Cardiorenalis szindróma: okok, tünetek és kezelés

A kardiorenalis szindróma a feltétel hogy kihat a szív és a vesék egyidejűleg. A szindrómára gyakran a KRS rövidítés utal. Az egyik szerv működésének krónikus vagy akut károsodása a másik károsodását eredményezi. A kifejezés eredetileg a terápia of szív kudarc. Ebben az esetben, szív a kudarcot a vese funkciót.

Mi a kardiorenális szindróma?

Cardiorenalis szindrómában a szív és vese károsíthatják egymás működését. A kölcsönhatások a két szerv között az egyes esetek függvényében változhat. A betegség azonban különböző típusokra osztható. A cardiorenalis szindróma kifejezés az egyes megnyilvánulások megkülönböztetésére szolgál, amikor a szívbetegség a a vese működése. A renocardialis szindróma kifejezést akkor alkalmazzák, amikor a vese a szívre hat. Ezenkívül a kifejezés magában foglalja a feltétel amelyben az alapbetegség egyidejűleg károsítja a szívet és a vesét. A kardiorenalis szindróma előfordulásáról biztosított adatok kevések. Istállóban szenvedő személyek szívelégtelenség az esetek 20-60 százalékában krónikus veseelégtelenség érinti. Ha szívelégtelenség hevesen dekompenzál, veseelégtelenség csaknem 70 százalékkal nagyobb valószínűséggel egyidejűleg fordul elő. Ha terminál veseelégtelenség jelen van, szívelégtelenség a halál leggyakoribb oka.

Okok

A kardiorenalis szindróma kialakulásakor a szív és a vese befolyásolja egymást. A szívelégtelenség károsítja vesefunkció, míg a veseelégtelenség károsítja a szívműködést. A kardiorenalis szindróma négy típusra oszlik. Az 1. és 2. típus a kardiorenális hatásokat tartalmazza. Itt a szívelégtelenség a vesefunkció romlásához vezet. Ennek okai még nem teljesen tisztázottak. Eredetileg az volt a magyarázat, hogy a vesék szegényebbet kapnak vér ellátás, mert a szivattyúzás a szív működése csökken. Az ebből eredő veseelégtelenséget prerenalisnak is nevezik. Különböző vizsgálatok azonban nem tudtak összefüggést kimutatni a vesekárosodás súlyossága és a szívpumpa funkciója között. Ehelyett elsősorban azok a betegek szenvednek veseelégtelenségben, akiknél megnövekedett nyomást mértek a szívbe tápláló vénákban. Ezért az orvosok azt feltételezik, hogy a lemaradás vér a szív előtt nagyobb szerepet játszik. A 3. és 4. típusban a renocardialis hatások hangsúlyosabbak. A vese gyengesége megnövekedett terhelést okoz a szívben, mivel a szívnek nagyobb mennyiséget kell szállítania vér. Ennek eredményeként fokozatosan kialakul a szívelégtelenség.

Tünetek, panaszok és jelek

A kardiorenalis szindróma különféle tüneteken keresztül nyilvánul meg, a típustól és a stádiumtól függően.

  • A 2. típust krónikus szív- és veseelégtelenség jellemzi. Továbbá, a szívszelepek és egy ún kardiomiopátia lehetségesek. Nál nél
  • A 4. típust krónikus vese- és szívelégtelenség jellemzi. glomerulonephritis és cisztás vesék is lehetségesek.
  • Az 5. típusban akut vagy krónikus szívelégtelenség társul akut koszorúér-szindrómával és akut veseelégtelenség. Még vérmérgezés és a cukorbetegség mellitus és amyloidosis lehetséges ebben a típusban. Meg kell jegyezni, hogy a klinikailag pontos osztályozás gyakran lehetetlen. A krónikus szívelégtelenség és a krónikus veseelégtelenség gyakran együtt fordul elő, mivel túlnyomórészt ugyanennek köszönhető kockázati tényezők.

