Diagnózis | Epilepszia

Diagnózis

Már egy után epilepsziás roham megtörtént, gondos vizsgálatot kell végezni. Ez a vizsgálat meghatározza, hogy nagyobb-e a valószínűsége annak, hogy további rohamok következhetnek. A genetikai okokat, valamint a strukturális és metabolikus okokat részletesen megvizsgálják, és lehetőség szerint diagnosztizálják vagy kizárják. A diagnosztikai eljárás a következőképpen épül fel: Meg kell határozni a roham típusát, ezért fontos a részletes beszélgetés.

Mikor, hol és milyen gyakran fordult elő epilepsziás roham? Volt feltételezett ravasz? Még mindig tudatában voltál?

Az egész test megrándult, vagy csak egy része? Ezeket és más kérdéseket teszünk fel. A megnyilvánulás kora is része a diagnózisnak, mivel ennek különböző okai vannak epilepszia különböző korcsoportokban.

Például, ha roham felnőtteknél fordul elő, akkor valószínűbb, hogy egy tüneti roham eseményt feltételez, mint pl. agy daganat, gyulladás stb. Serdülőknél a genetikai rohamok nagyobb valószínűséggel kerülnek előtérbe. Az EEG és a képalkotási eredmények a számítógépes tomográfia segítségével fej és a fej mágneses rezonancia képalkotása a diagnosztika további fontos eleme.

Az EEG gyakran kiszűrheti a görcsös rendellenességek kialakulásának fontos okait. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az EEG sok esetben teljesen normális lehet egy roham során. A CT és az MRT agy a lehetséges tüneti okok kizárása érdekében az első vizsgálat részét képezik.

Ezenkívül gyulladásos folyamatok a központi idegrendszer okozhat epilepszia, ezért egy cerebrospinalis folyadék szúrás klinikai gyanú fennállása esetén kell elvégezni. Bizonyos gyanú esetén szervspecifikus („belső”) diagnózist végeznek. Különösen olyan provokációs tényezők, mint az alkohol, a drogok, láz és más tényezőket, például hipoglikémiát vagy hiperglikémiát vizsgálnak.

Mit lát az epilepsziás betegek MRI-jében?

Az MRI a standard diagnosztikához tartozik, amelyet szinte mindig az első előfordulása után hajtottak végre epilepsziás roham. Ez a képalkotó eljárás például felismerheti agy elváltozások, amelyek oda vezethetnek epilepszia. Ezenkívül egyes esetekben a korábbi roham okozta változások is kimutathatók.

Ez utóbbiakra általában megnövekedett kontrasztkép vagy keringési problémák jellemzőek. Különösen a fokális epilepszia, azaz egy adott epilepszia fókuszából származó epilepszia esetén az agy szerkezetének változásai kimutathatók az MRI-ben. Ezenkívül bizonyos agyi struktúrák, például a hippocampus, MRI-ben detektálható, amely az epilepszia bizonyos formáinak jele is lehet.