Oculomotor Apraxia: okok, tünetek és kezelés

Az okulomotoros apraxiát Cogan II szindrómának is nevezik, és rendkívül ritka szembetegség, amely lehetetlenné teszi az érintett egyének számára a szemmozgások rögzítését. Leggyakrabban a szindróma veleszületett, de szerzett változatok is előfordulnak. A mozgászavar ebben a formában általában egy másik betegséghez kapcsolódik, például a ütés. A megszerzett oculomotoros apraxiák általában önmagukban oldódnak meg felnőttkorukra, és így már nem jelentenek különösebb korlátozást az érintettek számára körülbelül 20 éves koruk után.

Mi az oculomotoros apraxia?

Az okulomotoros apraxia alatt az orvosi szakma képtelenség a rögzítést szolgáló szemmozgások végrehajtására. Ezeket a szemmozgásokat tekintetnek tekintik, és a szemmozgások összessége egyet jelent az oculomotor orvosi kifejezéssel. Ebből a szempontból az oculomotoros apraxia kifejezés zavaró, mert ebben a mozgászavar feltétel nem kell a teljes okulomotoros rendszerre vonatkoznia, hanem valójában az említett rögzítési mozgásokra korlátozódhat. A jelenséget néha Cogan II szindrómának vagy KÓMA. A jelenséget először 1952-ben dokumentálta az USA szemész David G. Cogan.

Okok

Az oculomotoros apraxia lehet veleszületett, de a megszerzett formák is a lehetőségek körébe tartoznak, bár sokkal ritkábban fordulnak elő. A veleszületett forma esetében az ok még nem tisztázott, de a jelenség leggyakrabban a képalkotáskor a kapcsolat megfelelőségének hiányaként nyilvánul meg a agy vagy a harmadik koponya mozgászavaraként idegek. Ha megszerzett Cogan II szindróma van jelen, akkor a jelenség valószínűleg neurológiai betegség vagy károsodás következménye. Például a jelenség szupranukleáris elváltozásokban fordulhat elő, általában kétoldalú, azaz a szupranukleáris agy, néha bénulás kíséretében, és általában a frontoparietális kéregben található.

Tünetek, panaszok és jelek

A veleszületett Cogan II szindróma különösen befolyásolja a vízszintes szemmozgásokat. A megszerzett Cogan II szindrómában viszont a függőleges tekintet rögzítési mozgásokat is gyakran befolyásolja a rendellenesség. Gyakran, különösen a korai életkorban, a rendellenesség rögzített tekintet formájában nyilvánul meg, bár az érintett egyének általában könnyebben mozgatják a szemüket egy fej mozgalom. Felnőttkorban ez gyakran vízszintes és függőleges örvénylést eredményez fej, amely rángatózóan és hirtelen az egész fejet egy irányba fordítja. Az úgynevezett vestibulo-okuláris reflex egymásra állítja a szemeket, így azokat mechanikusan tovább viszik a szem örvénylő mozgásával. fej. Az okulomotoros apraxia által érintettek általában a centrifugális mozgás után kissé hátrébb mozdítják a fejüket, miközben a szemük az imént megcélzott tekintet irányában marad. Kisgyermekeknél a kisagyi ataxiák és a késleltetett motoros fejlődés az oculomotoros apraxia leggyakoribb kísérő tünetei közé tartozik. Emellett azonban egyensúly a szem-kéz problémái és nehézségei összehangolás előfordulhat.

A betegség diagnózisa és lefolyása

A jellegzetes fejmozgások miatt, amelyek a Cogan II szindrómában szenvedő egyéneket megkövetelik a tekintet kontrollálására, a diagnózis általában csak megfigyeléssel történhet. Az orvosok azonban különösen a szerzett oculomotoros apraxia esetén inicializálják a képalkotást, hogy segítsék a differenciáldignosztikákat, valamint a lehetséges elváltozások lokalizálását és okainak felmérését. A Cogan II szindróma általában visszafejlődik az élet folyamán. Ez azt jelenti, hogy felnőttkorban a veleszületett változatban szenvedő egyéneknek csak egy perc és alig észrevehető fejmozgásra van szükségük a fixációs mozgások végrehajtásával a szemükkel. Különösen 20 éves korára gyakran fordulnak elő drasztikus fejlesztések. A megszerzett formákban a spontán javulás kevésbé valószínű, mivel a jelenség ebben az esetben gyakran egy másik betegséghez kapcsolódik. Például egy daganat bizonyos körülmények között ilyen tüneteket is okozhat, amelyeket egy tapasztalt orvos a képalkotás során tipikus alakja alapján ismer fel.