A betegség diagnózisa és lefolyása

A kardiorenalis szindrómát a vese- és szívbetegségre vonatkozó diagnosztikai kritériumok alapján diagnosztizálják. A szívelégtelenség bemutatását az úgynevezett Európai Szívszövetség kritériumai alapján diagnosztizálják. Az akut veseelégtelenséget általában a RIFLE kritériumok alapján osztják fel és diagnosztizálják, míg a krónikus veseelégtelenséget a KDIGO vagy a KDOQI kritériumok alapján. Elvileg a cardiorenalis szindróma diagnózisának kezdeti fókusza a beteg megbeszélése kórtörténet, amely útmutatást nyújt a kezelő szakember számára a további diagnosztikai és terápiás eljárásokról.

Szövődmények

Ennek a szindrómának a legtöbb esetben különféle panaszok fordulnak elő. Az érintettek általában vese- és szívpanaszokkal küzdenek. Az életminőség ezáltal jelentősen csökken, és az érintett személy rugalmassága ugyanolyan hatalmas mértékben csökken. A legrosszabb esetben teljes veseelégtelenség alakulhat ki, amely a beteget a donor vese vagy dialízis. Ezenkívül a betegek szívritmuszavarokban szenvednek, és a legrosszabb esetben szívhalált is szenvedhetnek. Ez a szindróma csökkenti a várható élettartamot, ha nem történik kezelés. Hasonlóképpen a tüdő is érintett lehet, így a betegek légszomjában vagy légszomjban is szenvednek. Nem ritka cukorbetegség hogy előforduljon is. Továbbá a különféle panaszok is vezet pszichológiai szövődményekhez vagy depresszió. Ezeket pszichológus kezelheti. Ezt a szindrómát nem lehet ok-okozati módon kezelni. Emiatt a kezelés kizárólag tüneti. Ebben az esetben a várható élettartam korlátozható, ha szükséges. Akut vészhelyzetekben szervátültetés szükség lehet.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Amikor észlelik a cardiorenalis szindróma tipikus tüneteit, orvoshoz kell fordulni. Az érintettnek orvoshoz kell fordulnia, ha több napig vagy hétig rosszul érzi magát. Olyan tünetek, mint vizelet-visszatartás or lélegző a nehézségek komolyra utalnak feltétel amely orvos tisztázását igényli. Legkésőbb vese panaszok jelentkezésekor orvoshoz kell fordulni. Az érintettnek konzultálnia kell a háziorvossal vagy a nephrológussal. A korai diagnózis javítja a gyors gyógyulás esélyét. Ha nem adunk kezelést, a cardiorenalis szindróma előrehalad és olyan tüneteket okoz, mint a veseelégtelenség vagy vérmérgezés. Ebben a szakaszban sürgősségi orvosi ellátásra van szükség. Az érintettet haladéktalanul orvosi rendelőbe vagy kórházba kell szállítani, mivel akut életveszély áll fenn. A kezdeti kezelés után a betegnek konzultálnia kell más orvosokkal a másodlagos állapotok kizárása vagy kezelése érdekében. Szívelégtelenségben szenvedő egyének vagy veseelégtelenség különösen érzékenyek a cardioarenalis szindróma kialakulására, és a figyelmeztető jelek említése esetén azonnal orvoshoz kell fordulniuk.

Kezelés és terápia

A cardiorenalis szindrómát a bemutatott típus és tünetek szerint kezelik. A központi feladat mindig az alapbetegségek kezelése és a lehető legkisebbre csökkentése kockázati tényezők. A kórházban az érintett személyeket elsősorban akut folyadéktúlterhelés (hidropikus dekompenzáció) miatt kezelik. A végtagok ödémája, a légszomj miatt tüdőödéma vagy a pleurális folyadék folyadék túlterhelésére utal. A vese működésének támogatásához folyadék egyensúly szabályozni kell. Ha felesleg van, akkor az ivott folyadék mennyiségét korlátozni kell. Csökkenteni lehet a folyadék túlterhelését úgynevezett vizelethajtó vagy vízhajtó szerekkel is.

