Melodikus intonációs terápia: kezelés, hatások és kockázatok

Után ütés vagy traumatikus agy sérülés, a betegek gyakran többé-kevésbé kifejezett beszédvesztést szenvednek el. Dallamos intonáció terápia egy ideje használják a betegek beszédének visszanyerésére. Ez egy olyan kezelési módszer, amely lehetővé teszi a betegek számára, hogy énekelve újra megtanuljanak beszélni.

Mi a dallamos intonációs terápia?

A beszéd visszaszerzéséhez a ütés vagy traumatikus agy sérülés, dallamos intonáció Terápia egy ideje használják. Olyan kezelési módszer, amely lehetővé teszi a betegek számára, hogy énekelve újra megtanuljanak beszélni. Az úgynevezett Broca központja a agy a beszédközpont, és ezért felelős a beszédért. Ha ezt a területet elpusztítja a ütés vagy baleset következtében a betegek vagy egyáltalán nem tudnak beszélni, vagy csak kezdetlegesen. Mondataik nem gördülékenyek, hanem szaggatottak, mintha távirati stílusban lennének. A beszéd elvesztése jelentős pszichológiai terhet jelent minden érintett számára. A szavak és mondatok újratanulása pedig fáradságos és hosszú útnak bizonyul. Dallamos intonáció Terápia, vagy röviden az MIT, ezt sokkal könnyebbé tette és nagyon sikeres volt. Ennek első megközelítése Charles Mills amerikai neurológustól származott, aki már 1904-ben megfigyelte, hogy a stroke-os betegek már nem tudnak beszélni, de még mindig tudnak énekelni. Ezen megállapítások alapján az 1970-es évek során kidolgozták a dallamos intonációs terápiát. Ennek során a neurológusok kihasználták azt a tényt, hogy az agy nagyon képes erre tanulás. Miután az agyat erre ösztönzik, folyamatosan új kapcsolatok jönnek létre az idegsejtek között. Ha az agy egyik része megsérül, akkor egy másik része átveszi a munkáját. Ez a helyzet akkor is, amikor Broca központja megsemmisül. Ez a központ a jobbkezes embereknél az agy bal agyféltekéjén helyezkedik el (és fordítva a balkezeseknél). Ebben a tekintetben a jobb agyfélteke képes átvenni a sérült bal agyfélteke feladatait. Míg a nyelvet a bal agyféltekében dolgozzák fel, a jobb agyfélteke felelős a zenéért. Ez igaz a beszéddallamra, a beszéd zenei vonatkozásaira és az éneket támogató fontos funkciókra is. A legújabb kutatások azonban azt sugallják, hogy nem egyedül a hangok teszik lehetõvé az embereket az agyi elégtelenség után ismételt beszédhez. A ritmus látszólag fontos, ha nem fő szerepet játszik. Különösen agyvérzés esetén a betegeknek nehézségei vannak az ütemmel. A ritmikus ütemgenerátor, például a metronóm, vagy a célzott ritmikus beszéd, taps vagy koppintás jelentősen javítani látszik a betegek beszédmotorikus képességeit. Ezért a zene és a ritmus egyesül az MIT-ben.

Funkció, hatás és célok

A melodikus intonációs terápiával való siker eléréséhez bizonyos előfeltételek szükségesek. Csak egy agyfélteke érintett, és csak Broca területe, vagyis a beszédközpont. Míg a beteg maga alig vagy már nem tud beszélni, a beszédértésének mégis működnie kell bizonyos mértékben. Fontos, hogy legalább tisztában legyen nyelvi hibáival és képes legyen az önjavításra. Szükséges továbbá, hogy a beteg kivételesen motivált legyen. Az MIT nagy figyelmet igényel és sok türelmet igényel a terápia résztvevőitől. Maga a kezelés csoportos vagy egyéni terápiaként ajánlott. Általában az egyéni terápiát úgy kezdik, hogy hetente legfeljebb kétszer, 30 percig tartanak. A kezelés előrehaladtával a legtöbb beteg könnyedén felveszi a csoportos ajánlatot. Az MIT két alapelemből áll: dallamból és ritmusból. A terápia egyszerű kifejezésekkel vagy szavakkal kezdődik, például „Jó reggelt”. A terapeuta ezeket a szavakat ritmikus kopogtatás kíséretében énekli a betegeknek. A betegek kántálják a szavakat, és jobb kezükkel megütik a ritmust, hogy aktiválják a sérült bal agyterületet. A cél az, hogy a betegek visszanyerjék az egyszerű mindennapi kommunikációt. A terápia négy szakaszból áll, amelyek viszont több lépésből állnak. Az MIT akkor tekinthető teljesnek, ha az utolsó szakaszban átlagosan 90 százalékpontot értek el. Szinte az összes beteg jelentős javulást mutat néhány hét elteltével. Ismét képesek érthető módon megfogalmazni az olyan kis mondatokat, mint például: „Éhes vagyok”. Tanulmányok azt mutatják, hogy 75 terápiás foglalkozás után a betegek több ezer szóból álló szókincse van, akik a kezelés megkezdése előtt nem tudtak egyetlen szót sem beszélni. És van példa arra, hogy a betegek folyékony előadásokat tartanak az MIT után. A mágneses rezonancia képek azt is kimutatták, hogy a betegek agya megváltozott az MIT után. Például az agy jobb oldala aktívabbnak bizonyult, mint az MIT megkezdése előtt. Bizonyíték arra, hogy a jobb oldal átvette az agy bal oldalának meghibásodott funkcióit.

Kockázatok, mellékhatások és veszélyek

A dallamos intonációs terápia nem az egyetlen beszédterápia agyi kudarcok után használják, az biztos. Lehetőséget kínál azonban mindazok számára, akik számára a hagyományos kezelési módszerek kudarcot vallanak. Ez az eset áll fenn, amikor a különösen súlyos károsodásban szenvedő betegek teljesen elvesztették beszédképességüket. Itt érik el a hagyományos logopédiák a határaikat, mivel legalább egy maradék beszédre van szükség ahhoz, hogy egyáltalán megkezdhessék a kezelést. Az MIT segítségével ezeknek a betegeknek lehetőségük van először néhány szót és egyszerű mondatot megtanulni. Ez pedig utat nyit számukra a későbbiekben más terápiák folytatásához, hogy folyamatosan növeljék beszéd- és szószárukat.