A buccót már a dél-afrikai foki régió őslakosaiig szinte univerzális gyógymódnak tekintették. Az antiszeptikus és antibiotikum illóolajainak hatása hazánkban még mindig kevéssé ismert, de a természetes orvoslás területén használják. Az, hogy aromáit az élelmiszeripar is felhasználja, és így „mindenki ajkán vannak”, meglepetést okozhat egyeseknek.
A bucco előfordulása és termesztése
A Bucco bokor (latin Barosma betulina) a rue családhoz tartozik, és otthon van Dél-Afrikában. A legfeljebb két méter magas, erősen elágazó, lila vagy narancssárga-vörös ágú cserje kizárólag Fokváros északi és északkeleti részén található, a Cape Land területén. A 19. században Európába hozták, és főleg Angliában termesztették dísznövényként. Ott azonban nem volt magja, és egyedül vágásokkal volt olyan nehéz szaporítani, hogy hamarosan eltűnt. A májustól júliusig tartó időszakban a bucco apró fehér vagy rózsaszín virágokat hajt ki, amelyek később barna gyümölcsré fejlődnek kapszula. Gyógyászatilag csak a növény élénk világoszöld, bőrszerű leveleit használják, amelyek alján olajmirigyek találhatók. A bennük található illóolajok erős fűszeres aromát adnak a leveleknek, emlékeztetve a menta és a keverékre rozmaring.
Hatás és alkalmazás
Betakarítás után a bucco bokor leveleit először meg kell szárítani, majd a jobb megőrzés érdekében száraz, sötét helyen kell tárolni, a lehető legtömörebben. A bucco levélolaj előállításához a szárított leveleket gőz desztillációnak vetik alá. A forró víz a gőz a növény szerves, nagyon illékony komponenseinek hordozójaként szolgál. Mivel ezek nem keverednek a víz, az illóolaj hűlés közben spontán elválik a víztől. Az értékes olaj egyetlen grammjának megszerzéséhez négy kilogramm levélre van szükség. Orvosi szempontból releváns a gyulladáscsökkentő, vizelethajtó, hashajtó, emésztő, valamint görcsoldó hatása az olaj. Illatai serkentik az elmét és érzékeli, ezért illatlámpákban és szobai párásítókban is használják. Az élelmiszeripar a bucco levélolaj sokféle aromáját is felhasználja, amelyek gyümölcsösségükben a kasszára és az almára emlékeztetnek. Fontos szerepet játszik az italok, ételek és édességek ízesítésében. Az aroma miatt a bucco leveleket is gyakran adják hozzá teakeverékek. A Bucco tea vagy csepp formájában segít hólyaggyulladás és általában pozitív hatással van a vesékre és a húgyutakra. A teljes hatás kialakulásához naponta két-három csésze teát kell inni. Külső sérülések, valamint reumás panaszok tüneti kezelésére ajánlott egy úgynevezett „Bucco” ecet”Vagy az üzletekben kapható kenőcs. Homeopátia a Barosma betulinát gömbök formájában vagy folyékony oldatként használja, mindegyik sokféle hatáserősségben. A Bucco levélolaj aromáival szintén értékes szolgáltatásokat nyújt kozmetikum. Parfümkészítményekben és a kölni eaux-ban, mint friss felső hang, valamint fougère és chypre illatokban használják.
Fontosság az egészség, a kezelés és a megelőzés szempontjából.
Dél-Afrika őslakosai, akiket az európaiak már régóta megvetően neveztek „hottentotoknak”, felismerték a bucco levelek jótékony hatásait. Hagyományosan elsősorban a-ként használták őket sebgyógyulás ügynök. A kolera járvány, úgynevezett foki tinktúrát használtak, amely bucco leveleket is tartalmazott. 1825-től az egzotikus cserje leveleit Németországban is gyógyászati célokra kezdték használni. A stuttgarti Jobst drogista jelentősen hozzájárult ehhez. Közzétette egy Richard Reece nevű orvos tapasztalatairól szóló jelentéseket, aki a Dél-afrikai-fokon élt és az ott alkalmazott gyógymóddal dolgozott. A Bucco kezelés fő indikációja ebben az országban kezdetben a húgyúti betegségek voltak. A Bucco általában hatékony az urogenitális rendszer gyulladásos folyamataiban. Pontosabban előírják gyulladás az hólyag (hólyaggyulladás), hólyag kavics, tripper (nemi úton terjedő baktérium fertőző betegség gonorrhoea néven ismert), irritáció és gyulladás az húgycső, prosztata rendellenességek és cseppfolyós. Görcsoldó tulajdonságainak köszönhetően a bucco levélolaj enyhítheti gyomor görcsök és a menstruációs görcsök.Külső felhasználása segít a neuropátiában bőr betegségek és kisebb sebek és sérülések. Kezelésében gyomor rendellenességek esetén az olaj tökéletesen harmonizál más természetes gyógymódokkal, mint pl komló, citrombalzsam és a Orbáncfű. aromaterápiás elsősorban a lélekre gyakorolt jótékony hatása miatt használja a bucco levél illóolajat. Ezt általában megnyugtató, harmonizáló és nyugtatónak írják le. A Bucco illat hatása alatt a belső erők összegyűlnek, így a beteg új bátorságot vesz fel, és még a nehéz helyzetek is megoldhatónak tűnnek számára. A psziché harmóniája helyreáll, az érintett ismét harmóniában van önmagával. A bucco levélolaj aromájának további hangsúlyozása érdekében aromaterápiás szereti kombinálni citrus illatokkal vagy fűszeres jegyekkel, mint a menta és rozmaring. Klasszikus homeopátia bucco készítményekkel is működik. A gyógyszerképben elsősorban a gennyes nyálkahártya váladékot említi húgycső, krónikusan gyulladt vesemedence, vese kövek, valamint krónikus, nyálkás gennyes és fájdalmas hólyag hurut. Továbbá tartós vizelési sürgősség, gennyes vizeletkő, prosztata panaszok és a fluor vaginalis (hüvelyi váladék) szerepelnek. Az illóolaj egyes összetevői mellékhatásokat okozhatnak érzékeny egyéneknél. Különösen a limonén, valamint oxidációs termékei magas allergén potenciállal rendelkeznek. A szintén jelen lévő pulegone irritációt okozhat a emésztőrendszer és a bőr.
