Meghatározás
A szív a botlás egyértelműen érzékelhető szívverés, amely nincs időben a normális pulzus mellett. Ez a jelenség az úgynevezett extraszisztolákon, vagyis a kamra gerjesztésén alapul, amelyek további kísérettel járnak összehúzódások az szív izmok. A szív a csak alkalmanként előforduló és csak néhány szívdobbanásig tartó botlás nem kóros és nem igényel kezelést.
Előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik. Ha a szívdadogás gyakrabban és hosszabb ideig (percektől órákig) fordul elő, alaposan meg kell vizsgálni a beteg szívét, mivel ez a szívbetegség jele lehet, amelyet meg kell vizsgálni. Ha a meglévő szívbetegség esetén megbotlik a szív, akkor óvatosságra is szükség van, és orvoshoz kell fordulni.
Az extrasystole
A szívbotlás a kamra olyan kiegészítő tevékenysége, amely nem a normális ritmus ritmusában megy végbe, ezt nevezzük extraszisztole. Megérteni, miért tapasztalják meg egyesek extraszisztole, először meg kell vizsgálnunk a a szív működése. A szív két pitvarból áll, a jobb és a balból, amelyek a megfelelő kamrák előtt helyezkednek el.
Nem csak vér áramlik a pitvarból a kamra felé, de a szív ritmusát adó elektromos impulzusvezetés is ebben az irányban halad sinus csomópont Az sinus csomópont a szív óragenerátora és a jobb pitvar. Innen áram áramlik a AV csomópont, amely az átrium és a kamra között helyezkedik el, és az ingert a kamrába viszi.
A AV csomópont biztonsági gátként szolgál, ezért nem engedi át a gerjesztést, ha a frekvencia túl magas. Ez biztosítja, hogy a szív olyan frekvenciatartományban maradjon, amelyben a vér megfelelően pumpálható. Végül a kamrában a gerjesztés speciális idegrostokon, a His kötegeken és a Tawara lábakon keresztül terjed, hogy a szívizomsejtek összehúzódjanak.
Az extraszisztolák mindig akkor fordulnak elő, ha ez a stimulációvezetés zavart szenved. Ha a zavar az átriumban helyezkedik el, akkor ezt supraventrikulárisnak nevezzük extraszisztole; ha magában a kamrában található, ezt kamrai extraszisztolának nevezzük.
- A szupraventrikuláris extraszisztolákat gerjesztő sejtek okozhatják a pitvarokban vagy a AV csomópont amelyek leváltak a normál gerjesztésvezetésről, ezeket méhen kívüli központoknak nevezzük.
Sok embernél vannak ilyen extraszisztolák, amelyek gyakran észrevétlenek, de néha szívtüneteket okoznak dadogás. Általában ártalmatlanok.
- A kamrai extraszisztolák általában nem fordulnak elő egészséges szívekben, de olyan szívbetegségekkel társulnak, mint a szívkoszorúér ütőér betegség (CHD). Leginkább sérült szívsejtekből származnak, amelyek a károsodás miatt könnyebben gerjeszthetők.
Ezek a sejtek kamrai gerjesztést indukálhatnak a dobbanási ritmuson kívül, amely aztán kamrai extraszisztolaként nyilvánul meg.
Ha a betegnek megbotlik a szíve, akkor az orvos először megméri a pulzust, és sztetoszkóp segítségével elvégzi a szív auszkultációját. A pulzus jellege már jelzést adhat olyan lehetséges betegségekről, mint a szelepbetegség vagy szívritmus zavar. Auszkultáció során különös figyelmet fordítanak - morog a szív.
Ha az egészséges szívben két, egymástól egyértelműen megkülönböztethető rövid hang hallható, ezek betegségek esetén kóros hangzá válhatnak. Ez a hang hosszabb, és olyan tulajdonságokkal jellemezhető, mint a sziszegés vagy a hangosabb és halkabb (crescendo, decrescendo). A hely a mellkas ahol a hangot a leghangosabban érzékelik, jelezheti az orvosnak, melyik szívbillentyű beteg.
Ha a szív hallgatózásakor hangot találtak, akkor ajánlatos az an segítségével pontosabb diagnózist felállítani ultrahang a szív vizsgálata. A szív képalkotása mellett ez a vizsgálat lehetővé teszi a szív áramlásának megállapítását is vér. A szívbotlás aljába jutás másik nagyon fontos vizsgálata az EKG.
Itt az elektromos stimuláció vezetése a mellkas falat mérik. Ezzel a vizsgálattal megállapítások tehetők a szívritmusról, a szív elektromos rendszerének rendszeres továbbításáról és a nem megfelelő szívműveletekről. Továbbá pontosan meghatározható, hogy egy bizonyos időintervallumban hány extrasystole fordul elő.
