Differenciáldiagnózis | Posttraumás stressz zavar (PTSD)

Megkülönböztető diagnózis

Különösen fontosak a differenciáldiagnózisok (a betegség alternatív okai). Az elmúlt években volt egyfajta „PTSD-eladás”, különösen a „nem terapeuták” körében. A poszttraumás stressz rendellenesség egyfajta „divatdiagnózissá” vált. Ez problémás abban az értelemben, hogy ha rossz diagnózist állítanak fel, akkor rossz terápiás megközelítéseket alkalmaznak, amelyek egyrészt általában nem igazán segítenek a betegnek, másrészt óriási költségeket jelent, amelyek megtakaríthatók, ha a differenciáldiagnózisok pontosabban ismertek lennének.

A következőkben meg kell különböztetni a differenciáldiagnózisokat:

  • Akut stresszreakció: Ha a tünetek (lásd alább az ICD-10 pontot / tünetek) csak néhány óráig vagy napig (maximum 4 hétig) tartanak egy esemény miatt, majd ismét eltűnnek, ezt akut stresszreakciónak nevezzük.
  • Adaptációs rendellenesség: Az adaptációs rendellenesség általában nem felel meg a PTSD (poszttraumás stressz) összes tünetének. Gyakran ez a rendellenesség kevésbé „katasztrofális” események után alakul ki (általában elválás, gyász vagy súlyos fizikai betegség után). (Azonban még a legsúlyosabb katasztrófák is alkalmazkodási zavarhoz vezethetnek).
  • Gyászreakció: A gyászreakciók teljesen normálisak.

    Ha azonban egy bizonyos ideig (6 hónapig) nem csillapodnak, ezt „rendellenes gyászreakciónak” nevezzük. Ez az alkalmazkodási rendellenességek alá tartozik.

  • Tartós személyiségváltozás: Hosszú vagy ismétlődő traumás tapasztalatok (bántalmazás, kínzás, bebörtönzés stb.) Eredményeként tartós változások lehetnek az alapszemélyiségben.