Mi az a klorid?
Mint létfontosságú elektrolit, a szervezetben lévő klorid több mint fele (kb. 56%) a sejteken kívül, az úgynevezett extracelluláris térben található. Körülbelül egyharmada (kb. 32%) található a csontokban, és csak kis része (12%) a sejtek belsejében (intracelluláris tér).
Az elektrolitok eloszlása és elektromos töltésük elektromos feszültséget (potenciálkülönbséget) hoz létre a cella belső és külső része között. Ezt nyugalmi membránpotenciálnak is nevezik. Ha a feszültség a nátrium, kálium és egyéb elektrolitok be- és kiáramlása miatt megváltozik, akciós potenciál alakul ki. Ez arra szolgál, hogy jeleket továbbítson a test sejtjei között, például az idegsejtek vagy az ideg- és izomsejtek között.
Negatív töltésének köszönhetően a szervezetben lévő klorid pozitív töltésű elektrolitokat (kationokat) képes szállítani a membránokon keresztül anélkül, hogy a feszültséget megváltoztatná. Más anyagok is csak klorid csatornákon keresztül szállíthatók a sejtmembránokon keresztül, ha kloridhoz kötődnek.
A klorid más tényezőkkel együtt szabályozza a víz eloszlását a szervezetben és a sav-bázis egyensúlyt is. Nemcsak a csontokban és a vérben található meg, hanem a verejtékben és a gyomorsavban is, ahol hozzájárul az emésztéshez.
A klorid felszívódása és kiválasztása
Napi kloridszükséglet
Az átlagos napi kloridszükségletet 830 milligrammra becsülik. A gyermekek és a csecsemők kevesebb kloridot igényelnek, míg a túlzott izzadás növeli a szükségletet. Az emberi szervezet összesen körülbelül 100 gramm kloridot tartalmaz.
Mikor határozzák meg a kloridot a vérben?
A kloridot általában a sav-bázis egyensúly értékelésére határozzák meg. A klorid értékek a nátrium- és vízháztartás monitorozására is használhatók. Emiatt a klorid értéket mindig más elektrolitokkal, például nátriummal, káliummal, kalciummal és magnéziummal együtt értékelik.
Klorid standard értékek
A szérum és a plazma kloridszintjét használják kontrollértékként:
Vér (mmol/l) |
|
felnőttek |
96 – 110 mmol/l |
Gyermekek, csecsemők, újszülöttek |
95 – 112 mmol/l |
Kloridhiány esetén a vizeletvizsgálat részletesebb információt ad: a vizelet kloridértéke alapján megállapítható, hogy a beteg túl sok kloridot ürít-e ki a vesén vagy a beleken keresztül, például örökletes betegségek esetén. . A 24 órán belül kiválasztott teljes mennyiséget a vizeletben mérik (24 órás vizelet). Bár ez az étrendtől függ, 100 és 240 mmol között kell lennie.
Mikor alacsony a klorid a vérben?
A kloridhiányt hipoklorémiának vagy hipokloridémiának is nevezik. Az egyik lehetséges ok a megnövekedett kloridveszteség, például:
- hányás
- Bizonyos kiszáradásgátló tabletták (diuretikumok) szedése
- veseelégtelenség (veseelégtelenség)
- Veleszületett kloridos hasmenés (veleszületett chloridorrhoea)
A klorid elvesztése növeli a pH-értéket (alkalózis), és hipoklorémiás alkalózist eredményez. Ezzel szemben a pH-érték zavarainak kompenzálására szolgáló komplex rendszer szintén hipoklorémiához vezet, ha az alkalózis egyéb okokból áll fenn:
- Túlzott aldoszteron (hiperaldoszteronizmus)
- Cushing-szindróma
- Légzési elégtelenség
- SIADH szindróma (Schwartz-Bartter szindróma)
Míg az enyhe kloridhiány alig mutat tüneteket, az alkalózisban szenvedő betegeknél többek között általános gyengeség, görcsök és hányinger lép fel.
Mikor emelkedik a klorid szint a vérben?
Ha a klorid szintje megemelkedett, ezt hiperklorémiának vagy hiperkloridémiának is nevezik. A túl sok klorid elsősorban a sav-bázis egyensúly veleszületett vagy szerzett rendellenességei esetén halmozódik fel, amelyekben acidózis alakul ki a szervezetben és csökken a pH-érték. A vesék csökkentik a klorid kiválasztását, hogy kompenzálják az acidózist. A megnövekedett kloridszint lehetséges okai:
- Túlzott légzés (hiperventiláció)
- Autoimmun betegségek
- vesebetegségek (intersticiális nephropathia)
- Műtétek a húgyutakon
- Cukorbetegség (diabetes mellitus)
- Hasmenés
Mi a teendő, ha a klorid mennyisége megnövekedett vagy csökkent?
Mind a hypochloraemiát, mind a hyperchloremiát mindig kezelni kell az eredettől függően.
Ha a kloridszint csak kismértékben csökken, általában a fokozott sóbevitel vagy infúzió segít. A veseelégtelenséget a lehető leggyorsabban kórházban kell kezelni, beleértve a fokozott folyadékbevitelt is. A kloridszint súlyos eltéréseit mindig orvosnak kell kezelnie.
Ha a kloridszint krónikusan megemelkedett, az érintetteknek általában alacsony sótartalmú étrendet kell fogyasztaniuk, és sok folyadékot kell inniuk. Általában azonban a hyperchloraemia kezelése a betegségtől is függ.