A carpalis alagút: felépítése, működése és betegségei

A carpalis alagút egy csontos barázda a carpus belsején, amelyen keresztül összesen 9 inak és a medián ideg passz. Kívülről a csontos barázdát szoros szalag védi kötőszöveti retinaculum flexorumnak nevezzük, amely alagútszerű átjárót képez, amit carpalis alagútnak nevezünk. Gyakori problémák az alagút szűkületéből adódnak, ami az medián ideg és okai carpalis alagút szindróma.

Mi a carpalis alagút?

A carpalis alagutat a carpal speciális deformációja képezi csontok a kéztő ízületének belső oldalán, kívülről pedig egy retinaculum flexorum nevű szűk szövetszalag határolja. A csontos barázda és a szövetszalag, keresztirányúnak is nevezik csukló ínszalag, együtt alkotnak egy alagútszerű átjárót, amit carpalis alagútnak neveznek. A kilenc befogadására alkalmas inak az ujj hajlítók és a medián ideg, a középső kar idege. A carpalis alagút fő jelentősége, hogy a inak az ujj hajlító izmok, még akkor is, ha csukló befelé hajlik, erőszakkal vezetik át az alagút előre meghatározott menetén, és így a test közelében futnak. Ez nagymértékben csökkenti az inak sérülésének kockázatát, ha a kéz befelé hajlik, és elősegíti az ujjak szükséges pontos finom motoros készségeit. Közvetlenül a retinaculum flexorum alatt fut a középső ideg, amely afferens motoros és efferens szenzoros rostokat tartalmaz. Amikor sérülés vagy gyulladásos reakciók miatt a szöveti struktúrák duzzanata jelentkezik a carpalis alagút területén, a középső ideg olyan kompressziós helyzetbe kerül, amely kiváltja a jól ismert carpalis alagút szindróma.

Anatómia és felépítés

A carpalis alagút csontos barázdáját több carpal megfelelő deformációja szabja meg csontok. A horony méretét és alakját nagyrészt a genetikai hajlam határozza meg. Belső, valamint mindkét oldalon a szerkezet közvetlenül szomszédos a carpal periosteumával csontok. Kívülről a hornyot a retinaculum flexorum takarja, alagútszerű szerkezetet hozva létre. A szöveti szalag közös ínhüvely a mély és felszínes nyolc inához ujj hajlítók és külön ínhüvely a hosszú hüvelykujjhajlító ínjához. Az ínhüvelyekben, szinoviális folyadék, más néven siklófolyadék vagy szinoviális folyadék, biztosítja, hogy az inak a lehető legkisebb súrlódással mozogjanak. Ezen felül a szinoviális folyadék táplálja az inakat és az ínhüvelyeket tápanyagokkal. Az inak felett, közvetlenül a retinaculum flexorum alatt, a hüvelykujj oldalon fut a középső ideg, amely általában még mindig a kéztőcsatornán belül ad ki egy kis motoros ágat a hüvelykujj izmainak egy részére.

Funkció és feladatok

A carpalis alagút legfontosabb funkciói az ujjhajlítók és a hüvelykujj nyolc ínének védelme és korlátozása csukló hajlító, és fizikailag megvédi az inakat. A carpalis alagút nélkül nem lenne támaszuk, ha a kéz befelé hajlik, és az egyes ujjhajlítók összehúzódásának az ujjak megfelelő hajlításává történő átalakítása nem működhet, ha a kéz befelé hajlik. Az a tény, hogy a középső ideg a carpalis alagúton is áthalad, kizárólag az ideg mechanikai védelmét szolgálja, különösen a kéz befelé és kifelé hajlításakor. A középső ideg folyamata a közvetlenül a retinaculum flexorum alatt lévő karpális alagúton keresztül néha negatívan is érezteti magát, amikor a mögöttes struktúrák kissé „szétterjednek”, és így az ideget „nyomás alá helyezik”, vagyis eltolva nem hagynak több hely az idegnek. Ez tipikus idegtömörítést eredményezhet, amelyet ebben az esetben ún carpalis alagút szindróma. A retinaculum flexorum, amely a carpalis alagutat kifelé határolja, a kéz fascia része, és ezáltal velük együtt végez feladatokat a carpal stabilizálása érdekében ízületek és az egész csuklóját.

Betegségek

A carpalis alagút kapcsán észlelt leggyakoribb panaszok és problémák általában a carpalis alagút szindróma hatásai. A szindróma általában a carpalis alagút struktúráinak gyulladásos reakcióiból származik. Például az ínhüvelyek gyulladhatnak és könnyen megduzzadhatnak a túlzott használat vagy a helytelen megterhelés miatt. Ez elegendő a középső ideg összenyomásához és a tipikus tünetek kiváltásához. Mivel a középső ideg nemcsak motoros, hanem érzékszervi rostokat is hordoz, a kezdeti tünetek olyan érzékszervi zavarokból állhatnak, mint például a tenyér hangya bizsergése vagy csökkent érzékenység. A tenyér nagy része szenzoros bemenetet kap a középső idegtől. Egyéb tünetek a motoros problémák és az ujjak hiányai fájdalom. Például az index és a középső ujjak már nem zárhatók össze, amikor ököllel próbálkoznak, ami a „káromkodás” néven ismert tünet. Hosszan tartó carpalis alagút szindróma esetén a hüvelykujj gömbjének izmainak külsőleg látható romlása (izomsorvadás) is jellemző. A carpalis alagút szindróma kialakulásának kockázata függ a carpalis alagút genetikailag meghatározott anatómiai körülményeitől is. Ez azt jelenti, hogy a carpalis alagút szindróma kialakulásának kockázata egyenetlenül oszlik meg. Nagyon gyakran az ismétlődő helytelen testtartások, például a csukló pihentetése az asztal szélére, amikor számítógépes egeret működtetnek, a középső karideg irritációját okozzák, így az első carpalis alagút szindróma tünetei. A csuklótörések vagy a csukló közelében lévő sugár törései nehezebbek és összetettebbek. Ők tudnak vezet a carpalis alagút szűkülete még évek után is, és carpalis alagút szindrómát okoz. Bármely helyfoglaló változás a csukló területén, mint pl osteoarthritis, hormonális változások, bizonyos gyógyszerek és egyebek lehetnek bűnösök.