Diagnózis
A bőrfelülethez kapcsolódó fistulák diagnózisa bizonyos esetekben egyszerű tekintet diagnózis, amikor a fekély kilépés látható. A fekély a bőrön átjutás kemény szálként tapintható meg. Az anális fistulákat digitális-rektális vizsgálattal (a végbél).
A további vizsgálat során az anális fekély szondázzák, ha lehetséges. A csatornába vékony szondát helyeznek, hogy kövesse a fistula menetét. Azokat a belső sipolyokat, amelyek kilépési pontja nem látható, képalkotó technikákkal kell diagnosztizálni. A helytől függően ultrahang vagy CT-t (számítógépes tomográfia) használnak erre a célra. Bizonyos esetekben a szerv tükörképére is szükség van.
Terápia
Fistulák a bél és a hólyag vagy a hüvelyt mindig műtéti úton kell kezelni. Az anális fistulákat a legtöbb esetben a tályogok veszélye miatt is működtetik. A műtét során a fistulákat kaparják vagy hasítják.
Néha átmenetileg szükség van egy mesterséges bélkivezetésre. Bizonyos esetekben az anális sipolyokat varratelvezetéssel is kezelik. Ebben az eljárásban egy szálat áthúznak a sipolycsatornán, és ott marad néhány hétig vagy hónapig.
Ez nyitva tartja a fistulát, és így megakadályozza a váladék felhalmozódását, vagy elősegíti a váladék elvezetését. A kísérő gyulladással járó sipolyokat további kezeléssel kezelik antibiotikumok. Különösen a Crohn-betegség betegeknél, akiknél gyakran előfordulnak sipolyok, kezdetben konzervatív terápiát javasolnak.
Itt olyan gyógyszereket adnak be, amelyek elnyomják a immunrendszer. A terápia korai elnyerése mindenképpen fontos a fistula további elágazásának megakadályozása érdekében. A bélfistulák nem gyógyulnak meg önmaguktól.
A kísérő tünetek miatt, mint pl láz vagy fáradtság, mindig orvoshoz kell fordulni. Ez az orvos azonosíthatja és kezelheti az okot, például a gyulladást. Ha egy ilyen gyulladást nem kezelnek, a fistula nem gyógyulhat meg. A bélben lévő sipoly kezelésére nem tanácsos egyedül otthoni gyógymódokat használni.
