A nyaki borda szindróma az egyik szűk keresztmetszet. Scalenus-szindrómának is nevezik.
Mi a nyaki borda szindróma?
Az orvostudományban a nyaki borda szindróma más néven scalenus szindróma vagy Naffziger szindróma. Ezt a mellkasi-kimeneti szindróma (TOS) alatt értjük. A nyaki borda szindróma szűkülő szindrómát jelent. A tömörítés miatt képződik idegek és a vér hajók a scalenus résben. Ebben az esetben a brachialis plexus (brachialis plexus) a scalenus medius izom és a scalenus elülső izom közötti scalenus résbe szorul. A nyaki borda szindróma szintén az ideg kompressziós szindrómák közé tartozik. A modern időkben az orvostudomány a nyaki borda szindrómát a mellkasi-kimeneti szindróma átfogó neve alatt csoportosítja. Ezt a neurovaszkuláris kompressziós szindrómák jellemzik, amelyek a felső részen fordulnak elő mellkas (mellkas). A nyaki borda szindróma gyakoriságát nem sikerült meghatározni.
Okok
A nyaki borda szindróma felelős a brachialis plexus és a szubklavia ütőér. Mindkét szerkezet az úgynevezett scalenus résen belül helyezkedik el. A kompressziót egy nyaki borda váltja ki, túltengés scalenus izmok vagy zavaró szalagos struktúrák. Az érintett kar idegfonata a vállán át a karokon halad lefelé mellkas. Között borda a nyaki csigolyák pedig a scalenus rés, amely a scalenus medius izmot és a scalenus elülső izmot helyezi el. Ez a hely szűk keresztmetszet lehet, ha ott található egy második nyaki borda. Így a méhnyak feleslege borda a nyaki borda szindróma leggyakoribb kiváltói. A csontos szerkezetek mellett azonban az izmok, amelyekben túltengés előfordulása felelős néha a nyaki borda szindróma előfordulásáért. Így az izomszövet megjelenése túltengés szűkülését okozza brachialis plexus. Bizonyos esetekben a nyaki borda szindróma a felső rész exostosisának vagy meredekségének köszönhető borda. Ebben a folyamatban nemcsak a brachialis plexus zsinórok lehetnek hatással a kompresszióra, hanem a subclavia ütőér zsinórok.
Tünetek, panaszok és jelek
A nyaki borda szindróma tipikus tünetei közé tartozik a neuralgiform fájdalom ami a karban és a vállban fordul elő. Az alsó kar ulnáris oldala különösen érintett. A kiváltó okról azt gondolják, hogy a vállizmok és a mellizmok brachialis plexusának motoros beidegződése. A brachialis plexus részt vesz a kéz és a kar szenzoros és motoros beidegzésében is. Mivel a tömörítés a kéz érzékeny beidegződésének zavaraihoz vezet, a kéz paresztéziája és hipesztéziája is megjelenik. Ezek a keringési zavarokkal járó érzékszervi zavarok. Ez különösen igaz, ha a szubklavia ütőér idegtömörítés is befolyásolja. A rendellenesség a kar gyakori elalvásával válik észrevehetővé. Nem ritka, hogy az érintett egyének nehézség és zsibbadás érzésében szenvednek. Néhány beteg panaszkodik a mellkas valamint a további izmok karizmait, ami a brachialis plexus motoros beidegződésének köszönhető ebben a testrészben. A nyaki borda szindróma előrehaladott stádiumában is kicsi vér vérrögök a subclavia artéria szűkülete miatt. Ezek miatt fennáll annak a veszélye okklúzió az ujj hajók, ami az ujjak elszíneződését okozza.
Diagnózis és lefolyás
Ha a nyaki borda szindróma gyanúja merül fel, orvoshoz kell látogatni. A szindróma tipikus tünetei alapján az orvos különféle vizsgálatokat végez. Például skalén szindrómában a csukló pulzus már nem érezhető, amikor a fej a hátsó irányban nyújtva van, a beteg a fájdalmas oldalra fordul és egyidejűleg belélegzi. Ez a feszültség a scalenus izmok megvastagodását eredményezi. A sztetoszkóp segítségével az orvos hallgatja a kulcscsontot, és morgást észlel. Ez az artériás szűkület jelzésének tekinthető. A röntgensugarak fontosak a nyaki borda szindrómában is. Ez lehetővé teszi további nyaki bordák azonosítását a képeken. A nyaki borda feleslege nyomást gyakorol a nyaki borda szindrómában. Továbbá a röntgensugarakon az első borda megvastagodása vagy megváltozása látható. A pontos hely, ahol a vér hajók szindróma miatt bekövetkezik, szonográfiával (ultrahang vizsgálat). Megkülönböztető diagnózis azért is fontos, mert a nyaki borda szindrómát meg kell különböztetni a többi mellkasi kimeneti szindrómától. Elvileg kedvező prognózis van a nyaki borda vagy a skalén szindrómában. Így a teljes helyreállítás a legtöbb esetben lehetséges.
