Claviceps Purpurea: Fertőzés, terjedés és betegségek

A lilásbarna anyarozs gomba (Claviceps purpurea) egy csőszerű gomba, amely parazita módon növekszik gazdanövényeken, például rozson, búzán, zabés árpa. Gyakran előfordul vad füvön is, mint pl kanapé fű, macskafű és mezei rókafű. Ott a gabona betakarítása után a szántóföldi margón is fennmaradhat, és a következő vetéssel újracsírázhat. A anyarozs a gomba lila-fekete szkleróciát (állandó micélium) termel, amelyet ergotnak hívnak. Ezt a nevet azzal magyarázzák, hogy a szülés során a múltban gyakran használták. Különböző alkotóelemek támogatóan cselekedtek a munka kiváltásában. Időnként a mérgező gombát még abortuszhoz is termesztették. Regionálisan a koldus szerzetes, az éhes gabona és a vörös klub kifejezéseket fej gyakoriak. A mezőkön az érett sclerotiumok a gabonaszemekkel együtt a földre hullanak, hogy átvészeljék a telet. Széles körben elterjedt Claviceps purpurea mérsékelt éghajlatú területeken.

Mi a claviceps purpurea?

A anyarozs a gomba nemi úton és ivartalanul is szaporodhat. Több szárú termőtest, amelyeknek a fej-szerű forma, a vegetációs időszakban szklerotiumból alakul ki. Több fonalas gombasejt fúziójával jönnek létre. A termőtestek belsejében számos cső (asci) alakul ki, ahol az aszkospórák (magvak) keletkeznek. Amint a fű és a szemvirágok virágozni kezdenek, az aszkospórákat felszabadítja és szétszórja a szél. Belépnek a petefészkek a meg nem termékenyített virágok stigmáin keresztül. Ezt a nemi szaporodást elsődleges fertőzésként definiálják. Másodlagos (ivartalan) fertőzés esetén az ergot gomba micéliumából a sejtek megfojtása révén konidiospórák (konídiumok) alakulnak ki. Fülről fülre érintkezés útján, esőn és szélen keresztül szabadulnak fel. A rovarok, amelyeket az úgynevezett mézharmat vonz, szintén fontos funkciót töltenek be. Ez egy édes folyadék, amelyet a lila ergot gomba képez a gabonamagok lebontásával. A conidiosporák végül az aszkospórákhoz hasonlóan például virágzó fűfélék termőtestébe kerülnek.

Előfordulás, eloszlás és jellemzők

A megtelepedett növény termőtestében a spórák gombás micéliummá csíráznak, amely végül lebontja a petefészket. A mézharmat egy újonnan kialakult lágyból kerül elő tömeg. Később a micélium kürtszerű sclerotiummá érik, amely elnyeri a tipikus sötétlila megjelenést. A magok helyett az ergotgomba által megtámadott füvek vagy növények csak szkleróciákat termelnek. Azonban tartalmazzák alkaloidok ("növény hamu„), Amelyek mérgezőek az emberi szervezetre. Hatásukban összehasonlíthatók velük morfin, sztrichnin és szolanin. Ha egy személy nagy mennyiségben szkleróciát ölt, a végtagok bizonyos körülmények között meghalhatnak vér hajók összeszorultak. Izomgörcsök is előfordulhatnak a központi miatt idegrendszer rendellenességek. Emésztőrendszeri rendellenességek is valószínűek. Még a középkorban, amikor a sclerotiumokat lisztbe és gabonamagvakká őrölték a kockázatok ismeretében, a mérgező anyagok szörnyű következményeit jegyezték fel. Ezen veszélyek miatt a sclerotia tartalmára vonatkozó határértékek gabonafélék régen voltak beállítva. A mai szokásos gabonatisztítási eljárásokkal azonban a mérgező anyagok nagy biztonsággal válogathatók a malomüzemekben. Mindazonáltal továbbra is fennállnak a veszélyek a háziállatokra és az állatállományra nézve, ha füves területeket legelnek, amelyek valószínűleg gerincszennyezettek.

Jelentőség és funkció

A lila ergot gomba szkleróciái általában kissé íveltek, legfeljebb hat centiméter hosszú, és gyakran jelentős távolságot nyújthat a gabonanövény héjától. A fekete gombák által érintett fülek és panikulák nagyon ragadósak a kiválasztott mézharmat miatt. A szkleróciák ellenállnak hideg és viszonylag jól száradt. Miután túlélték a telet a földön vagy a földön, a füvek virágzási idején belépnek a csírázási szakaszba. Az ergot gomba a legnagyobb eséllyel esős és hűvös időben terjed. Másrészt a nagyon forró és száraz körülmények veszélyesek a gabonára, mivel ezáltal több virág megtermékenyedik. Ezután megfertőződhetnek a Claviceps purpurea fertőzéssel. A fertőzés jelentős kockázatát a már fertőzött, a gabonamezők szélein elhelyezkedő fű is jelentheti. Ha a gabonafélék egyenetlenül virágoznak, és a rozs követi például a rozsot a növényben, könnyebben terjedhet az ergotagomba.

Betegségek és betegségek

Orvosi szempontból ma már bizonyítottnak tekintik alkaloidok az ergot gomba bélgörcsöket okozhat, hallucinációk, valamint az ujjak és a lábujjak halála. Ezeket a rendellenességeket a keringési zavarok váltják ki. Az ókortól kezdve az antonyi tűz kifejezést használták a végtagok e fojtására. Később az ergot égetés szóval egészült ki. Technikailag a klinikai képet ma ergotizmusnak nevezik. Öt-tíz gramm friss ergot elfogyasztása olyan súlyosan befolyásolja egy felnőtt ember anyagcseréjét, hogy légzési bénulás és keringési elégtelenség következik be, potenciálisan halálos kimenettel. Megbízható tanulmányok figyelmeztetnek Egészség Körülbelül tíz milligramm ergot okozhat emberi károsodást alkaloidok liszt kilogrammonként fordul elő. Két milligramm kilogrammonként a törvényi korlát a biztonságra. Az alkaloidok azonban előnyösen alkalmazhatók az orvostudományban is. Például hemosztatikus tulajdonságokkal rendelkeznek a szülés alatt és után. Segítenek az ortosztatikus ellen is alacsony vérnyomás (alacsony vér nyomás) és szédülés azonnal felkelés után, valamint migrén. A lila ergot gombából nyerhető az úgynevezett lizergsav, amely felhasználható a gyógyszer előállításához LSD.