Vérerek: felépítés és funkció

Mik az erek?

A vérerek üreges szervek. Ezek a cső alakú, üreges szerkezetek körülbelül 150,000 4 kilométer hosszúságukkal egy összekapcsolt hálózatot hoznak létre, amely áthalad az egész testünkön. Sorba kapcsolva közel XNUMX-szer lehetne megkerülni a Földet.

Vérerek: szerkezet

Az érfal egy üreget, úgynevezett lument vesz körül, amelyben a vér áramlik – mindig csak egy irányba. A kisebb erek fala általában egyrétegű, a nagyobb edényeké háromrétegű:

  • Belső réteg (intima, tunica intima): Az endothelsejtek vékony rétege. Lezárja az eret, és biztosítja az anyagok és gázok cseréjét a vér és az érfal között.
  • Középső réteg (media, tunica media): Simaizomból és rugalmas kötőszövetből áll, melyek aránya értől függően változik. Szabályozza a hajó szélességét.
  • Külső réteg (adventitia, tunica externia): Kollagénrostokból és rugalmas hálókból áll, kívülről körülveszi az ereket és rögzíti a környező szövetekhez.

A test különböző ereinek hossza, átmérője és az érfal vastagsága különbözik. Az erek működésétől függően az egyes falrétegek többé-kevésbé hangsúlyosak, vagy egyáltalán nincsenek jelen.

Mi a vérerek funkciója?

A vérerek szállítják a vért – és így oxigént, tápanyagokat, hormonokat stb. – az egész szervezetben. – az egész testen keresztül.

Végül, de nem utolsósorban a számos, kilométer hosszú erek több liter vért (felnőtteknél körülbelül öt litert) tárolnak.

Hol helyezkednek el az erek?

Az erek áthaladnak az egész testen, hogy biztosítsák az optimális ellátást. Egyesek felületesen a bőr alatt, mások mélyen, szövetekbe vagy izmokba ágyazva helyezkednek el.

A testen áthaladva a vér különböző típusú edényeken halad át. Együtt összefüggő hálózatot alkotnak, és garantálják a vér megszakítás nélküli áramlását egy irányba, a szívből a perifériába, majd onnan vissza a szívbe:

Ez a nagy vérkeringés (szisztémás keringés) a szív bal oldalán kezdődik: oxigénben gazdag vért pumpál a szervezetbe a fő artérián (aortán) keresztül. Az aortából vastag főágak (artériák) ágaznak ki, amelyek egyre kisebb erekre (arteriolákra) osztódnak, végül a legkisebb erekbe (kapillárisokba) egyesülnek. Ezek finoman elágazó kapilláris hálózatot alkotnak, amelyen keresztül oxigént és tápanyagokat szállítanak a környező szövetekbe. Az immár oxigénmentesített, tápanyagban szegény vér a kapillárishálózatból valamivel nagyobb erekbe (venulákba) áramlik. A venulák viszont vénákba áramlanak, amelyek a felső és alsó üregi vénán keresztül visszavezetik a szívbe, nevezetesen a szív jobb oldalára.

Az artériák és a vénák együttesen alkotják a vérerek 95 százalékát, így az erek többségét. Általában egymáshoz közel helyezkednek el. A fennmaradó öt százalékot a kapillárisok teszik ki.

Csak néhány testrészben nincsenek vérerek. Ide tartozik a bőr legkülső rétege, valamint a szaruhártya, a haj és a körmök, a fogzománc és a szem szaruhártya.

artéria

Az artériák a vért a szívből a perifériára szállítják. Erről az értípusról bővebben az Artéria cikkben olvashat.

főütőér

Az aorta a test legnagyobb artériája. Erről bővebben az Aorta című cikkben olvashat.

Erek

A vénák a perifériáról visszahozzák a vért a szívbe. Erről bővebben a Vénák című cikkben olvashat.

Felső és alsó üreges véna

A Vena cava cikkből mindent megtudhat, amit a test két legnagyobb vénájáról tudni kell.

Portál véna

A hasüregből a vér a portális vénán keresztül a májba kerül. Erről a speciális vénáról bővebben a Portálvéna cikkben olvashat.

kapillárisok

Az artériák és a vénák nagyon finom erek hálózatán keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Erről bővebben a Kapillárisok című cikkben olvashat.

Milyen problémákat okozhatnak az erek?

„A főként a lábakon jelentkező visszér kitágult, kanyargós felületi vénák. Akkor alakulnak ki, amikor a vér nem tud megfelelően kifolyni a vénákból, aminek különböző okai lehetnek. A varikózus vénák a test más részein is kialakulhatnak, például a nyelőcsőben.

A felületes vénák gyulladását vérrögök képződésével thrombophlebitisnek nevezik. Főleg a lábakban fordul elő. Ha vérrögök képződnek a mélyvénákban, ezt phlebothrombosisnak nevezik.

A vérerek egyéb betegségei közé tartozik a Raynaud-szindróma, az óriássejtes arteritis és a krónikus vénás elégtelenség (krónikus vénás elégtelenség).