Szövődmények
A nyaki borda szindrómában a beteg elsősorban súlyos fájdalom. Ezt fájdalom főleg a karok és a vállak területén fordul elő, és nem ritkán vezet mozgáskorlátozáshoz vagy más korlátokhoz a mindennapi életben. A fájdalom nyugalmi fájdalom formájában is előfordulhat, és éjszaka is zavarhatja a beteget. Ez lehet vezet alvászavarok és a beteg általános ingerlékenysége. Nem ritka, hogy a fájdalom átterjed a test más régióira is. Ezen kívül vannak érzékszervi és keringési zavarok. A tipikus bizsergés jelentkezik, és a végtagok enyhe bénulást mutathatnak. Súlyos esetekben súlyos bénulás és érzékszervi zavarok lépnek fel. A bénulások miatt a beteg cselekedetei rendkívül korlátozottak és az életminőség jelentősen romlik. Továbbá, okklúzió az ujjak véredényei előfordulhatnak. A kezelés vagy sebészeti beavatkozással, vagy gyógyszeres kezeléssel történik. A betegség lefolyását azonban nem lehet megjósolni, mivel ez általában a nyaki borda szindróma súlyosságától függ. A várható élettartamot a szindróma nem csökkenti. Bizonyos bénulásokat és rendellenességeket azonban nem lehet teljesen eltávolítani, így a beteg egész életében szenvedni fog tőlük.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A nyaki borda szindróma esetén minden esetben orvoslátogatás szükséges. Ha a szindróma tüneteit figyelmen kívül hagyják, akkor vezet tartós bénulásra vagy zsibbadásra, amelyet már nem lehet kezelni. Általános szabály, hogy orvoshoz kell fordulni, ha a karban vagy a vállban különösebb ok nélkül fájdalom jelentkezik. A kar csökkent motoros képessége a nyaki borda szindrómára is utalhat. Ezenkívül a szenzoros rendellenességek vagy a véráramlás zavara is ennek a szindrómának a gyakori tünete. Különösen az érintett régió állandó bizsergése jelezheti a szindrómát, ezért meg kell vizsgálni. Tartós zsibbadás esetén legkésőbb orvoshoz kell fordulni. Az ujjak elszíneződése azt is jelezheti feltétel. A nyaki borda szindrómát általában ortopéd sebész vagy háziorvos diagnosztizálhatja. A kezelés azonban különféle gyakorlatok és terápiák segítségével történik. A teljes gyógyulás bekövetkezését nem lehet előre megjósolni. A korai diagnózis mindig pozitív hatással van a betegség lefolyására.
Kezelés és terápia
Bonyolult terápia nem mindig szükséges a nyaki borda szindróma esetén. Így enyhe kúrák esetén a fájdalom kezelése általában elegendő. Erre a célra, helyi érzéstelenítők az érintett scalenus izmokra alkalmazzák. Fontos az is, hogy a beteg kerülje a fájdalmat kiváltó vagy súlyosbító mozgásokat vagy stresszeket. Ily módon a igazgatás fájdalomcsillapítók száma csökkenthető. Bizonyos esetekben szükség lehet neurológiai panaszok, például bénulás kezelésére is. Az ilyen kezelést időben meg kell adni az érintett idegfonat maradandó károsodásának megelőzése érdekében. Ha a nyaki borda szindróma neurológiai hiányosságai súlyosak, akkor gyakran műtéti beavatkozásra van szükség. Ez magában foglalja az érintett nyaki borda eltávolítását, amely nyomást gyakorol a brachialis plexusra. Ily módon kiküszöbölhető a tömörítés fő oka.
