Intervenciós radiológia: kezelés, hatások és kockázatok

Intervenciós radiológia a radiológia egy viszonylag új szakterülete. Intervenciós radiológia terápiás feladatokat lát el.

Mi az az intervenciós radiológia?

Intervenciós radiológia a diagnosztikai radiológia terápiás alspecialitása. Ez a tény meglehetősen furcsának tűnhet, de arra a tényre vezet vissza, hogy az intervenciós radiológia még mindig meglehetősen fiatal részterülete a radiológiának. Ezért - legalábbis Németországban - még nem tudta elkülöníteni magát a diagnosztikai radiológiától. Az angolszász világban azonban az intervenciós radiológia a diagnosztikai radiológia mellett külön különlegességet képvisel. Az intervenciós radiológia feladata képi irányítással történő beavatkozások végrehajtása (pl. CT, MRI vagy szonográfia segítségével). Ezeket a beavatkozásokat általában az érrendszeren vagy az epe rendszeren vagy más, funkciót ellátó szerveken hajtják végre. Figyelembe kell venni a diagnosztikai radiológia, feladatainak és eljárásainak állandó fejlődését.

Kezelések és terápiák

Az intervenciós radiológia invazív eljárásokkal kezel különféle betegségeket és állapotokat képirányítással. Így e tekintetben általában a radiológia módszereit alkalmazzák. Történelmileg az intervenciós radiológia története invazív módon kezdődött terápia érbetegségre. Ezt megelőzően a radiológusoknak sikerült speciális módszerrel leképezniük az emberi érrendszert angiográfia katéterek. Ez a siker kezdetben arra az ötletre vezetett, hogy az érbetegségeket ballon dilatációval vagy fémes érrendszeri támaszokkal („stentek”) kezeljék. Az intervenciós radiológia ezekből az alapgondolatokból fejlődött ki. Ezt tehát kezdetben a szív- és érrendszeri betegségek minimálisan invazív terápiás lehetőségeként fejlesztették ki. Később az intervenciós radiológia tovább fejlődött. Így ennek spektrumát kibővítették komplex klinikai képekkel és azok kezelésével daganatos betegségek. Ma különféle beavatkozások vannak, amelyeket az intervenciós radiológia végez. Ezeknek a beavatkozásoknak az a közös jellemzője, hogy képvezéreltek és / vagy radiológiai módszerekkel hajtják végre őket. A beavatkozások megkülönböztethetők a beavatkozás helye és a megfelelő képszabályozás szerint. Így érrendszeri beavatkozások, tumor ablatív beavatkozások, epeúti beavatkozások és CT-, MRI- és ultrahang-vezérelt beavatkozások elsősorban megkülönböztethetők. Az alábbiakban röviden tárgyaljuk az intervenciós radiológia leggyakoribb beavatkozásait.

  • Angioplasztika: Az angioplasztika az érrendszeri találmányok területén végzett eljárás. Az angioplasztika magában foglalja az elzáródott ér rekanalizációját egy fémes vaszkuláris támasz segítségével („stent„) Vagy ballon tágítással. Az angioplasztikát azonban nemcsak intervenciós radiológia, hanem beavatkozás is végzi kardiológia és a neuroradiológia. Itt intervenciós kardiológia ellátja a szívet hajók, a neuroradiológia ellátja az intrakraniális és agy- ellátó erek, és az intervenciós radiológia ellátja az összes perifériás eret. Ide tartoznak a mesenterialis és a retroperitoneális is hajók az emberekben.
  • Kemoembolizáció: a kemoembolizáció szintén vaszkuláris beavatkozás. Nem sebészeti terápia malignus daganatai esetén máj. Először is a hajók alatt a daganatot ellátó személyeket azonosítják Röntgen fluoroszkópia. A tumorellátó szövetre kemoterápiás szert alkalmaznak. Ezt követően az ér elzáródik. Ezt embolizációval hajtják végre. A daganat így már nem biztosítható vér, és így tápanyagokkal és oxigén. Ezenkívül megakadályozzák a kemoterápiás szer kiszökését a tumorszövetből.
  • Trombolízis: A thrombolysis sürgősségi kezelési eljárás a trombózus ér újbóli megnyitására. Ezt meg lehet tenni a vérrög-oldás beültetésével szerek - az érintett hajókba vagy a vér alvadék.
  • Cryoablation: a cryoablation tumor ablatív beavatkozás. A krioabláció magában foglalja a hideg daganat elpusztítására. A hideg csak lokálisan alkalmazzák a daganat helyén.
  • Vízelvezető rendszer: a vízelvezető rendszert képvezérelt eljárásoknak minősítik. Ebben vízelvezető katétereket alkalmaznak a gyulladásos és nem gyulladásos folyadékok szervezetből történő elvezetésére.

Diagnózis és vizsgálati módszerek

Először is el kell mondani, hogy az intervenciós radiológia a radiológia terápiás ága. A diagnózisokat diagnosztikai radiológia, nem pedig intervenció útján állapítják meg. Nagyjából elmondható, hogy a diagnosztikai radiológia csak diagnosztizál és nem kezel; az intervenciós radiológia viszont csak kezel, de nem diagnosztizál. Az intervenciós radiológiában használt berendezés a diagnosztikai képalkotáshoz használt technikai berendezés. Ezek arra szolgálnak az orvosnak az intervenciós radiológiában, hogy áttekintést kapjon a helyzetről és képes legyen megfigyelni a beavatkozás folyamatait. Az orvos függ a képalkotó eszközöktől, mivel nem közvetlenül, hanem csak a képalkotó eszközökön keresztül figyelheti meg cselekedeteit. Így a képalkotó eszközök az eljárás „vezérlését” szolgálják. Ezenkívül a legtöbb esetben az intervenciós radiológia katétereket használ a szervezetbe. Gyógyszeres, intervenciós radiológia elsősorban kemoterápiás szereket használ. Ez a minimálisan invazív tumor részeként történik terápia. Itt először egy kemoterápiás szert injektálnak közvetlenül a tumorszövetbe annak későbbi levágása érdekében vér kínálat. Ez arra szolgál, hogy megszüntesse az ellátást oxigén és a daganat tápanyagai, valamint biztosítja, hogy a kemoterápiás szer ne hagyja el a daganatszövetet. Ezt az eljárást kemoembolizációnak nevezik, és rosszindulatú daganatok kezelésére használják máj daganatok.