Csontcement: Alkalmazások és egészségügyi előnyök

A csontcement kétkomponensű ragasztót képvisel, amely az a por használat előtt rövid idő alatt folyadékkal. Arra használják, hogy a mesterséges endoprotéziseket csontig rugalmasan lehorgonyozzák. Azután implantátumok kerülnek be, a mesterséges ízületek a csontcement tulajdonságainak köszönhetően azonnal el tudja viselni a normál terhelést.

Mi a csontcement?

A csontcement olyan ragasztó, amely szilárdan és rugalmasan képes megkötni a mesterséges endoprotéziseket az ízülethez. Ez a metil-metakrilát polimerje. A metil-metakrilát vagy a PMMA egy széles körben használt anyag, más néven plexi. A PMMA két anyagot nagyon szilárdan ötvöz, és ugyanakkor nagyon rugalmas is. Pontosan ezek a tulajdonságok predesztinálják ezt a ragasztót az állandó mechanikai hatású alkatrészek stabil kötésére feszültség. Ez különösen a mesterséges anyagokra vonatkozik ízületek. Eltekintve a fáradtság a műtét okozta, a beteg azonnal képes teljes terhelést viselni az implantátum behelyezése után, mert az anyag a nagy kötési képesség mellett nagy rugalmassággal rendelkezik. Az implantátum cseréje azonban nehéz lehet, mert a csontcementet nehéz eltávolítani. A csontcementet sikeresen alkalmazták a mesterséges anyagok beillesztésében ízületek század közepe óta. Ez minden ízületre vonatkozik, például a térdízület, csípőizület, könyökízület vagy vállízületek. Ma a csontcementet rutinszerűen használják, mert kezelése a klinikai gyakorlatban kényelmes és egyszerű.

Formák, típusok és fajták

A csontcement egyenletes anyag, amely a metil-metakrilát polimerje. Két komponens, az úgynevezett kötőanyag és keményítő összekeverése után exoterm polimerizációs reakcióval képződik. Ezek a por és egy folyadék. A folyadék a monomer oldatából áll, míg a por az aktiváló anyagot tartalmazza. A polimerizáció hőtermeléssel történik. A két komponens összekeverése után kezdetben tésztás paszta keletkezik, amely rugalmas üveges anyaggá alakul. Ez az anyag képezi a tényleges csontcementet. Az egyetlen különbség a csontcement összetételében a antibiotikumok mint például gentamicin a helyi fertőzések megelőzésére a műtét helyén. A antibiotikumok egyénileg állítja be. Ezenkívül a csontcement különböző arányú úgynevezett kontrasztanyagokat is tartalmaz annak érdekében, hogy képalkotó eljárásokban láthatóvá lehessen tenni. Röntgen vizsgálatok. Többek között bárium-szulfát vagy cirkónium-dioxidot használnak kontrasztanyagként.

Felépítés és működési mód

A műtét során a csontcementet összekeverik a por és a folyadék összekeverésével. Hő keletkezik, hogy tészta legyen tömeg hogy be van töltve a csontok. Ezzel minden üreg összekeveredik tömeg és lezárták vele. Ezután a protézist óvatosan ebbe a tésztás anyagba helyezzük. A viszkozitás fokozatosan növekszik, és a cement tömeg megkeményedik és mátrixot képez. Ez végleg rögzíti a műízületet. A cement még mindig elég rugalmas ahhoz, hogy biztosítsa a protézis mechanikai terhelhetőségét. A reakcióképesség hője a cementképződés során 70 Celsius fokig emelkedhet. A szervezet azonban csak 42–46 Celsius fokos hőmérsékletet képes elviselni. Ezen hőmérséklet felett a test fehérje denaturálódik. Ennek az alacsony hőmérsékletnek a biztosítása érdekében a műtéti beavatkozásnak olyan pontosnak kell lennie, hogy nagyon vékony csontcement-rétegeket lehessen felvinni. Öt milliméternél kisebb réteg esetén a hőelvezetés elegendő a környező szövet megkímélésére a nagyobb felület miatt. Ezenkívül a hőelvezetés a protézis nagy felületén és a vér folyam.

Orvosi és egészségügyi előnyök

A csontcement alkalmazása nagyon sikeresnek bizonyult a klinikai gyakorlatban. A műtét után a betegek gyorsan újra mobilizálhatók. A protézis gyorsan feltölthető. Az anyag nagyon stabil és tartós, ezért a hosszú távú eredmények nagyon jók. A csontcement rugalmassága miatt a mechanikai teherbírás is eleve nagyon magas. Előnyös továbbá, hogy antibiotikumok az összetevők összekeverése előtt a porhoz adható, ami hatékonyan megakadályozza a fertőzéseket a műtéti helyen. A műtét után ezek a hatóanyagok lassan szabadulnak fel, és így helyi hatást fejtenek ki. A kiadás olyan kicsi, hogy helyi antibiotikum a hatékonyság biztosított, de az egész szervezetet nem terhelik az antibiotikumok. Csak ismert esetben allergia az antibiotikumok esetében az ízületi műtétet csontcement használata nélkül kell elvégezni. Ritka esetekben csökken vér nyomás és oxigén telítettség fordulhat elő műtét során. Erre a cement vazodilatációs hatását tárgyaljuk, amely a polimerizáció során gázképződésből ered. Összességében elmondható, hogy a csontcement használata a rutinszerű orvosi gyakorlat része a magas sikerességi arány miatt. Amikor azonban pótolni kell a protézist, a csontcement gyakran makacsnak bizonyul. Ha nincs fertőzés, akkor a cementet nem kell teljesen eltávolítani. Fertőzés esetén azonban a csontcement radikális cseréje szükséges. A jelenlegi bizonyítékok azonban azt sugallják, hogy könnyebb eltávolítani a cementet, mint kicserélni a csontágyba jól benőtt cement nélküli protéziseket.