakadás
• Keresztszalag műanyag
• Elülső keresztszalag sérülés

Meghatározás

Egy friss elülső keresztszalag szakadás a szalag folytonosságának (szakadásának) teljes vagy részleges megszakadása (szakadása), miután a túlfeszített tartalékot külső erő meghaladja. Egy régi elülső keresztszalag a repedés tartós, többnyire balesettel összefüggő szalagsérülés.

A keresztszalag szakadásának oka

Az okok gyakran úgynevezett „hajlítás-Valgus-külső forgássérülések”. Ez azt jelenti, hogy a térd önkéntelenül meghajlik, kopogtató térdbe fordul és kifelé fordul. Jellemzően síelés vagy focizás közben az ilyen sérülések rögzített alacsonyabbal fordulnak elő láb. Az instabilitás a térdízület a kapszulaszalag-berendezés lazulása miatt előfordulhat. Ennek eredményeként a csúszó-csúszó mechanizmus kisiklása és fokozódó degeneratív (kopáshoz kapcsolódó) porcogó kár és homorú-domború lencse.

Panaszok és tünetek

Szakadt betegek keresztszalag néha súlyos fájdalom a térdízület, amely általában az első néhány órán belül megduzzad. Az orvos úgynevezett stabilitási tesztekkel próbálja megvizsgálni a térdet. Ezt nem túl könnyű megtenni az általános fájdalom miatt, mivel a beteg izmaival ellensúlyozza a feszültséget.

A legtöbb esetben a vizsgálat csak néhány nappal az elülső keresztszalag szakadása után határozható meg, mivel csak akkor fájdalom a baleset okozta olyan mértékben csökkentve, hogy a beteget védekező feszültség nélkül lehet vizsgálni. Egy normális Röntgen információt nyújt az esetlegesen előforduló csontos sérülésekről. Nagyobb ízületi effúziót kell kilyukasztani a porcogó és a maradék lágyrész.

Ha az effúzió véres, akkor feltételezhető, hogy a keresztszalag elszakadt, bár ez nem bizonyíték. A mágneses rezonancia képalkotás széles körű alkalmazásával, amellyel a keresztszalagok vagy azok maradványai nagyon jól láthatók, a diagnózis viszonylag pontosan megjósolható. A fenti képen a piros nyilak jelzik a szakadt keresztszalagot (az elülső keresztszalag szakadása).

A károsodás mágneses rezonancia képalkotással igazolható. A szeletképek a keresztszalagok menetét és azokhoz való kapcsolódását mutatják comb és alacsonyabb láb csontok. Szakadás esetén a szálak folyamata nem folyamatos, és lehetővé válik a repedés lokalizálása.

Csak néhány évvel ezelőtt minden beteget meg kellett műteni a diagnosztikai lehetőségek hiánya miatt. Ezeknek az időknek már elmúlt, mert a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vizsgálatával a bekövetkezett károk nagyon pontosan megbecsülhetők és megtervezhetők az esetleg szükséges műveletek. A Röntgen a kép általában nem feltűnő az elszigetelt keresztszalag-szakadásokban.

Mivel azonban hasonló tüneteket okozhat a szakadt meniszkuszpéldául a laikusoknak nehéz diagnózist felállítani. Ismét minden vizsgálati módszer az elülső keresztszalag sérülés diagnosztizálására. Az ortopéd klinikai diagnosztikája:

• A térd duzzanatának, az ízület effúziójának, a mozgás tartományának és a mozgás fájdalmának értékelése
• A járásminta, a lábszár tengelyeinek értékelése
• A femoropatellaris ízület értékelése (a patella csúszó csapágya)
• A térd stabilitásának és a meniszkusznak értékelése
• Izomsorvadás (az izom megkönnyebbülésének gyengülése)
• A szomszédos ízületek értékelése
• A vérkeringés, a motoros készségek és az érzékenység értékelése (bőrérzet)

Apparatív diagnosztika (diagnosztika berendezés szerint) Szükséges szemléltető vizsgálatok röntgen: térdízület 2 síkban, térdkalács (térdkalács) tangenciális Apparatív vizsgálat egyedi esetekben hasznos

• Röntgen: Térdízület pa álló helyzetben 45 fokos hajlítással
• Fricke kép (alagút kép) a combcsont elülső keresztszalagjának csontos szakadását mutatja
• Rögzített képek
• Egész lábképek terhelés alatt
• Funkcionális képek és speciális vetületek
• Szonográfia = ultrahang (pl. meniszkusz, Baker-ciszta esetén)
• Számítógépes tomográfia (sípcsont esetén fej törés = sípcsont fej törés)
• Mágneses rezonancia tomográfia (keresztszalagok, menisci, csontkárosodás) Az MRI a legértékesebb diagnosztikai eszköz egy elülső keresztszalag szakadás esetén, mivel az MRI különösen a részleges károsodást képes felmérni. A keresztszalag szakadásának MRI-je segít jobban felmérni a térdízület prognózisát.

A keresztszalag sérülés (elszakadt elülső keresztszalag) mértékének dokumentálása érdekében gyakran elvégzik az elülső fiók tesztjét.

