A diagnózis petefészek ciszta okai fejfájás sok nő számára. Ha ugyanabban a mondatban említik a daganat szót, sok nőtől megfosztják az alvást. Különböző források szerint egy petefészek ciszta élete során minden 8. nőnél diagnosztizálja a nőgyógyász.
Fontos tudni, hogy az esetek több mint 90% -ában a petefészkek teljesen normális, de még mindig rendszeresen ellenőrizni kell, amíg spontán visszafejlődik. Ha rendszeres ellenőrzése van, akkor először nincs ok a pánikra. A megnagyobbodott petefészek ultrahang nem mindig kell cisztának vagy daganatnak lennie; petefészekduzzanat is lehet.
Okok és fejlődés
A ciszta egy folyadékkal teli hely. Ez a folyadék bármilyen típusú testfolyadék lehet, a vékony váladéktól a vastag, viszkózus nyálkáig. Egyetlen lélegzéssel hívják daganatokkal, mert a ciszta a daganatok egyik altípusa.
A rosszindulatú daganatokkal való közös összefüggéssel ellentétben a daganat definíció szerint elsősorban és kizárólag duzzanat. Ez bármilyen természetű lehet. Legyen szó gyulladásokról, vízvisszatartásról, cisztákról vagy akár rák, mindegyik duzzanatot, azaz daganatot okoz.
Ezért a daganat diagnózisa mögött nem mindig áll rosszindulatú betegség. A ciszta tehát eleinte semmi rossz, és csak monitorozni kell annak érdekében, hogy korai stádiumban észlelhessük a szövődményeket, amelyek ritka esetekben kezelést igényelnek. A ciszták a test számos részén fejlődnek ki, és egy petefészek ciszta, a nőén petefészkek.
Ezek a méh és lazán kapcsolódnak hozzá a petevezeték. Közvetlen közelségük miatt könnyen értékelhetők velük ultrahang a hüvelyen vagy a hasfalon keresztül. A cisztákat gyakran hormonális tényezők okozzák.
Hormonok testünk jeltovábbítói, és például a agy és különféle reakciókhoz vezetnek a testben. A nőknél a nemünk hormonok egy petesejt érését okozza a petefészkek és okozhat menstruáció a béléséből méh minden hónap. Nagy része a petefészek ciszták ebben a hormonális szerkezetben képződnek.
Ezeket a cisztákat funkcionális cisztáknak nevezik, és általában ártalmatlanok. Főként a nőknél bekövetkező hormonális változások során, azaz pubertáskor ill a menopauza. Különböző típusok is léteznek, amelyek gyakran 10 cm-re is megnőhetnek.
Fiatal nőknél a petefészek-ciszta általában a tüszőről alakul ki, amelyben a petefészekben lévő petesejt 2.5 cm-re érik. Amikor megérett, peteérés bekövetkezik, és a petesejt kiugrik a petefészkéből, majd a petevezeték felé méh. Ez havonta egyszer történik pubertástól egészen klimax.
Ha azonban peteérés nem tud megfelelően lejátszódni, a tüsző a petével tovább növekszik és folyadékot termel, és kialakul egy petefészek-ciszta, amelyet ebben az esetben follikuláris cisztának hívnak. Ha peteérés rendesen megy végbe, a tüsző úgynevezett sárgatestvé fejlődik, amelyet aztán a petefészkében lebontanak. Ha azonban ez a bontás nem megfelelően megy végbe, akkor a sárgatest vérezhet a tüszőbe, és a sárgatest ciszta kialakul.
Alatt meddőség terápia során úgynevezett lutein ciszták alakulhatnak ki a sárgatestből a luteális ciszták helyett a terápia mellékhatásaként. A női nemi problémák mellett hormonok, sok nőnek is túl sok a férfihormonja. Ennek a feleslegnek köszönhetően túl sok tüsző nő egy petefészekben, de nem mindegyik képes elérni a petevezeték és sok petefészek ciszták gyakran fejlődnek itt.
A sok ciszta (görögül: poly = sok) miatt ezt a klinikai képet policisztás petefészeknek (PCO) is nevezik. További ritkább okok endometriosis, pajzsmirigy betegség vagy a mellékvesekéreg problémája, amely nemi hormonokat is termel. Endometriózis (endometrium= endometrium) az endometrium proliferációjához vezet a hasüreg más részein, pl hólyag fal vagy belek.
A méh nyálkahártyájához hasonlóan ez a nyálkahártya is hormonfüggő változásokon megy keresztül, és hasonlók menstruáció, havonta egyszer kezd vérezni.Ha a vér a szövetben felhalmozódik, ahelyett, hogy elvezetne, an endometriosis ciszta alakul ki, amelyet a vér sötét színe miatt „csokoládé cisztának” is neveznek. A második típust a funkcionális ciszták mellett ciszták alkotják a petefészek szövetében a csírasejtek rendellenességei miatt. Nem hormonfüggők, és főleg lányokban és fiatal nőkben fejlődnek ki. Ezek a többnyire jóindulatú daganatok 1 éves kor körül az esetek 2-40% -ában rosszindulatú daganatokká degenerálódhatnak. Ezért a kimutatás után rendszeresen ellenőrizni kell őket.
