A 200 plusz csontok A felnőttek száma nemcsak a stabilitás csodája, de egész életében elképesztő munkát végez. Funkciójuk fenntartása érdekében állandóan felépül és felbomlik bennük. Az életkor előrehaladtával a degradáció gyakran dominál - csontritkulás bekövetkezik. A csontdenzitometria népszerű diagnosztizálási eljárás csontritkulás. Ebben a cikkben mindent megtudhat a vizsgálat eljárásáról, költségeiről és előnyeiről.
Hogyan működik a csontdenzitometria?
A csontdenzitometriával meghatározható, hogy fennáll-e a veszélye csontritkulás. Osteodensitometria - azok számára, akik ismerik az idegen nyelveket, gyorsan kiderül, hogy ez a sűrűség („Densus”) a csont („osteo”). Csontsűrűség annak mértéke, hogy a csont mennyire stabil. Méri a kalcium sótartalom, azaz a ásványok amelyek a csontnak adják erő. Ezek főleg kalcium foszfát és a Kálcium-karbonát. Ha ezeket csökkentik, például utána klimax, csontvesztés (csontritkulás) következik be, vagyis csökken a tömeg és a csont stabilitása. Ha az oszteoporózist időben észlelik, megelőzhető vagy ennek megfelelően kezelhető, csökkentve ezzel a csonttörések fokozott kockázatát. Különféle módszerek és eszközök állnak rendelkezésre a vizsgálathoz. A méréshez általánosan használt eljárás csontsűrűség és így meghatározza a csontok kettős energia Röntgen abszorptiometria (DXA). Minden módszerben az az elv érvényesül, hogy a sugarak behatolnak a csontba, és ott különböző mértékben csillapodnak - attól függően, hogy sűrűség, azaz ásványi sótartalom. Ez vonatkozik mind a röntgensugarakra (például a számítógépes tomográfiában), mind a ultrahang hullámok. Ez utóbbi esetben a sugarak csillapításán kívül a csontszöveten keresztül vezető hanghullámok sebességét is mérik. Előnyük, hogy nem teszik ki a beteget sugárzásnak; azonban azok érvényesség évek óta vitatott vita tárgya. Mivel minden eljárásnál ismert, hogy mennyire erős a sugarak csillapítása egészséges embereknél, az újonnan összegyűjtött mért értékek összehasonlíthatók ezzel a standard értékkel.
Mi az eljárás a csontdenzitometriára?
A betegnek nincs szüksége előkészületekre. Az eljárástól függően a vizsgált személy a megfelelő eszközben vagy annak alatt fekszik. Csontsűrűség olyan területeken mérik, amelyeket nem fednek le más csontmetszetek, elsősorban a combcsont nyak és az ágyéki gerinc. Közben azonban csont sűrűség néha az egész testen is mérik (Full Body DXA szkenner). A szövet ezt nem zavarja, ezért a csontsűrűség mérése ruházattal történik. A vizsgált régió fémrészei, például a nadrágzsebben lévő érmék azonban meghamisíthatják a mérési eredményt, ezért el kell őket távolítani. Ha van mesterséges csípőizület vagy más testrészeket tartalmaz, a vizsgáztatót erről tájékoztatni kell. A teljes vizsgálat 10 perc és fél óra között tart. Néha a csontanyagcsere aktivitását a vizeletben lévő bizonyos anyagok segítségével meghatározzák, és a vér minta különleges kérdések esetén is szükséges lehet.
Hogyan értékelik az eredményeket és milyen a csontsűrűség a normális?
A személyesen mért értékeket összehasonlítjuk az azonos korú egészséges személyek (Z-érték) azonos nemű, valamint a körülbelül 30 éves egészséges tesztemberek normális értékeivel (T-érték). A T-érték tehát a maximális csontsűrűségnek felel meg. A T-érték eltérésétől függően megkülönböztetik a normális eredményeket, a csontszegénységet (osteopenia) és a csontvesztést (osteoporosis). A következő T értékek tekinthetők iránymutatásnak a csontsűrűség mérésére:
- Standard deviáció ≥ -1: normál eredmény.
- Standard deviáció -1 -2.5: Osteopenia (az oszteoporózis prekurzora).
- Szórás ≤ -2.5: csontritkulás
Ha a csontvesztés tipikus törésekkel jár, akkor ezt súlyos csontritkulásnak nevezik. A diagnózishoz ezért a T-értéket használják. A Z-érték viszont segít eldönteni a megfelelőt terápia: jelzi, hogy lehetséges-e gyógyszeres terápia. Ez a döntés azonban nem kizárólag a mért értéktől függ, hanem elsősorban a többi orvosi megállapítás alapján történik. Osteoporosis: 11 tipp az erős csontokhoz
Ki viseli a csontsűrűség mérésének költségeit?
Sajnos a kezdeti csontdenzitometria gyakran nem a Egészség biztosítási ellátás. Jelenleg csak törvényben térítik meg Egészség biztosítók, ha az orvosnak megalapozott gyanúja van ezekről a betegségekről és legalább egy csontról törés jelen van, vagy ha van bizonyíték az osteoporosis fokozott kockázatára, például krónikus veseelégtelenség. A korai felismerés, vagyis a betegség jelei nélkül a csontdenzitometriát továbbra is maguknak kell fizetniük. Az a csontsűrűség mérése a kezelőorvos számlázza a német orvosi díjtáblázat (GOÄ) alapján. Az alapköltségek tehát 18 és 32 euró között vannak. Ezenkívül a konzultációk költségei is felmerülhetnek. Ha az orvos csontritkulást diagnosztizált, a megújult csontsűrűség-méréseket a Egészség biztosítás.
Melyik orvos végzi a csontsűrűség mérését?
Általában a csontdenzitometriát ortopéd vagy radiológus végzi. A legjobb, ha megkérdezi kezelő háziorvosát, hogy melyik praxist tudja ajánlani a méréshez.
Mikor és milyen gyakran ismételik meg a vizsgálatot?
Ha a csontritkulást diagnosztizálták és megfelelő volt terápia megkezdődött, ellenőrizni kell a sikerét. Mivel a csont rekonstrukciója időbe telik, és kerülni kell a felesleges sugárterhelést, legkorábban két év után ajánlott megismételni a csontdenzitometriát röntgensugárzás alkalmazásával. Bizonyos, nagyon nagy kockázatú személyeknél, például folyamatos betegeknél kortizon terápia vagy szervátültetés után az oszteodenzitometriát rendszeresen, rövidebb időközönként (félévente vagy évente) kell elvégezni. A vizsgálati eredmények összehasonlítása érdekében ajánlott ugyanazon az eszközön elvégezni az ellenőrző méréseket, ideális esetben ugyanazzal a vizsgáztatóval.
Mikor hasznos a csontdenzitometria?
Általánosságban a csontdenzitometria akkor hasznos, ha olyan tünetek jelentkeznek, mint a hosszú és tartós hát fájdalom, magasságvesztés vagy gyakori törések fordulnak elő. Különböző kockázati tényezők elősegítheti az oszteoporózis előfordulását is. Példák kockázati tényezők alatt hormonhiány van klimax, alultápláltság vagy családi hajlam. Használja tesztünket, hogy megtudja, fennáll-e az oszteoporózis fokozott kockázata. A csontdenzitometria segítségével a - ritkább - lágyulás csontok (osteomalacia) a zavart beépülése következtében ásványok a csontokba is kimutatható.
