Dorian Gray-szindróma: okok, tünetek és kezelés

A következő cikk a Dorian Gray-szindróma okaival, tüneteivel és kezelésével foglalkozik. Ez egy mentális rendellenesség, amelyet a fiatalság erős téveszme jellemez. A pszichológusok és a szociológusok a szindróma okait a modern társadalom irreális szépségügyi normáiban látják.

Mi a Dorian Gray-szindróma?

A Dorian Gray-szindróma olyan mentális rendellenesség, amely rögeszmés vágyban nyilvánul meg, hogy ne öregedjen. Becslések szerint a német lakosság körülbelül három százaléka szenved a szindrómában. Az érintett betegek nem hajlandók külsőleg és belsőleg is érni. Nagyon a testükre koncentrálnak, amelyet kivételesen esztétikumként érzékelnek. Annak érdekében, hogy megfeleljenek az ideális megjelenésről alkotott elképzeléseiknek, visszaélnek az életmóddal szerek mint például étvágycsökkentők és szexuális fokozók. Esztétikai műtét általában többször is használják. 2000-ben Burkhard Brosig pszichológus nevezte el Giessenből. Ez a szindróma Oscar Wilde „Dorian Gray képe” című regényének egyik szereplőjéről kapta a nevét. A szóban forgó főszereplő feláldozza lelkét az örök fiatalságért cserébe. Végül e kívánság teljesítése öngyilkosságra készteti. Ez párhuzamot jelent a betegség tényleges lefolyásával.

Okok

A Dorian Gray-szindróma a fizikai tökéletességre való törekvés eredménye. A média napi szinten hibátlan ideális emberekkel szembesíti a fogyasztókat, és a szépséget nagyon kívánatos jószágként terjesztik. Aki nem felel meg a normának, nem lehet sikeres sem pénzügyileg, sem partnerkapcsolatban. Ez az illúzió rögzül a fogyasztók agyában, és önbizalmat kelt. A fényes magazinok ideális testének összehasonlítása a sajátjával kijózanítónak bizonyul, és felmerül a változás iránti vágy. Az alacsony önértékelésű emberek hajlamosak a szindrómára. A szenvedők nemcsak a tökéletességre vágynak, hanem gátat szabnak az öregedéssel való megbékélésre is. A fiatalos embernek nincs felelőssége. Az éretteknek meg kell tanulniuk saját felelősségükre cselekedni és viselni a következményeket. Ha azonban valaki az örök fiatalságban kitart, állítólag megkíméli ezt.

Tünetek, panaszok és jelek

A Dorian Gray-szindróma tünetei először tünetegyüttesként jelentkeznek. Gyakori az alacsonyabbrendűség komplexusai és a saját testével való elégedetlenség. A DGS-betegeknél azonban szembetűnő, hogy mennyire feltűnően különbözik az ön- és mások észlelése. Egy kifejezett önimádat a saját megjelenés részletes vizsgálatának eredményei. Ez az önértékelés hiányának túlkompenzálásaként is funkcionál. Mások megalázásával a szenvedő önmagát értékesebbnek érzi. Ez kölcsönössé teszi kölcsönhatások nehéz a beteg számára. Szembeszökő a mentális érettség hiánya is. Hosszú távú egészséges kapcsolatok nem folytathatók. Ez gyakran elszigeteltséghez vezet. A saját problémáival és az észlelt hibákkal való állandó szembenézés a magányossággal együtt gyakran okoz depresszió. Ezt gyakran öngyilkossági hajlam kíséri. A tökéletesség elérése érdekében a betétbiztosítási rendszerben szenvedők számos életmódot alkalmaznak szerek. Ezek közé tartozik a potencia és haj növekedési termékek, étvágycsökkentők és antidepresszánsok. Ez utóbbiakat azonban nem veszik tudatosan harcba depresszió, de kellemes hangulatjavítónak számítanak. A gyakori és extrém testmozgás szintén tünetnek számít. A esztétikai sebészet, lézeres kezelések és egyéb eljárások szintén indikációként szolgálnak.