Szövődmények

Az okulomotoros apraxiák, amelyek összességében nagyon ritkák és általában veleszületettek, korlátozást vagy teljes képtelenséget jelentenek a mozgó célpont szemmel történő követésére. Az érintett egyének hajlamosak megfelelő fejmozgásokkal kompenzálni az oculomotoros apraxiát. Ha a feltétel veleszületett, általában nincsenek további komplikációk, amelyek miatt aggódni kell, mert a mozgó tárgy szemmel történő követésének képtelensége általában javul, ahogy az ember felnő. Genetikai rendellenességek esetén (még) nem lehetséges az ok-okozati kezelés. Különleges gyakorlatok és fizikoterápia tovább mérsékelheti a feltétel a tekintet bizonyos fokú merevségével társul. Ha az okulomotoros apraxiát baleset okozza, ütés vagy daganat esetén súlyos szövődmények alakulhatnak ki, ha az okot nem találják meg vagy kezelik. Például a ütés vagy vérzés a központi idegrendszerben, a vérrög vagy a vérzés helyét képalkotással kell diagnosztizálni, hogy megfelelő kezelés induljon el, amely megakadályozhatja a nagyobb szövődményeket. Hasonló eljárások jelennek meg, ha az apraxiát egy bizonyos okulomotor kompresszióját kiváltó daganat okozza idegek a tér kiszorításával. Ebben az esetben súlyos szövődmények várhatók, ha nem kezelik, ha a daganat rosszindulatú, és továbbra is fennállhat vagy metasztatizál, a daganat típusától függően.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha az újszülött csecsemőknél a szemmozgások szabálytalanságait észlelik, intézkedésre van szükség. A legtöbb esetben a szülészorvosok rutin eljárásban veszik át a csecsemő kezdeti vizsgálatát, és észreveszik a szem rendellenességeit. Ezért nincs szükség arra, hogy a szülők további lépéseket kezdeményezzenek. A jelenlévő nővérek, szülésznők vagy orvosok koordinálják a további vizsgálatokat a diagnózis felállítása érdekében. Ezután kezelési tervet készítenek annak érdekében, hogy megfelelő orvosi ellátást lehessen biztosítani. Ha a szemmozgás hirtelen rendellenességei, valamint a szemmozgások felnőttkorban jelentkeznek, orvoshoz kell fordulni. Ha a szabálytalanságok rángatózó fejmozgás, esés vagy baleset után jelentkeznek, orvoshoz kell fordulni. Ha zavarok vannak a egyensúly, fájdalom a fejben vagy a duzzanatban orvoshoz kell fordulni. Szakmailag meg kell vizsgálni a látás korlátozását, az alvászavarokat vagy a fizikai vagy szellemi teljesítmény csökkenését. Ha a viselkedési sajátosságok nyilvánvalóvá válnak, vagy súlyos érzelmi szorongás jelentkezik, orvosra is szükség van. Szédülés, a járás bizonytalanságát, valamint az általános rossz közérzetet be kell mutatni az orvosnak. Ha vannak változások a emlékezet, tudatzavar vagy figyelemhiány, orvoslátogatás szükséges. Akut esetén Egészség-veszélyes állapot esetén a mentőszolgálatot riasztani kell. A túlélés biztosítása érdekében elsősegély az elsősegély-nyújtási irányelvek szerint kell megkezdeni.

Kezelés és terápia

Az okulomotoros apraxiák okként nem kezelhetők. Azonban, fizikoterápia, foglalkozásterápia, javító korai beavatkozás, optometria és mothopaedics alkalmazható a kapcsolódó tünetek kezelésére, valamint a kompenzációs mechanizmusok elsajátítására. Ezenkívül az egyedi tünetek gyógyszeres kezeléssel is enyhíthetők. Rendszerint az érintett személyek évente egyszer ellátogatnak egy szakemberhez, aki a jelenlegi állapotát egy videológában dokumentálja annak érdekében, hogy áttekinthesse a betegség lefolyását. A szerzett oculomotoros apraxia esetén a kezelés módja az októl függ. Ha egy daganat társul a betegséghez, akkor az orvos valószínűleg a lehető legnagyobb mértékben műtéti úton eltávolítja. A látóközpontok elváltozásai miatt gyulladás, a gyulladás valószínűleg gyógyszeres úton orvosolható. Ugyanakkor intenzív fekvőbeteg kezelésre is szükség lehet a agy.