Ebben a vizsgálatban a térdízület 90 ° -ban ferde, és a lábat az alapra rögzítik. Most a vizsgabiztos meghúzza az alsót láb közel a térdízülethez, és felméri, hogy a alsó láb -hez képest kihúzható comb. Az elülső fiókjel osztályozása Debrunn I. fokozat szerint (+): enyhe elmozdulás 3-5 mm II. Fokozat (++): közepes elmozdulás 5-10 mm III. Fokozat (+++): kifejezett elmozdulás> 10 mm tapasztalt vizsgáztatónál , a keresztszalag szakadásának diagnosztizálása képalkotás nélkül is nagyon gyorsan és megbízhatóan lehetséges.

Ennek ellenére az MRI standard módszerként bevált. A röntgensugárral vagy a CT-vel ellentétben az MRI lehetővé teszi a térd összes szalagjának és lágy szövetének megjelenítését, és ezáltal elvben a meglévő könnyek kimutatását. A részleges könnyeket azonban gyakran nehéz vizualizálni MRI-n.

Ebben a tekintetben az MRI kevésbé megbízható a diagnózis felállításához, mint egy tapasztalt vizsgáztató jó vizsgálata. Ennek ellenére gyakran hasznos a térd MRI vizsgálata sérülés után, amelyben a keresztszalag is érintett lehet. Az MRI gyakran lehetővé teszi az orvos számára, hogy felmérje, milyen kezelésre van most szükség, és szükség esetén milyen gyorsan kell műtétet végrehajtani.

Az MRI gyakran egyértelműen azonosíthatja más struktúrák lehetséges sérüléseit is (homorú-domború lencse, belső és külső szalag) a térd. Ez az információ akkor is jelentősen befolyásolja, hogy szükség van-e műtétre és milyen gyorsan. Ha azonban a vizsgálat már kimutatja a keresztszalag szakadását, és a baleset menete nem utal arra, hogy más szerkezetek is károsodnának, az MRI nem feltétlenül szükséges, és gyakran nem nyújt új információt.

Ha egy sérülést nem lehet pontosan kimutatni és szűkíteni az MRI-vel, általában térdvizsgálatra van szükség.

• Négyfejű ín
• Combcsont (combcsont)
• Szakadt elülső keresztszalag (a piros nyíl szakadást jelez)
• Shinbone (sípcsont)
• Térdkalap (térdkalács)
• Hoffa ́scher kövér test
• Patelláris ín (patelláris látás)

A műtét általában a keresztszalag-szakadás választott módszere. Csak akkor lehet szükség műtétre, ha a hátsó keresztszalag szakad, vagy ha a szakadás nagyon enyhe.

Ez azonban mindig magában foglalja annak kockázatát, hogy a térd hosszú távon kevésbé stabil és kevésbé ellenálló. Emiatt a műtét erősen ajánlott, különösen fiatalabb emberek számára, különösen, ha aktívan sportolnak. A műtétet azonban csak akkor hajtják végre, ha a térd gyulladása és duzzanata kellően alábbhagy.

Körülbelül 4-6 hét elteltével ez a helyzet. Ez a várakozási idő fontos, mivel az irritált szövet műtéte sokkal rosszabb eredményekhez vezethet. Közvetlenül a sérülés után egy műtétet csak nagyon súlyos, csontszerkezetekkel járó esetekben végeznek.

Eközben a keresztszalag-szakadás minimálisan invazív módon működtethető, ami csökkenti a szövődményeket és felgyorsítja a gyógyulást. Az egész eljárást ezért a térd körzetében hajtják végre endoszkópia (arthroscopy). Maga a műtét abból áll, hogy a megsemmisült keresztszalagot teljesen más szalagszerkezetekkel helyettesítik.

A régi szalag javítása csak elégtelen eredményhez vezet. Emiatt a szomszédos szalagokból származó szalag egyes részeit általában eltávolítják. A patella vagy a comb például az izom alkalmas erre a célra.

Az ínszalagokat úgy távolítják el, hogy azok továbbra is gond nélkül el tudják látni saját funkciójukat. Az eltávolított szalagdarabot ezután a lehető legpontosabban állítják be, hogy átvegye a szakadt keresztszalag funkcióját. Ez a módszer azonban néha meglehetősen súlyos fájdalom az elszállítás helyén.

Különösen ez a helyzet, amikor a patella ín eltávolításra kerül. Másrészt ez a fajta implantátum általában valamivel gyorsabban növekszik. A szervadományozás során kapott kötésszakaszok is felhasználhatók, de ezeknek az a hátránya, hogy az idegen anyag elutasításához vezethetnek. Cserébe az autológ eltávolító pontjain jelentkező fájdalom inak kerülik.

Különböző rendszereket alkalmaznak az ínszalag térdre történő rögzítésére: Egyrészt egyszerű fémcsavarok vagy rögzítőgombok, de felszívódó anyagok is használhatók. A műtét eredményét akkor természetesen a jó rehabilitáció is meghatározza. A műtét általános szövődményei mellett, például: a keresztszalag-műtétnek különleges kockázatai vannak.

Az úgynevezett műveletspecifikus szövődmények a következők:

• Fertőzés
• Vérzés
• SüketségParalízis
• Arthrofibrosis - különösen féltett szövődmény. Ez a térdízület részleges megmerevedése a keresztszalag plasztikai műtétje után hegesedéssel. Az arthrofibrosis kockázata különösen magas, ha a műtétet röviddel a baleset után hajtják végre.
• Cyclops-szindróma - a keresztszalag hegesedése miatt, ami nyújtási hiányt eredményez
• Keresztszalag plasztikus ütközése - a keresztszalag graft a femorális tekercsek között csapdába esik nyújtás, amely megakadályozza a térdízület teljes nyújtását.