Diagnózis és lefolyás

Mivel a szindróma viszonylag új jelenség, a mai napig nincs hivatalos diagnosztikai kód. Ha azonban a fenti tünetek legalább két életmódbeli gyógyszerrel való visszaéléssel és / vagy szükségtelen orvosi beavatkozásokkal együtt jelentkeznek, akkor a személyt rendellenességnek tekintik. Mint minden mentális rendellenességnél, minél előbb ismerik fel és kezelik a rendellenességet, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Ha a Dorian Gray tünetet nem kezelik, akkor az élet későbbi szakaszaiban önkárosító formákat öltenek. Gyakori kozmetikai sebészet számos kockázatot hordoz magában. Szívroham alatt érzéstelenítés, műhiba és sebfertőzések. Ha a páciens nem találja a keresett elégedettséget a külseje állandó változásában, akkor a kompenzáció más módjait is megtalálja. Ez gyakran megnövekedett drog- és alkohol fogyasztás. Ha a szindróma elviselhetetlenné válik a beteg számára, ez is megtehet vezet öngyilkossághoz. Ha Dorian Gray-szindróma jelenlétében nem végeznek kezelést, a szenvedő viselkedése önkárosító formákat ölt. Feleslegesen előadva kozmetikai sebészet számos Egészség kockázatokat. Ide tartoznak különösen a sebfertőzések, a műhiba, sőt sokk or szívmegállás alatt érzéstelenítés. Ha a páciens megjelenésében változások nem következnek be vezet a kívánt megelégedésre gyakran más kompenzációs módokat keresnek. Ez gyakran a megnövekedettekkel együtt fordul elő alkohol valamint a kábítószer-fogyasztás és a gyógyszerekkel való visszaélés. A legrosszabb esetben ez megtörténhet vezet halálra vagy a beteg öngyilkosságára.

Szövődmények

Mivel a klinikai képet csak 2015-ben jellemezték ilyennek, a kutatás helyzete ennek megfelelően még a kezdeti szakaszban van. Általánosságban, pszichoterápia a rendellenesség kezelésére mindenképpen ajánlott. A kezelőorvos vagy pszichoterapeuta követelményeként el kell végezni a kórtörténet és feltárni a betegség összefüggéseit. A Dorian Gray-szindróma esetében döntő fontosságú annak meghatározása, hogy a tünetek kapcsolódnak-e a személyiségzavar. Ebben az esetben célzott munka a személyiségzavar a kérdés a kezelés kísérő fő célját jelenti. A rendellenesség jellegétől függően különböző típusú kezelések ajánlottak, amelyek magukban foglalhatják a specifikus gyógyszeres kezelést. A beteg első célja a probléma tudatosítása kell, hogy legyen terápia. Különösen e nélkül komplikációk jelentkezhetnek akár kezeléssel is. Amint a betegség bejut a páciens tudatába, a beteg különböző módon reagálhat rá. Itt a páciens problémái és viselkedése súlyosbodhat, az érzelmek tudatos elfojtása miatt. Ezért a rendszeres foglalkozások létfontosságúak. Hasznos lehet az is, ha segítünk a betegnek szociális támogató hálózat létrehozásában. Ez támogató megerősítést nyújthat számára a pozitív önérzet megnyilvánulásához.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Rendszerint a Dorian Gray-szindróma különféle pszichológiai panaszokhoz vezet, ezért orvoshoz kell fordulni, valahányszor az érintett személy mentális rendellenességekben szenved, ill. depresszió. Öngyilkossági gondolatok vagy akár öngyilkossági kísérlet esetén is feltétlenül szükséges orvoslátogatás. Továbbá az érintettnek orvoshoz kell fordulnia, ha alsóbbrendűségi komplexusai vannak vagy jelentősen csökken az önértékelése. Gyakran csak kívülállók tudják észlelni a Dorian-Gray-szindróma tüneteit, így felhívják a beteg figyelmét a betegségre. Súlyos esetekben a zárt klinikán történő kezelés is ajánlott. Orvossal is konzultálni kell, ha az érintett személy étvágycsökkentőket vagy szexuális fokozókat nagy mennyiségben szed saját tevékenységére. Ez megakadályozhatja a test további károsodását. A gyakori plasztikai műtét mentális rendellenességre is utalhat, ezért vizsgálni kell. A Dorian Gray-szindróma diagnosztizálását és kezelését pszichológusnak kell elvégeznie. A családnak, a barátoknak és az ismerősöknek mindenekelőtt figyelmeztetniük kell az érintetteket a betegségre, és meg kell győzniük őket a kezelés igénybevételéről.

Kezelés és terápia

Valakinek, akinek Dorian Gray tünete van, keresse meg terápia. Az érintett azonban gyakran nem látja szükségét magának a kezelésnek, és megtanulja megbékélni rendellenességével. Ban ben pszichoterápia, a kezdeti cél a probléma tudatosságának felkeltése a betegben. A szenvedőnek fel kell ismernie, hogy viselkedése kényszeres és káros önmagára. E felismerés nélkül nehéz lesz megközelítést találni terápia. Ezt követően a terapeuta az önértékelés erősítésén fog munkálkodni. A figyelemfelkeltő gyakorlatok segítségével megtanítják az érzelmek érzését. A beteg megtanulja komolyan venni önmagát és belső tapasztalatait. A saját értékének tudatossága erre épülhet. Ezenkívül a terapeuta megfelelő kompenzációs stratégiákat tanít a betegnek a belső bizonytalanság érdekében.