Kitekintés és előrejelzés

Az oculomotoros apraxia prognózisa a legtöbb esetben kedvezőtlen. Veleszületett rendellenesség esetén genetikai hiba van jelen. Mert emberi genetika jogi okokból nem változtatható meg, az ok kezelése nem fordulhat elő. Összességében a változásokat a korai beavatkozás programok. A tünetek mentessége azonban nem érhető el. A szerzett oculomotoros apraxia további lefolyása hasonlóan kedvezőtlen. A szemmozgások zavarai súlyos betegség következményei. A betegek többségében vészhelyzet áll fenn, amely a Egészség rendellenességek. Baleset, rák vagy a stroke a apraxia leggyakoribb szerzett oka. Ezért az általános Egészség állapot már gyengült. A koncentráció Az orvosi ellátás általában az alapbetegség tüneteinek enyhítésére irányul. Javítani kell az általános életminőséget és meghosszabbítani a beteg hátralévő életét. Ennek ellenére a prognózis javulhat, ha az alapbetegség gyógyul. Ezen felül az egyedi panaszokat enyhítheti vagy teljesen visszavonhatja a igazgatás of szerek. Ebből a célból az érintett személynek hosszú távon kell átesnie terápia. Az egészség stabilizálása és javítása érdekében rendszeresen ellenőriznie kell a kezelőorvost.

Megelőzés

Mivel az oculomotoros apraxia veleszületett, és a hiba okát még nem sikerült meghatározni, a jelenséget nem lehet megakadályozni. Az állapot azonban rendkívül ritka, ezért a kismamáknak nem szabad a rendellenességtől való félelemben élniük. Az olyan jelenségeket, mint az agyvérzés, amelyek a legritkább esetben okozhatják a megszerzett Cogan II szindrómát, különféle intézkedések. Például a megelőzés magában foglalhatja az artériák rendszeres ellenőrzését és speciális gyógyszerek szedését.

Utókezelés

Az okulomotoros apraxia esetén a fő elkerülendő dolog az érintett szem esetleges túlterhelése. Kerülni kell a vakító napfényt és a lámpák erős fényeit, és az érintett személyeknek az állapotnak megfelelően kell beállítaniuk a fényviszonyokat. Ha például könyvet akar olvasni, akkor a betegeknek gondoskodniuk kell arról, hogy elegendő fényt kapjanak. Ha a betegek ezt nem teszik meg, akkor elfogadják az oculomotoros apraxia és a tünetek súlyosbodását. A betegség általában a egyensúly. Ebben az esetben az érintetteknek kellő biztonságot kell biztosítaniuk mozgás közben. Például segítséget és támogatást lehet kérni a családtól vagy rokonoktól a mindennapi feladatokhoz. Ha ez nem lehetséges a szenvedők számára, különleges gyaloglás lehetséges AIDS amelyek segíthetnek a biztonságos mozgásban és elegendő támogatást nyújthatnak. A beteg cipőjének szorosan fűzöttnek és a lehető legstabilabbnak kell lennie a megfelelő támogatás érdekében. A magas sarkú cipőt nem szabad viselni. Ezek nem nyújtanak kellő biztonságot és képesek vezet egyensúlyvesztésig. A látás csökkenése sok érintett számára nagy érzelmi terhet okoz. Ezért mérlegelni kell a pszichológus általi kezelést.

Mit tehetsz te magad

A mindennapi életben az oculomotoros apraxia esetében az önsegítés lehetőségei rendkívül korlátozottak. Sok esetben a szemmozgási rendellenesség csak az érintett személy panasza. A mindennapi életben kerülni kell a szem túlzott erőfeszítéseit. A szem semmilyen körülmények között sem irányulhat fényes fényforrásokba. Ide tartozik a napfény, valamint a lámpákba épített fényes reflektorok. Bár a mozgási lehetőségek nem változnak, mégis fontos, hogy a környezetet elegendő fényviszonyokkal látják el, az olvasás vagy az írás vágyával. Ellenkező esetben a szem további megterhelésnek van kitéve, és a már meglévő panaszok terjedelme vagy intenzitása megnő. Mivel a betegséget gyakran egyensúlyzavarok kísérik, vigyázni kell a megfelelő biztonság biztosítására a mozgás során. Ha szükséges, gyaloglás AIDS kell használni, mivel bizonytalan helyzetekben szükséges támogatást nyújthatnak. A viselt lábbeli legyen zárt és stabil. A magas sarkú cipőt el kell kerülni, mivel ezek elősegítik a járás bizonytalanságát. A látás csökkenése sok érintett személynél szorongást okoz. Meg kell vizsgálni, hogy pszichoterápiás támogatást kell-e kérni. A pánik elkerülése érdekében a beteget előzetesen tájékoztatni kell a szorongást kiváltó helyzetekben az optimális viselkedési irányelvekről.