Viselkedésterápia | Az ADHS pszichoterápiás terápiája

Viselkedésterápia

A mélypszichológiával szemben, amely szintén nagy szerepet ad az emberek lelki életének, a magatartásterápia szintjén inkább a kifelé látható viselkedésből indulunk ki. ADHD - a tipikus tüneteket és az ADHD - tipikus viselkedési mintákat elemzik, és megpróbálják őket megváltoztatni különféle eljárásokkal. A terápiás orientációtól függően különböző módszerek állnak rendelkezésre. Addig az alapvető irányok megkülönböztethetők egymástól. Ezek:

  • A klasszikus viselkedésterápia
  • A kognitív terápia és
  • A kognitív viselkedésterápia

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia képviseli a kapcsolatot a klasszikus viselkedésterápia és a kognitív terápia között. A terápia ezen formájában az észlelés, valamint a gondolkodás és az ebből fakadó viselkedési minták játszanak nagy szerepet. Különböző módszereket (technikákat) alkalmaz a motoros, kognitív és fizikai-érzelmi területek speciális összekapcsolására:

  • Az operáns kondicionálás technikája
  • A problémamegoldó képzés technikája
  • Az önmenedzsment képzés technikája
  • A szociális kompetencia technikája - képzés, és
  • Különböző relaxációs módszerek, például jóga, autogén tréning vagy progresszív izomlazítás Jacobson (PMR) szerint

A terápiás szisztémás formák fogalma magában foglalja az alapvető terápiás eljárásokat, amelyek célja a személyközi kapcsolatok tisztázása és megoldása.

Ez azt jelenti, hogy a szisztémás terápiás formák, amelyeket a múlt század 50-es éveiben fejlesztettek ki, és amelyeket azóta folyamatosan fejlesztenek, különösen a családokban, a munkahelyen, a barátok között stb. Felmerülő problémákat kezelik és próbálják megoldani. ADHD, különösen a szisztémás családterápiákat alkalmazzák, mivel a családot különleges módon terhelik, és ebből a terhelő helyzetből konfliktusok merülnek fel, amelyek negatívan befolyásolhatják az ADHD gyermek terápiáját. Szisztémás családterápia esetén ADHD ezért különleges módon próbálja megváltoztatni a gyermek terápiájának „útjában álló” negatív hatásokat.

Más szavakkal, a szisztémás családterápia ebben az esetben nemcsak a tipikusat veszi figyelembe az ADHD tünetei mint a gyermek betegsége, de fontos szerepet tulajdonít a gyermek családon belüli helyzetének is az ADHD tüneti kialakulása szempontjából. Példaként itt egy következetlen nevelési stílust lehetne megemlíteni, amely elsősorban nem tehető felelőssé az ADHD kialakulásáért, de erősen negatívan befolyásolhatja a helyzetet. Egy ilyen szisztémás családterápia deklarált célja az összes családtag szilárdan megalapozott és meggyökeresedett viselkedési mintáinak felvétele, és ha szükséges, azok átalakítása annak érdekében, hogy javuljon az interperszonális kapcsolatok.

Ennek eléréséhez fontos, hogy a családtagok mások helyzetébe kerüljenek, hogy megkérdőjelezzék mások helyzetét, gondolkodásmódját és viselkedési mintáit. Ez általában egy tipikus családi helyzet ábrázolásával történik, például babák használatával. Ebből a helyzetből próbál következtetéseket levonni a családon belüli szerepekről, valamint az érzésekről, attitűdökről és gondolkodásmódról.