Ha a helyszíni EKG-nak nincs értelme, mert a szívbotlás a mérés idején nem következett be, ajánlott 24 órás felvételt készíteni. hosszú távú EKG. Az adatok jobban jelzik a lehetséges lehetőségeket szívritmus zavar.A beteg vérnyomás is mérik. Ezenkívül meg kell határozni a vérértékeket, mivel az elektrolit zavarai vannak egyensúly szívbotlás esetén figyelembe kell venni.
A laboratóriumban a pajzsmirigy hormonok mérhető is a lehetséges kizárása érdekében pajzsmirigy-túlműködés. A szívbotlás okai változatosak, és nem feltétlenül közvetlenül a szívből kell származniuk. Hormonális rendellenességek vagy eltolódások az elektrolitban egyensúly a háttér is lehet feltétel.
Néhány betegnél szívdobogás fordul elő kávé, cigaretta vagy alkohol fogyasztása után. Magas vérnyomás egy másik tényező, amely elősegíti a szívrebbenést. A meglévő szívbetegségek, például a szelepbetegség, a szívkoszorúér-betegség vagy a szív egyéb károsodásai szintén megbotolhatnak a szívet.
Néhány okot az alábbiakban részletesebben kifejtünk.
- PitvarfibrillációMikor pitvarfibrilláció fordul elő, a pitvarok szívizomsejtjei már nem rendszeresen gerjesztődnek és összehúzódnak. Úgynevezett körkörös gerjesztés következik be, amelynek eredményeként legfeljebb 600 / perc frekvenciájú elektromos jeleket küldünk a szívkamrák irányába.
Az AV csomópont miatt ezek a jelek nem jutottak el a kamrákba, mivel az AV csomópont csak jelentősen lassabb frekvenciákat közvetít a szívműködés védelme érdekében. Ennek eredményeként csak alkalmi jellegű pitvarfibrilláció átadódik a kamrákba, ami aritmiához, azaz szabálytalan pulzushoz vezet, amely szintén megemelkedik. Ez a páciens tüneteit okozhatja pitvarfibrilláció, különösen, ha a pitvarfibrilláció csak szakaszos, majd hirtelen megnövekedett és szabálytalan pulzushoz vezet.
- HipokalémiaHa hipokalémia előfordul, azaz túl alacsony koncentrációja van kálium a vérben ez szívbotláshoz vezethet.
Ennek oka a magasabb hajlam szívritmus zavar az eltolódott ionkoncentrációk miatt, mivel a szívizom egy bizonyos koncentrációs aránytól függ, különösen a kálium és a nátrium, hogy megfelelően működjön. Továbbá, hipokalémia növeli annak kockázatát, hogy a potenciálisan okozott gyógyszerek szívelégtelenség a szív számára már kritikus helyzet miatt ez a mellékhatása lesz. Erre példa a szívglikozidok, azaz a digitalis.
Hypokalemia súlyos esetben fordulhat elő hányás or hasmenés, valamint egyesekben vese betegség fokozott vesztesége miatt kálium vagy amikor szed diuretikumok mint például furoszemid.
- Pajzsmirigy túlműködés pajzsmirigy-túlműködés fokozott hormontermelést eredményez, ezért mérhető a pajzsmirigyhormon emelkedett szintje a vérben. Ezek hormonok stimuláló hatást gyakorolnak a testre, így a megnövekedett bazális anyagcsere mellett emellett megnövekedett is szívfrekvencia, mivel a szív érzékenyebbé válik a pulzust növelő adrenalinra és noradrenalin. Ennek során szívbotlás is előfordulhat.
A leggyakoribb oka a pajzsmirigy-túlműködés is Graves-kór, autoimmun betegség és a pajzsmirigy autonómiája szintén általános oknak tekintendő.
- Kemoterápiás gyógyszerek / egyéb gyógyszerek rák károsíthatja nemcsak a rákos sejteket, hanem a test egészséges sejtjeit is, beleértve a szív sejtjeit is. A kezelés után ez a szívelégtelenség mellett a szívritmuszavarhoz vezethet, amelyet szívbotlásnak érzékelnek. Ezenkívül más, jóval gyakrabban alkalmazott gyógyszerek is megbotolhatnak a szívet.
Ide tartozhatnak antidepresszánsok, például amitriptilin vagy béta-blokkolók. Paradox módon a szívritmuszavar kezelésére használt gyógyszerek is megbotolhatnak a szívet. Különösen túladagolás esetén magas a szívritmuszavar kockázata a szívbotlással, még digitalis esetén is.
- Pszichológiai okok / pánikrohamokSúlyos szorongás vagy pánikrohamok, a pulzusszám hirtelen megnő, ez extraszisztolákhoz is vezethet, amelyeket egyes betegek érezhetnek. Egyéb pszichés stressz is okozhat szívdadogást, és mérlegelni kell, ha nem található szerves ok és a betegek szenvednek a tünetektől.
