Okok
Az okok nyirok csomópont duzzanata a hónaljban sokrétű. A legtöbb esetben ezek nyirok a csomópontok reagálnak egy fertőzésre, például a influenza-szerű fertőzés a légutak Az immunrendszer védekezik a kórokozókkal szemben és megöli őket, ennek eredményeként a nyirok csomópontokat.
Mind a bakteriális, mind a vírusos fertőzéseknél az nyirokcsomók megmutathatja ezt a reakciót. Ilyen fertőzésekre példa a Pfeiffer mirigy láz (fertőző mononukleózis, EBV), kanyaró, rubeola, tuberkulózis és a szifilisz. Más kórokozók is okozhatnak ilyen immunreakciót, például a malária or toxoplazmózis.
A fertőző betegségek elleni oltás után a nyirokcsomók duzzanata is előfordulhat. A kórokozók apró bőrsebeken vagy egyéb traumákon keresztül is bejuthatnak a szervezetbe, és a nyirokcsomók. Végül vannak reumatikus betegségek, amelyekhez gyakran társul a nyirokcsomók.
Például reumatoid arthritis és szisztémás lupus erythematosus. Jóindulatú szisztémás nyirokcsomó duzzanat okozza szarkoidózis. Ha a hónalj nyirokcsomói megnagyobbodnak, akkor mindig rosszindulatú betegségeket is figyelembe kell venni, mint pl emlőrák vagy limfómák (Hodgkin-kór, nemHodgkin-limfóma).
Rosszindulatú betegségek, mint pl emlőrák vagy limfómák (Hodgkin-kór, nemHodgkin-limfóma) mindig figyelembe kell venni a hónalj nyirokcsomó-megnagyobbodásának mérlegelésekor. Ban,-ben megfázás lefolyása, nem ritka, hogy egyes nyirokcsomók megduzzadnak (lymphadenopathia). A nyirokcsomók nyak ebben az esetben a leggyakrabban érintettek.
Duzzadt nyirokcsomók lehetnek a fül mögött, a fül felett kulcscsont, Be a nyak és a alsó állkapocs. Ritkábban a hónalj területén lévő nyirokcsomók érintettek. A nyirokcsomók jól mozgathatók a környező szövetekkel szemben, és a duzzanat néhány nap múlva alábbhagy.
A duzzanatot a vírusok amelyek megfázáskor gyakran vannak a testben, és a hideg előrehaladtával belépnek a nyirokcsomókba. Ha a sejtek a immunrendszer a nyirokcsomók érintkezésbe kerülnek a kórokozókkal, szaporodnak. Ez a nyirokcsomók duzzadásához vezet. Nem ritka, hogy az oltás után a nyirokcsomók megduzzadnak az oltás után.
Oltás után a hónalj nyirokcsomói megduzzadhatnak, mert a szervezet ún antitestek az injektált vakcina ellen. Ennek oka az a tény, hogy az oltás során részben elejtett vagy inaktivált kórokozókat vagy kórokozókomponenseket injektálnak a szervezetbe. Különösen élő oltásokkal történő oltáskor, mint pl kanyaró mumpsz rubeola oltás (MMR oltás), bárányhimlő oltás és sárga láz oltás, ilyen oltási reakció azért fordulhat elő, mert kis mennyiségű élő kórokozót injektálnak.
Ez hasonló egy valódi fertőzéshez, így a test úgy reagál a kórokozókra, mint egy valódi fertőzésre. Mivel a nyirokcsomókban sok immunsejt található, reaktív módon megnagyobbodnak. Ez viszont azt jelenti, hogy nem szokatlan, hogy a nyirokcsomók nem sokkal az oltás után lassan megduzzadnak.
A duzzanat több napig, akár hetekig is tarthat. Ennek azonban az első 1-2 napon belül el kellett volna érnie a maximumát, különben a duzzanatot valószínűleg más ok okozza. A nyirokcsomók duzzanata az oltás után általában magától csökken és nincs betegségértéke.
Gyakran olyan tünetek kísérik, mint a kimerültség és fáradtság. Néhány nap múlva csökken. Manapság az oltást általában a a felkar.
Ez az izom a hónalj közvetlen közelében található, ezért az oltást követően az ott található nyirokcsomók gyakran megduzzadnak. Ez tehát nem szokatlan, és általában néhány nap múlva újra eltűnik. A hónalj nyirokcsomói is megduzzadhatnak közben terhesség vagy szoptatás közben.
Ez általában nem a súlyos betegség jele, hanem gyakran fertőző betegségek, például megfázás esetén fordul elő. A duzzanat azt jelzi, hogy a test reagál a kórokozókra és harcol velük. Ha a betegség további tünetei hosszabb ideig fennállnak vagy súlyosbodnak, elővigyázatosságból orvoshoz kell fordulni annak biztosítása érdekében, hogy terhesség és a csecsemő nincs kitéve semmiféle veszélynek.
