A bőr minden állati szervezet, beleértve az embert is, felülete a bőr flórájával kolonizálódik baktériumok és gombák. Ebben az összefüggésben a normál flóra csak nem patogén mikroorganizmusokból áll. Mint kommensál vagy kölcsönösség, sokan baktériumok vagy a gombák jótékony hatással vannak a bőr Egészség.
Mi a bőrflóra?
A bőr minden állati szervezet, beleértve az embert is, felülete a bőr flórájával kolonizálódik baktériumok és gombák. Minden ember bőrfelületén mikroorganizmusokból álló bőrflóra található. Ezek apatogén baktériumok vagy gombák, amelyek gyakran még fontos szerepet játszanak a Egészség a bőr és az egész szervezet. A bőr normál flórájához tartoznak a semleges mikroorganizmusok is, amelyek a bőrfelület anyagaiból táplálkoznak, de egyébként nincs további jelentőségük. A patogén mikroorganizmusoknak csak gyengült esetben van esélyük immunrendszer vagy erősen eltérő bőrfelületi viszonyok. A bőrflóra rezidens és átmeneti flórára oszlik. Míg a lakó bőrflóra egyes mikroorganizmusok végleges kolonizációját írja le, addig a tranziens flóra átmeneti baktérium- vagy gombafajokkal való kolonizációt írja le. Az egészséges bőr az opportunista mikroorganizmusokat is magában hordozza, amelyek általában nem patogének. Ugyanakkor patogén tulajdonságokat vehetnek fel, ha a immunrendszer gyengül, vagy ha a bőr megsérül. A normál bőrflóra személyenként eltér, és függ az életkortól, a genetikai hajlamtól, a nemtől, a bőr területétől és a környezeti feltételektől.
Funkció és feladat
A bőrflóra nagy jelentőséggel bír a Egészség a bőr és az egész szervezet. A bőr normális kolonizációja magában foglalja a rezidens mikroorganizmusokat, amelyek kommensálként vagy kölcsönösségként elengedhetetlenek a test védelmében kórokozók. A nem patogén baktériumok vagy gombák meglévő gyarmatosítása megakadályozza a patogén inváziót csíra a meglévő biotópba. Bizonyos környezeti feltételek kialakultak, amelyek csak az adott bőrflóra javát szolgálják. Ugyanakkor a különböző bőrterületek is eltérően vannak benépesítve. Például különböző mikroorganizmusok telepednek le a közelükben verejtékmirigyek mint tovább száraz bőr területeken. Faggyúmirigyek viszont a lipofil gomba- és baktériumfajoknak kedvez. A bőr PH-értéke az 5.4–5.9 közötti savas pH-tartományban van, amelyet a bőr védő savas palástjának nevezünk. Ebben a tartományban előnyösek az apatogén mikroorganizmusok. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ilyen körülmények között gátolták a kórokozó fajok, például a Propionibacterium acnes növekedését. Ugyanakkor a kórokozó csíra versenyeznek a nem patogén mikroorganizmusokkal. Normál körülmények között a kórokozó csíra nem tudnak megalapozni. A rezidens állandó gyarmatosítók a bőr közé tartoznak Staphylococcus (koaguláz-negatív), Micrococcus vagy a Corynebacterium. nem úgy mint Staphylococcus aureus, a koaguláz-negatív Staphylococcus nem termel koagulázt. A koaguláz egy fehérjekomplex, amely nagy szerepet játszik a tályogok patogenezisében. Ennek a ténynek köszönhetően koaguláz-negatív Staphylococcus nem patogén. A Micrococcus szintén apatogén és része az emberi bőr normál populációjának. Corynebacteriumok is mindenütt megtalálhatók. Közülük sok ártalmatlan és gyarmatosítja a bőrt. A bőr kolonizációja ezekkel a baktériumokkal csökkenti a patogén csírák esélyét. Az átmeneti átmeneti mikroorganizmusok közé tartoznak olyan baktériumfajok, mint a Pseudomonas vagy az Enterobacteriumok. Továbbá gombák ill vírusok átmenetileg a bőrön is megtelepedhet. Normál körülmények között ezek a mikroorganizmusok nem jelentenek veszélyt. Vannak azonban olyan baktériumok is, amelyeket ideiglenes lakosnak neveznek. Bár alapvetően az átmeneti flórához tartoznak, hosszú ideig semmilyen tünetet nem képeznek. Csak különleges körülmények között válnak kórokozóvá. Klasszikus példa erre a típusra Staphylococcus aureus.
Betegségek és tünetek
Amikor a egyensúly bármilyen okból megzavarodik, a kórokozó csírák különböző tünetekkel terjednek. Már a pubertás alatt a hormonrendszer változásával a bőr miliőjében változások következnek be. Különösen a fiúk szenvednek gyakran pattanás ez idő alatt. Ennek egyik oka a Propionibacterium acnes baktérium terjedése. A baktérium Staphylococcus aureus gyakran kiváltja folliculitis.Ez egy gyulladás a külső részének szőrtüsző. Ezt feltétel különösen a szőrös területeken fordul elő, és a gyakori izzadás elősegíti. Bizonyos körülmények között egy tályog kialakulhat, amelyet műtéti úton el kell távolítani. Folliculitis a Candida albicans élesztő is okozhatja. Ebben az esetben azonban általában van egy súlyos immungyengítő betegség. A PH érték magasabb értékre történő megváltoztatása károsítja a bőr savköpenyét. Különböző patogén mikroorganizmusok nem tolerálják a bőr normál savas pH-ját, és növekedésük gátolt. Ezen kívül néhány enzimek csak ebben a PH tartományban vesz részt a bőrzáró funkció kiépítésében. Ennek a savas védőrétegnek és a bőrgátnak a elvesztése gyakran a fertőző bőrbetegségek kiindulópontja. Így a túlzott bőrhigiéné a gyakori kézmosás és lúgos szappanokkal történő zuhanyozás révén tönkreteheti a bőr védősavas palástját. Ezenkívül ez szintén zsírtalanítja a bőrt, és ezáltal elősegíti a patogén csírák behatolását. A fokozott izzadás miatt a megnövekedett bőrnedvesség néha elősegíti a peptostreptococcusokat, amelyek az izzadási mirigy tályogainak okai lehetnek. Ez gyakran érinti a hónaljat, az interdigitalis tereket, az ágyékokat vagy az anális gyűrődést. Ugyanakkor bakteriális bőrbetegségek ill gombás betegségek a bőr és nyálkahártya súlyos alapbetegségek eredménye is lehet. Így olyan nem fertőző bőrbetegségek, mint pl ekcéma or pikkelysömör a fertőző bőrbetegségek kiindulópontja is lehet. Immungyengítő betegségek, mint pl cukorbetegség, rákvagy AIDS, valamint olyan terápiák, mint pl kemoterápiás kezelés or antibiotikum kezelés, elpusztíthatja a normál bőrflórát is.