Kitekintés és előrejelzés

A részletes orvosi diagnózis és az ebből eredő kezelési terv mellett az érintett maga is aktívvá válhat. Hogy ez mennyiben lehetséges, nagyban függ a betegség okától és a választott orvosi kezeléstől. Az ágynyugalommal kombinált fizikai aktivitás elkerülése segít a tünetek enyhítésében, az okuktól függetlenül. Az orvossal összehangolt étrendi változások és az addiktív szerektől való tartózkodás csökkentheti a gyógyszeres kezelést adag és enyhíti a szív-és érrendszer. Fejleszteni vesefunkció, szükséges a folyadék optimalizálása egyensúly.Ha felesleges folyadék van, akkor a folyadékbevitelt az orvossal egyeztetve csökkenteni kell. Ételek, mint pl spárga vagy sárgarépalé támogatja ezt a hatást, mint minden más diuretikumok hogy felírhatták. Ha ennek nincs a kívánt hatása, ideiglenes dialízis terápia megbeszélhető az orvossal. Ez addig stabilizálja a veseelégtelenség állapotát, amíg a szívelégtelenség orvosi kezelése eredményes nem lesz. Ha viszont folyadékhiány van, akkor megnövekedett folyadékbevitel formájában víz, gyógynövényes és gyümölcs teák vagy a gyümölcsfúvóknak támogató hatása van. Természetesen kerülni kell a vizelethajtó ételeket. Mivel mindkettő túl sok kiszáradás és túl sok folyadékbevitel vezet - a tünetek jelentős súlyosbodásához, a vesefunkció és elektrolit egyensúly nélkülözhetetlenek és önállóakterápia ezen értékeknek megfelelően kell beállítani.

Megelőzés

Megelőző intézkedések mert a kardiorenalis szindróma szorosan összefügg a szív- és veseelégtelenség megelőzésével. Életmód kockázati tényezők minimalizálni kell. Az orvossal végzett rendszeres ellenőrzések korai jelzéseket adnak a szerv romlásáról a szív működése és vese.

Utókezelés

A legtöbb esetben a szindróma utókezelési lehetőségei erősen korlátozottak. Az érintettek elsősorban a gyors diagnózistól és a későbbi kezeléstől függenek, hogy megakadályozzák a további szövődményeket és a tünetek további súlyosbodását. Általános szabály, hogy az öngyógyítás nem lehetséges, mivel ez genetikailag meghatározott betegség. Ha a beteg gyermekeket szeretne, a szindróma megismétlődésének megakadályozása érdekében minden esetben genetikai tesztet és tanácsadást kell végezni. Általában a betegség által érintettek függenek az orvos rendszeres ellenőrzéseitől és vizsgálataitól. Különösen a veséket és a szívet kell különösen jól és rendszeresen ellenőrizni a károsodás korai felismerése érdekében. Hasonlóképpen, az érintett személy ne igyon túl sokat annak érdekében, hogy ne terhelje feleslegesen a vesét. A légszomj megelőzése érdekében ebben a betegségben kerülni kell a stresszes vagy fizikai tevékenységeket is. A legtöbb esetben nem tovább intézkedések nyomon követése szükséges. Azt, hogy az érintett személy várható élettartama csökken-e e szindróma miatt, ebben az esetben nem lehet előre megjósolni.

Mit tehetsz te magad

Mindenesetre a cardiorenalis szindróma átfogó orvosi tisztázást és kezelést igényel. Mit intézkedések az érintettek ráadásul magukat is elvehetik, többek között a tünetek okától és az orvosi kezeléstől függ. Elvileg a betegség tüneteit a pihenés és az ágynyugalom enyhítheti. Légszomj vagy végtagödéma esetén gyógyhatású készítmények is ajánlottak, amelyeket a természetes gyógymódok támogathatnak. Az érintetteknek meg kellene beszél erről orvosuknak, és készítsenek egyéni kezelési tervet. A változás diéta értelme is van. A betegeknek egészségeset kell enniük diéta és kerülje el stimulánsok mint például alkohol és a nikotin. A veseműködés támogatása érdekében a betegeknek elegendő folyadékot kell inniuk. Az ásványi anyag mellett víz, gyógytea és hígított gyümölcsöblítők is ajánlottak. Ha többlet van, csökkenteni kell az ittas mennyiséget. Súlyos esetekben diuretikumok kell venni. Természetes gyógymódok, mint pl spárga vagy a sárgarépalé is elősegítheti a vizelést, és így enyhítheti a tüneteket. Ha ezeknek az intézkedéseknek nincs hatása, a tüneteket orvoshoz kell vinni.