A kezelés alatt kerülni kell az önkényes gyógyszeres szedést terhesség és szoptatás, mivel káros lehet a születendő gyermekre vagy csecsemőre. Ha a hónalj nyirokcsomói minden látható ok nélkül, azaz betegség tünetei nélkül megduzzadnak, ezt orvosnak is meg kell figyelnie és tisztáznia kell. Például az orvos rendelhet ultrahang a hónalj vizsgálata a nyirokcsomók duzzadásának további tisztázása érdekében.
Néhány nő alkalmanként panaszkodik a duzzadt nyirokcsomókról a női ciklus megkezdése előtt, különösen a hónalj területén. Ez nem tűnik szokatlannak, de az ok nem teljesen egyértelmű, mivel a nyirokcsomók duzzanata valójában nem függ össze a hormonszinttel. Ha a duzzanat hosszabb ideig fennáll, orvoshoz kell fordulni.
A nyirokcsomó duzzanata gyakran a fertőzés jele a gyermekeknél is. Néha ártalmatlan megfázás az oka, de súlyosabb fertőzések, például skarlátvörös láz, kanyaró or rubeola kiváltó oka is lehet. Mindhárom betegségben közös azonban, hogy a nyirokcsomó duzzanata leginkább a nyak területen és ritkán a hónaljban.
A borotválkozás után jelentkező nyirokcsomó-duzzanat nagyon gyakori jelenség. A borotválkozás gyakran apró elváltozásokat eredményez a bőrfelület területén. Ezek az elváltozások lehetővé teszik baktériumok hogy belépjen a testbe.
Ezek baktériumok majd eléri a nyirokcsomókat, ahol immunreakciót váltanak ki. Ez azt jelenti, hogy a test védősejtjei a nyirokcsomókban észlelik a kórokozókat, és reagálnak a megnövekedett sejttermeléssel, ami a nyirokcsomók duzzadásához vezet. A nyirokcsomó duzzanata általában egyoldalú az elváltozás oldalán, és több napig tart.
Ezután magától eltűnik. A hónalj nyirokcsomójának duzzanata általában nem kapcsolódik a dezodorok használatához. Ha azonban a hónalj borotválkozik, csíra mikrosérülésekkel terjedhet a szövetbe.
Az ott található nyirokcsomók reagálnak a behatoló kórokozókra és leküzdik őket. Ez a nyirokcsomók duzzadásához vezethet. Duzzanat is előfordulhat az alkalmazott dezodorral szembeni intolerancia reakció esetén, de ebben az esetben valószínűbb, hogy a szövet általában megduzzad, és nem csak egy nyirokcsomó. Az alumíniumot tartalmazó dezodorok szintén viták tárgyát képezik.
Ennek gyanúja az emlőrák ha apró borotválkozási sérülések révén behatol a hónalj szövetébe. Mell rákviszont átterjedhet a hónalj nyirokcsomókra, és ezáltal a nyirokcsomók megnagyobbodását okozhatja. A nyirokcsomók a rovarcsípés után is megduzzadhatnak.
Vagy azért, mert maguk a rovarok kórokozó hordozói voltak (ez Európában meglehetősen ritka), vagy azért, mert a harapás vagy csípés apró bőrelváltozást okoz, amelybe a baktériumok. Ezek aztán a nyirokcsomó immunvédő sejtjeinek aktiválódásához és így a nyirokcsomó duzzadásához vezetnek. Ritka esetekben a nyirokcsomó duzzanata a jele lehet rák.
A nyirokcsomók összegyűjtik a nyirokfolyadékot a test különböző részeiről, hogy megvizsgálják toxinok, méreganyagok és kórokozók szempontjából, kiszűrik és felkészítik a testet ezekre. A kórokozók mellett a rosszindulatú daganatos sejtek is bejuthatnak a nyirokfolyadékba, és a legközelebbi nyirokcsomóba szállíthatók. A sejtek ott szaporodhatnak és úgynevezett „nyirokcsomót képezhetnek metasztázisok".
Ritkábban a nyirokcsomóban jelenlévő limfociták rosszindulatú változásokon is áteshetnek, és nyirokmirigyhez vezethetnek rák, amely magukban a nyirokcsomókban fejlődik ki. Mindkét esetben a nyirokcsomók egy idő után megduzzadnak, és átterjedhetnek az összes környező nyirokcsatornára és nyirokcsomóra. A nyirokcsomó általában nem fájdalmas. A hónalj duzzadt nyirokcsomói gyakran képviselhetnek metasztázisok az emlőráktól, amely gyakran ebben a régióban nyilvánul meg.
- A nyirokmirigy-rák tünetei
- A nyirokcsomók érintettsége mellrákban
