Egyoldalú duzzadt nyirokcsomók | Duzzadt nyirokcsomók - Mennyire veszélyes?

Egyoldalú duzzadt nyirokcsomók

nyirok a csomópont duzzanata mindkét oldalon, valamint az egyik oldalon előfordulhat. Egyoldalú duzzanat esetén ez jelezheti a szövet egyoldalú fertőzését vagy gyulladását, amelyet a megfelelő szolgáltat nyirok csomópont. A gyulladásos betegség gyanújának megerősítéséhez vér teszteket végeznek a gyulladás paramétereinek ellenőrzésére és antitestek minden kórokozóval szemben.

Ha a gyulladás fókusza nem található, és a nyirok csomópont akár több nap elteltével is, amely még nagyobb lehet, a biopszia (a szövetminta műtéti eltávolítását) azonnal el kell végezni. Rosszindulatú daganat, például a lymphoma, felelős lehet a nyirokcsomó megnagyobbodásáért. Ha áttét alakult ki a nyirokcsomóban, az elsődleges daganatot az ellátás területén kell keresni. Elvileg azonban nem szabad azonnal feltételezni a rosszindulatú betegséget a nyirokcsomó duzzanatának észlelése után. Különösen gyorsan növekvő vagy hosszú ideig fennálló új duzzanatok esetén mindig orvoshoz kell fordulni.

Hogyan tapinthatók meg a nyirokcsomók?

Általában csak felszínes nyirokcsomók tapintható. Mély nyirokcsomókpl. a hasban, így nem lehet kimutatni. Nyirokcsomók tapintható a bőr tapintásával és az alatta zsírszövet könnyű nyomással az ujjbegyeivel.

Duzzadt nyirokcsomók a nyak, a hónalj alatt és az ágyékban könnyen tapintható. A konzisztencia, a mobilitás a bőrben és bármilyen fájdalom nyomás által okozott A nyirokcsomók gyanúsak, ha megnagyobbodtak és megkeményedtek.

A nyomással fájdalmas, kidudorodó rugalmas nyirokcsomó a fertőzés és a gyulladás jele. A fájdalommentes, kemény nyirokcsomók, amelyek nem mozognak a bőrrel szemben, nagyobb valószínűséggel súlyos betegségekkel gyanúsak és szoros vizsgálatot igényelnek. A felszíni nyirokcsomók esetében a tapintás az első és legfontosabb diagnosztikai eljárás.

Először az orvos megbecsüli a méretet, majd tesztelik a fájdalmat és a mobilitást, megkülönböztetve a mozgatható és a nem elmozdítható nyirokcsomókat. Ez azt jelenti, hogy a nyirokcsomó nyomással könnyen mozgatható-e vagy elmozdítható-e, vagy a helyén marad-e, mintha megsült volna. Az előbbi normális, ezért nem utal betegségre, az utóbbi a daganat és az esetleges rosszindulatú daganat jele lehet.

Ezenkívül leírják a tapintási eredményeket (a konzisztencia például kemény vagy puha, a felület többek között sima vagy göröngyös). A reaktív (fertőzés okozta) duzzanat jeleit a gyulladás paraméterei is adják az a vér teszt, valamint a beteg kórtörténet és egyéb tünetek. Ezenkívül ultrahang alkalmas a felszínes és valamivel mélyebb nyirokcsomók vizsgálatára. Nagyon kevés nyirokcsomót lehet azonban tapintani, így a mélyebb nyirokcsomó duzzanatok gyakran későn és más tünetek miatt észlelhetők.

Minél mélyebben helyezkednek el a nyirokcsomók a testben, annál jobbnak kell lennie a vizsgálati eljárásnak annak megjelenítéséhez, hogy számítógépes és mágneses rezonancia képalkotást alkalmazzanak. A lymphadenopathia okának meghatározásához (amikor az akut fertőzés nem valószínű) gyakran mintát kell venni (biopszia) az érintett nyirokcsomó. Ez a minta itt kerül feldolgozásra szövettan és a patológia és a sejtek megfesthetők és így vizualizálhatók.

Ily módon a patológus utat mutathat a jóindulatú és rosszindulatú betegségek közötti etiológia (ok) tisztázásában. Esetenként a gyanús nyirokcsomókat egészében műtéti úton eltávolítják és szövetvizsgálatra küldik a patológiai osztályra. Ez gyakran közben történik emlőrák műtét például annak kiderítésére, hogy a daganat átterjedt-e már a környező nyirokcsomókba. Ebből a célból az első nyirokcsomó (őrszem nyirokcsomó, őrszem nyirokcsomó), amely a daganat után helyezkedik el, és amelybe a tumor először szétszóródna, festékkel vagy radioaktív jelölés segítségével „megjelölik”, eltávolítják, majd szövettanilag megvizsgálják. A nyirokcsomó áttét jelenléte befolyásolja a beteg prognózisát.