Diagnózis
Bármely oszteopátiás terápia előtt átfogó felmérést kell készíteni a páciensről kórtörténet (anamnézis) végezzük. Ezt követi a kézi diagnosztika sorozata, ha szükséges a megkülönböztető diagnózis. Ide tartoznak a mozgástesztek, a feszültség tapintása és a fájdalmas struktúrák, amelyek lehetővé teszik az oszteopatának a testtartás profiljának kialakítását, és ezáltal a területért felelős területek azonosítását fájdalom.
Ez az oszteopátiás kezelés kiinduló elve és alapja. Mély ismeretei a mozgásszervi rendszer felépítéséről és funkcionális folyamatairól, valamint kölcsönhatásairól belső szervek lehetővé teszi az oszteopatának, hogy célzott technikákkal érzékelje és megoldja a rendellenességek okát, vagy lazítson feszültségek. Meg kell értenie az összefüggéseket, hogy kezelje a panaszok okát, nem pedig a jelenlegi tüneteket.
Pontosan ezért nagyon fontos a körültekintő és semmiképp sem hektikus és felületes vizsgálat az oszteopata számára. Fontos megtalálni az elzáródásokat a testben, mert általában a tünetek helye nem azonos a tünetek okával. Például a szédülés és a fül csengése a nyaki gerinc elzáródásából származhat, ill szív fájdalom kristályosodhat a mellkasi gerinc.
Adott esetben az oszteopata ebben a szakterületen is szorosan együttműködik az orvossal. A páciens részletes profiljának elkészítése után meg kell találni a legjobb kezelési technikát. A MET (Muscle Energy Technique) az izom-csontrendszer kíméletes kezelési lehetőségét jelenti. Blokkolt vagy rosszul beállított ízületek ritmikusan mobilizálódnak a páciens izomerejével (izomenergia), és visszatérnek a normális (fiziológiai) helyzetbe.
Továbbá a megrövidült izmok feszülnek, a legyengült izmok megerősödnek és ödémák vízvisszatartás ízületek) mozgósítják. A MET-ben a környező szöveteket is kezelik, vagyis a szövet jobban „beázott” (vér és a nyirok a keringést serkentik). Ez összességében hatékonyabb és tartósabb, mint egy tiszta impulzus technika, például a hülye ülepedés.
Ezenkívül a betegnek aktívan részt kell vennie és részt kell vennie a gyakorlatokban. Ez érthetőbbé teszi a kezelést a beteg számára, és lehetőséget ad számára a jobb testtudat kialakítására, valamint a testével és a betegséggel való tudatosabb kezelésére. Az izomenergia technikájának fő hangsúlya az fájdalom és a mozgásszervi rendszer panaszai, pl. klasszikus hátfájás, váll-kar szindróma, térd-, könyök- vagy lábpanaszok, de feszültség is fejfájás, migrén, bronchiális asztma és a szív panaszok.
Összességében a mobilizációs technikák közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolnak egy vagy több rossz helyzetére ízületek. A mozgósító erő a terapeutától származik, és közvetlenül az ízületbe kerül, vagy a megfeszült vagy megrövidült izmokra hat. A terápia viszonylag új formája a myofascialis felszabadulási technika (kikapcsolódás technika).
Robert Ward integráló technikaként jellemezte, amely számos manuális terápiás mechanizmust ötvöz. A lágyrész technikák, az izomenergia technika, a funkcionális közvetett technika és a cranio sacral technika kombinációja. Ennek a technikának a kiindulópontja az emberi fasciális rendszer.
A Fasciae kemény bőr, amely a következőkből áll: kötőszöveti amelyek beborítják és összekapcsolják a test minden részét, mint pl csontok, izmok és szervek. Az összes fascia együttesen egy háromdimenziós hálózatot alkot, amely összetartja a testet. Ezért könnyű elképzelni, hogy az egyes izmok (feszültség) következményeket okozhatnak az egész testben.
A technika célja tehát a zavart szegmens vagy szövet integrálása a szervezet ép mozgásmintázatába. Még mindig számos különböző technika és kezelési lehetőség létezik, mint pl triggerpont terápia, pozicionálási technikák, „Általános osteopathiás kezelés” (GOT), Jones technika és még sok más. Nagyon akut esetekben mindig a fájdalomkezelés a fő hangsúly.
A cél a fájdalom enyhítése. Ez egyszerű egyszeri beállítással is elérhető. Ezzel szemben a szelíd mozgósítási technikák állnak rendelkezésre.
A gyógyulási szakaszban, amikor a fájdalom alábbhagy, a keringés és a mobilitás kíméletes elősegítése az elsődleges cél. Az elért javulás stabilizálása és elősegítése érdekében fontos, hogy ebben a szakaszban a beteg otthon végezzen specifikus gyakorlatokat. Az utolsó szakaszban, amikor a fájdalom csak enyhe vagy megszűnt, megkezdődik az alapvető osteopathiás kezelés.
Itt az oszteopatának lehetősége van megváltoztatni a fájdalmat okozó testtartást és testszerkezetet. Ha ezt a fázist elhagyjuk, akkor a fájdalom a következő terhelésnél mindig újra jelentkezik, mivel a struktúrákban nem történt olyan változás, amely ezt oszteopátiás szempontból megakadályozhatta volna.