Kitekintés és előrejelzés
A nyaki borda szindróma prognózisát kedvezőnek tekintik. Számos esetben néhány kezelési lépés a tünetek jelentős enyhülését eredményezi. Gyakran néhány napon belül jelentkezik a tünetek mentessége. Mellékhatások és kockázatok jelentkezhetnek a gyógyszer használatakor terápia. Az intolerancia mellett egyéb panaszok is kialakulhatnak. A gyógyszer abbahagyásával spontán gyógyulás következik be, mivel a hatóanyagok rövid idő alatt teljesen eltávolulnak a szervezetből. Ha a tünetek ellenére a test továbbra is súlyos feszültség, komplikációk merülhetnek fel. Súlyos esetekben fennáll a csontváz, az izomzat vagy az idegrendszer maradandó károsodásának kockázata. Ezért a jó prognózis érdekében a gyógyulási folyamat során megfelelő pihenésre és gyógyulásra van szükség. Ezt követően az újratöltésnek fokozatosnak kell lennie a túlterhelés elkerülése érdekében. Ha műtétet végeznek, komplikációk is előfordulhatnak. Bár rutinszerű eljárásról van szó, minden műtét kockázatot jelenthet. Ha az eljárás sikeresen lezajlik, a beteg gyorsan javulást tapasztal Egészség. Ha az élet során ismét kialakul a nyaki borda szindróma, akkor a prognózis is kedvező. Ennek ellenére figyelembe kell venni, hogy a csontok általános instabilitása az életkor előrehaladtával jelentkezik, és súlyosbodik, amikor a nyaki bordát eltávolítják.
Megelőzés
Hatékony intézkedések a nyaki borda szindróma megelőzésére nem léteznek. Így a feltétel többnyire a nyaki bordák feleslege okozza. Ezek azonban már veleszületettek. Legalább meg lehet előzni a nyaki borda szindróma fájdalmát úgy, hogy a beteg tartózkodik a fájdalom kiváltásától feszültség.
Utógondozás
A nyaki borda szindrómában elsősorban a betegség korai felismerése nagyon fontos. Csak a korai felismerés képes megakadályozni a további szövődményeket. Az érintettnek orvoshoz kell fordulnia a betegség első tünetei és jelei után, hogy a további panaszok megelőzhetők legyenek. A hangsúly ezért a gyors diagnózisra irányul, bár a intézkedések és a nyomon követés lehetőségei súlyosan korlátozottak a nyaki borda szindróma esetén. A gyógyszeres kezelés segítségével a tünetek csökkenthetők. Az érintett személynek mindig az orvos utasításainak megfelelően kell bevennie a gyógyszert, és be kell tartania a helyes adagolást is. A magas szintű fizikai megterhelést is el kell kerülni, hogy ne terhelje feleslegesen az izmokat. Az érintettnek kerülnie kell a stresszes tevékenységeket és gyakran pihennie kell. Nem ritka, hogy a barátok vagy a beteg saját családjának segítségére és támogatására szükség van a páciens megkönnyebbüléséhez a mindennapi életben. A nyaki borda-szindróma egyes eseteiben azonban a tünetek enyhítésére sebészeti beavatkozásra is szükség van. Egy ilyen műtét után az érintettnek pihennie és ágyban kell maradnia. A intézkedések Egy fizikoterápia enyhítheti ebben az esetben is a kellemetlenségeket, bár sok gyakorlat ilyen terápia otthon is elvégezhető.
Mit tehetsz te magad
Az enyhe nyaki borda szindróma a fájdalomcsillapítók. Ez a terápia támogatható a kar és a váll pihentetésével, amíg a tünetek nem csillapodnak. Gyakorlatok fizikoterápia valamint a sporttevékenységek segítenek a keringési zavarok ellen. Az orvossal konzultálva alternatív intézkedéseket, például akupunktúra, masszázsok vagy a kínai orvoslás módszerei is lehetségesek. Az előírt fájdalomcsillapítók bizonyos körülmények között alternatív eszközökkel is támogatható. A dél-afrikai ördög karompéldául segít a fájdalom és enyhíti gyulladás. Fűzfa a kéregnek és a kurkuminnak hasonló hatása van. Ezt kísérve minden neurológiai panaszt kezelni kell. A bénulást fizioterápiás intézkedésekkel lehet csökkenteni. A terápiát otthon torna gyakorlatokkal és jóga. Súlyos neurológiai károsodás esetén műtétre van szükség. Ezután a kímélés és az ágynyugalom a leghatékonyabb támogatás. A műtét környékét orvosnak rendszeresen ellenőriznie kell. Ha a tünetek a gyógyulás után ismét megjelennek, akkor a legjobb beszél az illetékes orvoshoz. Nagyobb szövődmények esetén, mint pl akut fájdalom vagy mozgási rendellenességek esetén a sürgősségi orvosi szolgálat a megfelelő kapcsolat.
