Diagnózis
A diagnózis alapja, mint sok idegrendszeri betegség esetén, a fizikális vizsgálat. Itt tesztelik az izom erejét és érzékenységét a különböző idegellátási területeken. A herniated discus gyanúja esetén a végső diagnózis képalkotó technikákon alapul, pl. MRI, CT vagy Röntgen.
A röntgensugarak két síkon mutatják a nyaki gerincet. Elölről (más néven AP elülső-hátsó részről) és oldalról. Itt értékelhetők az intervertebrális lemezek, és kizárhatók a gerinc különböző degeneratív betegségei.
A választott diagnózis azonban az MRI, amely pontosabb értékelést és sugárterhelés nélküli vizsgálatot tesz lehetővé. A gerincvelő és a gerinccsatorna, egy ún mielográfia is elvégezhető. Itt kontrasztanyagot injektálunk a gerinccsatorna, amely lehetővé teszi a gerincvelő hogy a későbbi képalkotás során nagyon világosan meghatározzuk.
Mivel az MRI, azaz a mágneses rezonancia képalkotás mágneses hullámok és nem röntgensugarak használatán alapul, ez a legkíméletesebb diagnosztikai intézkedés, bár a legdrágább és legösszetettebb. A röntgensugárzással ellentétben az MRI nemcsak jó képeket nyújt nagy sűrűségű testrészekről, mint pl csontok, de különösen az ínszalagok és más lágyrészszervek esetében is. Ez lehetővé teszi a herniált lemez típusának, irányának és előrehaladásának pontos megjelölését. Az MRI kép hátránya, hogy a beteg sokáig tartózkodik a képalkotó eszközben, ami különös terhet jelent a klausztrofóbiában szenvedő betegek számára, vagyis a zárt helyiségektől való félelem miatt. Ez a félelem csillapítható, ha a szorongásos rendellenesség súlyossága nem túl nagy nyugtatók a diagnózis időtartama alatt más módszereket, például nyílt MRI-t alkalmaznak.
Terápia
A porckorongsérvű betegek többségét konzervatív módon, azaz műtét nélkül kezelik. Megkülönböztetnek önkorlátozó (azaz bizonyos mértékig megálló) és progresszív tanfolyamokat. Különösen a bénulás jele nélküli önkorlátozó tanfolyamokon általában a konzervatív terápia a választott módszer.
Így a fájdalom először kíméléssel és gyógyszeres terápiával érik el, amely lehetővé teszi a törzs izmainak későbbi gyógytornász általi megerősítését. és a herniált porckorong gyógyszeres kezelése Hőterápia, masszázsok és elektroterápia a tünetek csökkenését is eredményezheti, de a betegség előrehaladására gyakorolt hatás tudományosan nem bizonyított. A konzervatív terápia időtartama általában 6-8 hét, ha ezen időszak után a tünetek nem javultak, műtéti terápiára lehet szükség.
A periradicularis terápia (PRT) radiológiai fájdalom degeneratív kezelés miatt krónikus fájdalomban szenvedő betegeknél alkalmazott terápia gerincbetegségek Az ideggyökér MRI vagy CT segítségével végzett korábbi képalkotás lokalizálja, amelyet azután a helyi érzéstelenítő és egy szteroid, mint pl kortizon. A helyi érzéstelenítő fájdalomcsillapító hatású, a szteroid enyhíti a gyulladást és deszenzitizáló hatású.
Mielőtt a PRT tűt behelyezik, a bőrt helyi érzéstelenítővel altatják, majd a PRT tű behelyezése után új képet készítenek annak megállapítására, hogy a tű a megfelelő helyen van-e. A műtéti terápia súlyos szövődményekkel járó herniált lemezek, például bénulási tünetek esetén, vagy olyan herniált lemezek esetén javasolt, amelyeknél a konzervatív terápia nem javította a tüneteket. Körülbelül 140.
Évente 000 porckorongsérv-műveletet hajtanak végre. Sok ilyen műtétre nincs feltétlenül szükség, de a műtött betegek körülbelül 10% -a maradandó késői károsodást szenvedne, ha a műtét ellen döntene. A korongműtétnek két különböző formája létezik.
In spondylodesis, azaz a gerinc merevedése, a két csigolyatest, amelyek a degeneráltak ellen fekszenek csigolyák csavarral vannak egymáshoz rögzítve. Ebben a műtéti formában a gerinc mobilitásának egy része elvész. A másik lehetőség egy mesterséges korong behelyezése, más néven lemezprotézis.
Itt a gerincoszlop mobilitása a lehető legnagyobb mértékben megmarad. A herniált porckorongok esetében a nyaki gerincben spondylodesis a sebészeti technika leggyakrabban alkalmazott formája, mivel a nyaki terület mobilitásának elvesztése nem olyan súlyos, mint az ágyéki területen. A műveletet általában alatt végezzük Általános érzéstelenítés.
Ahol korábban legfeljebb 30 centiméter hosszú metszést kellett elvégezni, ma néha minimálisan invazív eljárásokkal (úgynevezett „kulcslyuk-műtét”) lehet folytatni. A műtét időtartama 30-60 perc, de minden beteget be kell venni a kórházba, és a műtét előtti napon meg kell vizsgálni, és esetleg a klinikán kell maradnia. ellenőrzés egy nappal a műtét után. A műtét kockázata az eljárás típusától függ, bár a kockázatok lényegesen alacsonyabbak a minimálisan invazív műtéti beavatkozásoknál, mint a nyílt műtéteknél.
Mindkét eljárás esetén műtét utáni vérzés, sebfertőzés, duzzanat és túlzott hegesedés fordulhat elő. Ezeket a szövődményeket kísérheti fájdalom. Ritkán fordulhat elő úgynevezett „post discectomy szindróma”, amelyben a tünetek először a lemezműtét után javulnak, de egy idő után ismét súlyosabbá válnak.
A post-discectomia szindróma kockázata még alacsonyabb a nyaki gerincen végzett műveleteknél, és valószínűleg a sciaticus ideg a fenekén. A művelet kockázataitól eltekintve az általános általános kockázatokat érzéstelenítés természetesen alkalmazni. Például későbbi hányinger és fáradtság gyakran jelentkezik.
Súlyos mellékhatások, például anesztilaktikus reakció az érzéstelenítőre általában 1 20,000-nél jelentkeznek érzéstelenítés foglalkozások. Körülbelül 1 100,000 betegből körülbelül XNUMX hal meg általános állapotban érzéstelenítés. Mint már leírtuk, a herniált lemezek kezelésének időtartama a kezelés típusától függ.
A konzervatív, azaz nem műtéti kezelés körülbelül 6-8 hétig tart. A műtéti terápia körülbelül 3 napot vesz igénybe, beleértve az előkészítést, a műtétet és az utógondozást. Utána természetesen fizikai pihenésnek kell lennie annak érdekében, hogy ne zavarja a seb gyógyulását.
