Izzadással az orvostudomány megérti a bőr légzés. A gázcsere mellett a bőr, ez elsősorban a víz gőz a bőr rétegein keresztül. A gázcsere szempontjából az izzadás az emberek teljes légzésének kevesebb, mint egy százalékát teszi ki.
Mi a bőr légzése?
Az orvostudományban az izzadás az bőr légzés. A bőrön keresztül történő gázcsere mellett elsősorban a víz gőz a bőr rétegein keresztül. Az izzadás vagy a bőrlégzés egyfajta külső légzés, és ezáltal a légzőgázok diffúziója oxigén és a szén dioxid. Néha ezt a jelenséget perspiratio insensibilis-nek is nevezik. Ebben a folyamatban a légzőgázok a bőr felületén keresztül kicserélődnek a környezettel. Vannak olyan szervezetek, amelyek teljes légzése megfelel a külső légzésnek. Például a legtöbb mikroorganizmus összes anatómiai szerkezete olyan messze helyezkedik el a felszínen, hogy izzadás útján megfelelően táplálhatók legyenek. Evolúciós szempontból a mikroorganizmusoknál bonyolultabb organizmusok esetében a bőr légzése elégtelen légzési koncepciónak bizonyult az összes anatómiai struktúra ellátásához. Emiatt az evolúció során nagyobb organizmusok számára kialakultak a tüdők és a kopoltyúk, amelyek megfelelő módon képesek ellátni a mélyebb szerveket és struktúrákat is. Emberben a bőrlégzés a teljes légzés kevesebb, mint egy százalékát teszi ki. A bőrön keresztüli lélegzés képessége nélkül az emberek ezért nem fulladnának meg. Így csak a szövetének első millimétere nem lenne elégségesen ellátva oxigén. Az emberi bőr tényleges gázcseréjének e kicsi fiziológiai hatása miatt az emberek vonatkozásában a verejtékezés a tényleges gázcsere helyett gyakran csak a víz a bőrrétegek felett.
Funkció és feladat
Ha a verejtékezés kifejezés magában foglalja a víz bőrön keresztüli elpárologtatását, akkor az emberekre vonatkozó izzadás állandó normális folyamatnak mondható. Ezért minden ember bőre folyamatosan kilélegzi a vízgőzt. Ezeket a párolgási folyamatokat diffúziós folyamatoknak is nevezik. A verejtékmirigyek nem vesznek részt ebben a folyamatban, és a víz állandó veszteségét nem érzékelik tudatosan. A verejtékezés mennyiségét tekintve az orvostudomány átlagosan napi fél liter és egy liter közötti mennyiséget feltételez. Ha izzadás valóban megtörténik, akkor izzadás helyett transzpirációról beszélünk. Ebben az esetben az izzadás mennyisége jelentősen meghaladja a megadott 0.5-XNUMX liter értéket, és a vízveszteséget tudatosan érzékeljük. Az izzadás nemcsak a külsőleg látható bőrön, hanem az emberi test nyálkahártyáin is végbemegy. Az izzadás pontos mennyisége főleg a környezeti feltételektől és a testtől függ tömeg. Lélegző gyakorisága, anyagcsere feltétel és a testhőmérséklet is befolyásolja az izzadást. Ha a környezeti levegő teljesen telített vízgőzzel, izzadás nem következik be. A vízgőz izzadása mellett a légzőgázok diffúziója is zajlik. Ez a gázcsere főleg a bőr pórusain keresztül zajlik. Szén dioxid kerül kibocsátásra. Oxigén felszívódik. Ezt a folyamatot olyan tényezők is befolyásolják, mint a hőmérséklet, mivel a hőmérséklet meghatározza a hőmérséklet sebességét molekulák cserélni. Ebben az esetben a gázcsere szállító közeg nélkül zajlik. Ez különbözteti meg a bőr légzését a tüdő légzés, amelyben a vér szállítási közeg szerepét tölti be. A bőr légzése oxigént juttat az emberi test legfelső 0.5 milliméteréhez. Minden mélyebb szövet esetében a pulmonális légzés és az oxigén transzport a vér biztosítja az oxigénellátást.
Betegségek és betegségek
Vannak olyan esetek, amikor a táncosok meghaltak, miután megbarnították a bőrt. Egy ideig a bronz után történő izzadás lehetetlenségét feltételezték a halál feltételezett okának. Ez a feltételezés azonban téves. Még a bronzálás után sem fojtott el egy ember, amíg a tüdő légzése még működött. Az a tény, hogy a bőr kiterjedt lezárása mégis végzetes lehet, valószínűleg az így megakadályozott hőszabályozásnak köszönhető. Így a bőr hősejtjei folyamatosan elnyelik a külső hőmérsékleteket.Az agy összehasonlítja ezeket a hőmérsékleteket a test hőmérsékletével, majd szükség esetén olyan kompenzációs folyamatokat indít el, mint például hőhűtés vagy hőtermelő hő izzadása hideg hidegrázás hideg esetén. A bőr nagymértékű sérülése vagy lezárása tehát meglehetősen halálos lehet, de az ennek következtében bekövetkező halálnak nem sok köze van az izzadáshoz. Ami a verejtékezést illeti, Egészség panaszok mégis előfordulhatnak. Az anyagcserezavarok és az anyagcsere-betegségek, valamint a helytelen táplálkozási szokások vagy pszichológiai problémák például túlzott izzadásban nyilvánulhatnak meg a bőrön keresztüli átlag feletti normális párolgás formájában. Az átlag feletti izzadás azonban bizonyos mértékig genetikailag is meghatározható, különösen a kéz és a láb területén. Különleges eset az úgynevezett hyperhidrosis. Ez a kifejezés a készülék túlműködésére utal verejtékmirigyek, amelyek valójában nem vesznek részt a normális izzadásban. A hiperhidrosist különféle tényezők okozhatják. Olyan betegségek, mint pl tuberkulózis, malária or cukorbetegség és a pajzsmirigy-túlműködés lehetséges okai, akárcsak a daganatok, a gyógyszeres kezelés vagy klimax. A hiperfunkció miatt verejtékmirigyek, a hiperhidrózisban szenvedők alapvetően egyáltalán nem izzadnak ki, de szinte kizárólag átnyúlnak.
