Diagnózis
M. Ahlbäck diagnózisa több lépésből áll. Valószínűleg ezek közül a legfontosabb a részletes orvos-beteg konzultáció (anamnézis), amelynek során a beteg által megfigyelt tünetek leírása kezdeti jelzést adhat az alapbetegségről. Ebben az összefüggésben különösen fontosak a korábbi balesetek vagy más ismert sérülések.
Ezt követően a kezelő szakember kiterjedt vizsgálatot végez fizikális vizsgálat. Ennek a vizsgálatnak a során nemcsak a beteg térd, hanem az összes szomszédos ízületek vizsgálják. Már az érintettek vizsgálata során térdízület, a táncoló patella jelensége jelezheti a közös effúzió jelenlétét.
A tényleges diagnózis Ahlbäck-kór akkor valószínűbb, ha más lehetségeseket kizárnak a térdízület betegségei ami hasonló tüneteket okozhat. A tünetek okának további szűkítése érdekében a legtöbb esetben a röntgenfelvételek különböző síkokban készülnek (elölről, oldalról stb.). M. Ahlbäck kapcsán probléma, hogy a csont megváltozik mint például a csontanyag elvesztése csak előrehaladott stádiumban mutatható ki.
Fontos figyelmeztető jel azonban a Röntgen kép az úgynevezett szkleroterápia. Ez azt jelenti, hogy az egészséges és az elhalt csontszövet határán nyilvánvalóvá válik a csont megerősödése. A korai szakaszban M. Ahlbäck általában csak akkor diagnosztizálható megbízhatóan, ha mágneses rezonancia képet (térd MRI) készít.
M. Ahlbäck MRI-jének jellemző vonása látható csontvelő ödéma, amely a fájdalom ehhez a betegséghez társul. Továbbá a csontsűrűség mérést kell végezni. Ez az eljárás szükséges a kizárásához csontritkulás (szisztémás betegség következtében kialakuló csontvesztés), mint az ízületi panaszok lehetséges oka. Ha a feltételezett diagnózis „M. Ahlbäck ”megerősítést nyert, a betegség pontos stádiumát egy térd segítségével értékelhetjük arthroscopy.