Kitekintés és előrejelzés

A Dorian-Gray-szindróma prognózisa attól függ, hogy a beteg megértette-e a betegséget. A legtöbb esetben az érintett személyek nem keresnek kezelést, mert nem érzékelik magukat betegnek. A szenvedők nem észlelik, hogy mentális rendellenességeik vannak, amelyek kezelhetők, vagy tele vannak szégyennel, és ezért nem hajlandók segítséget nyújtani. Úgy döntenek, hogy a fiatalítás megszállott vágyával élnek, és megpróbálják önállóan kezelni a tüneteket. Időszakos fázisok fordulhatnak elő, amelyek során a tünetek intenzitása növekszik. A legrosszabb esetben más betegségek jelennek meg és állapotuk Egészség jelentősen romlik. A megkönnyebbülés lehetősége megváltozik, amint az érintett személy belép a terápiába és elkötelezi magát a kezelés mellett. A kognitív változások és a figyelemfelkeltés révén a betegek megkönnyebbülnek, és a Dorian-Gray-szindróma tünetei csökkennek. A terápia több hónapig vagy évig is eltarthat, mire jelentős javulás bekövetkezik. A siker a páciens együttműködéséhez kötődik. Bizonyos esetekben a terápia ellenére sem észlelhető enyhülés. A prognózis különösen kedvezőtlen azoknál a betegeknél, akiknél további személyiségzavar. A betegségre való rálátás hiánya mellett a személyiség megszilárdíthatja a Dorian Gray-szindróma tüneteit.

Megelőzés

Mivel a Dorian Gray-szindrómát elsősorban a mai társadalom normái okozzák, nehéz megfogalmazni a megelőzési módszereket. Át kellene gondolni a „szépség” általános fogalmát. Az egyéneknek vissza kell adni azt az érzést, hogy lényegüket nem a megjelenésük határozza meg. Ezenkívül a szépségklinikák betegeit alaposabban meg kell vizsgálni és kikérdezni annak érdekében, hogy időben felismerhessék és kezelhessék a Dorian Gray-szindrómát.

Követés

Dorian-Gray-szindrómában az intézkedések vagy az utógondozás lehetőségei általában viszonylag nehéznek bizonyulnak, mivel a betegség nem kezelhető teljes mértékben. Az érintett egyén tehát a korai, és ami még fontosabb, a gyors diagnózistól függ, hogy elkerülje a további szövődményeket és kellemetlenségeket, amelyek tovább súlyosbíthatják a tüneteket. Minél korábban észlelik a Dorian Gray-szindrómát, annál jobb a betegség további lefolyása. Maga a kezelés általában a pszichoterápia. Néhány beteg azonban attól is függ, hogy gyógyszereket szed-e a tünetek enyhítésére. A gyógyszer szedése során fontos megbizonyosodni arról, hogy rendszeresen és a megfelelő dózisban szedik-e az egyéb szövődmények elkerülése érdekében. Kérdések vagy bizonytalanság esetén mindig orvoshoz kell fordulni. Az öngyógyítás általában nem fordulhat elő Dorian Gray-szindróma esetén. Nem ritkán a saját családjával, barátaival és ismerőseivel folytatott intenzív beszélgetések is hasznosak. A rokonok számára tanácsos megbirkózni a betegséggel annak jobb megértése és reagálása érdekében. Az érintett személy várható élettartamát általában nem csökkenti a Dorian Gray-szindróma.

Mit tehetsz te magad

A Dorian Gray-szindróma a pszichológiai kezelés meglehetősen új területe. Az érintett személy kényszeresen vezeti és irányítja életét az örök fiatalság és szépség igénye szerint. Ennek kezeléséhez professzionális terápiára van szükség intézkedések és az önsegítésben nem kezelhető. A betegnek olyan hamis önképe van, hogy az öregedés elkerülhetetlen lefolyása depresszióhoz vezet, alkoholizmus, kábítószer-függőség és öngyilkosság. A páciensnek meg kell tanulnia megkérdőjelezni önfelfogását és azt behozni egyensúly mások felfogásával. Ez csak akkor történik meg, amikor a szenvedő tudatában van cselekedeteinek veszélyével. Mint önsegítő intézkedés a mindennapi életben, az úgynevezett életmód szerek például szexuális fokozók, antidepresszánsok és az étvágycsökkentőket azonnal el kell hagyni. Ezeknek a gyógyszereknek kontraproduktív hatása van Egészség. Ha esztétikai sebészet túl gyakran hajtják végre, a szív-és érrendszer felesleges stressznek van kitéve, amely zavarja a mindennapi életet. Önsegítésként a saját reflexióról készült fényképek arra szolgálnak, hogy szembenézzenek a helyzettel egy független semleges megfigyelő jelenlétében. A fizikai elfogadás és az önbecsülés erősítése olyan ésszerű sportokkal érhető el, mint pl úszás, jóga és a futás.A meditatív éberséggyakorlatok és a Tai-Chi visszahozzák a saját test iránti érzést. Az elfojtott érzelmek és a helytelen étkezési magatartás kezeléséhez hasznos a napló vezetése és a művészi társadalmi hálózat felkeresése.