Borjúemelő

Bevezetés

A borjúizmok (M. gastrocnemius) edzése a szokásosnál nincs elkülönítve alkalmasság és a Egészség kiképzés. Képzés a láb sajtó elegendő megterhelést jelent a ikerborjú izom, így ez az elszigetelt testmozgás borjúemelő nem tűnik praktikusnak és időigényesnek. Ban ben testépítés és speciális sportok esetében azonban ennek az izomcsoportnak a célzott edzése szükséges a teljesítmény optimalizálása érdekében.

Sokban futás és az atlétika ugró szakterületei, az optimálisan edzett borjúizmok előfeltételei a maximális teljesítménynek. Egyszerűen fogalmazva: a lábszárizmok lábujjhegyre állva működnek. Az okozó antagonista nyújtás a boka tibialis elülső izomnak (M. tibialis anterior) nevezzük

Képzett izmok

Leírás borjú jack

A sportoló az eszközön ül, a combok az emelőfelület alatt vannak rögzítve. A lábak a tartófelületen állnak. A hát egyenes, a gerinc nem terhelt a borjúemelő ezen formájával.

A sportoló felemeli a térdét nyújtás a boka, ezáltal összehúzza a vádliizmot. Ennek a gyakorlatnak az egyes készletei között tanácsos nem maradni a gépen ülve, különben az izmokat csak nagy nehezen lehet meglazítani. Egyes gépek hosszabb munkautat tesznek lehetővé, amelyben a sarok a lábak támasztó felülete alá vihető, és a vádli izmai megnyúlnak. A borjúemelő súlya és ismétlődése az edzés céljától függ.

Képzés felszerelés nélkül

Azok, akik inkább felszerelés nélkül végzik edzésüket, megjavíthatnak egy súlyzót bár a nyak és lassan lábujjhegyre állnak. Tipp: Súly nélkül is ez a gyakorlat nagyon megterhelő lehet.

Módosítások

A borjúemelőt nem feltétlenül ülő helyzetben kell végrehajtani. Számos eszköz lehetővé teszi a borjú emelését kiterjesztett testtartással. Különösen a visszapattanó edzés során a borjúemelőt általában ebben a formában használják, mivel az izmok felső részei pontosabban kiképezhetők.

Ezzel a képzési formával azonban meg kell jegyezni, hogy problémák merülhetnek fel a gerinc területén. Hátproblémák esetén általában azt javasoljuk, hogy ne álljon felfelé a borjúemelő.