Belgyógyász: diagnózis, kezelés és orvos megválasztása

A belgyógyászok orvosok, akik különféle betegségekre szakosodtak. Tevékenységi területükhöz tartozik, hogy megelőzően és elnyomóan diagnosztizálják a betegek panaszait és betegségeit, és megfelelő kezelési módszereket kezdeményeznek. Mivel az orvosi haladás egyúttal indokolja a tudás intenzív növekedését, a belgyógyászok az egyes szakterületekre szakosodtak, és az alspecializáció mindig az orvosi beszélgetés eleme.

Mi az a belgyógyász?

A belgyógyászok orvosok, akik különféle betegségekre szakosodtak. Meg kell előzetesen diagnosztizálniuk a betegek panaszait és betegségeit, valamint elnyomva, és megfelelő kezelési módszereket kell kezdeményezniük. Annak érdekében, hogy belgyógyász lehessen, amelyet Németországban a belgyógyászat szakorvosaként is emlegetnek, az orvosoknak továbbképzési programot kell teljesíteniük. Ennek során a képesítésnek a belgyógyászat szakterületén kell lennie. Csak akkor, ha a résztvevő letette a speciális szakvizsgát, amelyet belgyógyászként gyakorolhat. Mivel a belgyógyászok a klinikai képek széles skálájával foglalkoznak, a továbbképzést öt évre tervezték. Ha a szakember azonnal egy szakterületre kíván szakosodni, akkor hat évig kell folytatnia a képzést. A kiegészítő képzés szóbeli vizsgával zárul, amelynek során minden kamarai körzet saját belátása szerint megtervezheti a továbbképzési szabályzatot. Képzése során a belgyógyász nemcsak egy fő téma mellett kötelezheti el magát, hanem különféle további képesítéseket is szerezhet. Ebben a tekintetben sok gyakornok úgy dönt, hogy megszerzi a szakember címet sürgősségi gyógyszer or infektológiai. Mivel a továbbképzés sok időt vesz igénybe, annál meglepőbbnek tűnik, hogy az orvosok a megterhelő orvosi tanulmányok után is hajlandók bővíteni szakmai tudásukat. Másrészt erre azért van szükség, hogy a betegek számára a lehető legjobb ellátást tudjuk biztosítani.

Kezelések és terápiák

A belgyógyász szakorvosa számos betegséggel foglalkozik. A fő területek a légzőszervek panaszai, az szív-és érrendszer, a vesék, a test érstruktúrája, az anyagcsere, valamint a váladék, az emésztőszervek, a immunrendszer, a vér keringés valamint amikor a kötőszövet és a tartószövetek alatt vannak feszültség. Ezenkívül a belgyógyász gondoskodik a mérgezésekről, fertőző betegségek, daganatok és a ellenőrzés és az intenzív terápiás betegek kezelése. Végül a szakember sportorvosi belgyógyászként is gyakorolhat. Mivel a betegségek gyakran invazív műtéttel járnak, a belgyógyász kisebb-nagyobb műtéti eljárásokat hajthat végre. Különösen a szív-és érrendszer vagy az emésztőszervek vonzódása esetén is intézkedések elképzelhetők. Úgy tűnik, hogy a belgyógyász sokoldalú orvos, az egyes szakterületeket, különösen a nagy kórházakban, speciális szakemberek töltik be. Kisebb létesítményekben viszont a belgyógyász szakorvos rendszeresen átveszi az osztályt. Mindazonáltal a belgyógyászok nem csak kórházakban dolgoznak, hanem a családi gyakorlatban is gondoskodnak az emberekről. Az alapellátó belgyógyászok kompetenciái azonban gyakran korlátozottak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a szakorvosok általában csak korlátozott technikai képességekkel rendelkeznek.

Diagnosztikai és vizsgálati módszerek

A belgyógyásznak először rögzítenie kell a beteg panaszait a kórtörténet. Ezután felületesen megvizsgálja az érintett személyt. A betegség részletesebb meghatározása érdekében igénybe vehet néhány eszközt. Ide tartoznak mindenekelőtt a elektrokardiogram, ultrahang berendezések, különféle endoszkópos eszközök és kis sebészeti eszközök. Továbbá az orvos általában elrendeli a vér gróf, amely mintegy információt nyújthat a betegségekről. gasztroszkópia, kolonoszkópia, csontvelő törekvés, szívkatéterezés, máj és a tüdő biopszia, és a tüdőfunkciós tesztek a szolgáltatások körébe tartoznak. Mivel az orvostudomány folyamatos innovációs folyamatnak van kitéve, a technikai felszereléseket is folyamatosan megújítják a még jobb diagnosztikai eljárások biztosítása érdekében. Ebben a tekintetben, ultrahang a vizsgálatok különféle alszakaszokra tagolódnak. A kontrasztos szonográfia segítségével echokardiográfia vagy akár endoszonográfia, a belgyógyász speciális vizsgálati módszereket hajthat végre, ha ez a panaszok kivizsgálásához szükséges. Másrészt minden kezelés intézkedések megelőzően is kezdeményezhető. Ez különösen akkor hasznos, ha a megelőző vizsgálatok célja a betegség előzetes kialakulásának elkerülése.

Mire kell figyelnie a betegnek?

Az optimális folyamat lehetővé tételéhez szükséges alapvető alap terápia a bizalom. E tekintetben meg kell teremteni az orvos és a beteg közötti megértési alapot. Fontos továbbá, hogy az érintettek bízhassanak a szakmai képesítésben. Különösen a súlyos betegségeket kell a legmagasabb orvosi szinten kezelni. Míg a kórházakban általában sokféle műszaki AIDS rendelkezésükre áll, a háziorvosok ebben a tekintetben korlátozottak. Ez a körülmény azonban nem vonja kétségbe a szakmai minőséget. A vizsgálati lehetőségek minimális színvonalának azonban rendelkezésre kell állnia, mivel különben a betegeknek más vizsgálati létesítményeket kell felkeresniük ahhoz, hogy konkrét eredményeket tudjanak bemutatni. A belgyógyász szakorvost kereső betegeknek is beszél háziorvosuknak. Általános szabály, hogy ez utóbbiaknak sokkal könnyebbé kell tenniük a választást. Végül az összbenyomásnak is helyesnek kell lennie. A betegeket mindig barátságosan kell kezelni az orvosnak és a szakképzett személyzetnek egyaránt. A harmonikus kapcsolat képezi az interperszonális bizalom alapját. Ez nemcsak megkönnyíti a diagnosztikai folyamatot, hanem pozitívan befolyásolhatja a tényleges kezelést.