Egy interneuron, más néven kapcsoló neuron vagy közbenső neuron, a idegsejt belül a központi idegrendszer (CNS). Az interneuron feladata két idegsejt együttes kapcsolása. Szűk értelemben szenzoros (afferens) és motoros (efferens) idegsejt.
Mi az interneuron?
Ezt az orvosi területet a neurológia és az idegtudomány fedi le. A kifejezés az „inter” = között és az „neuron” = ideg görög szavakból származik. Az interneuronok idegsejtek, terminális gombjaikkal (folyamataikkal) a centrum meghatározott területén idegrendszer, ahol két vagy több idegsejt között kapcsolódnak. Nincsenek hosszú axonjaik, ezért nem képesek nagy távolságokra továbbítani a jeleket. A köztes neuronok rendkívül differenciált, funkcionális és morfológiai sokféleséget mutatnak. A közbeiktatott idegsejteknek bonyolultan sokféle feladattal kell megbirkózniuk, ideértve a bemenet és a kimenet vezérlését fő neuronok (fő sejtek) és az egyes sejtek közötti jelátviteli áramok módosítása. Ezeknek a feladatoknak a bonyolultsága csak a központi neuroarchitektúráján keresztül érthető meg idegrendszer, amelyet eddig csak részben értettek orvosilag. Különböző kísérletek léteznek az interneuronok osztályozására, de eddig csak mérsékelt sikerrel, mivel még nem áll rendelkezésre egységes rendszertan.
Anatómia és felépítés
Különböző típusú neuronok léteznek. Az orvostudomány megkülönbözteti az unipoláris, bipoláris, pseudounipoláris és multipoláris neuronokat. Ezek szenzoros neuronokra, interneuronokra és motoros neuronokra oszlanak. Szoros kölcsönhatásban lépnek fel az emberi testben. A szenzoros neuronok idegek és az idegrostok, amelyek információt továbbítanak a gerincvelő és a agy érzékszervi receptorok segítségével. A motoneuronok (motoros idegsejtek) impulzusokat továbbítanak a agy és a gerincvelő az izmokhoz és a mirigyekhez. Ők felelősek az emberi test rendezett mozgásáért. Az interneuronok az érzékelő és a motoros idegsejtek között helyezkednek el, és közvetítő funkciót látnak el. Ezután továbbítják a bejövő jeleket a test egyes területei között, és ezeket az információkat helyi áramkörökben dolgozzák fel. Az orvostudomány megkülönbözteti a helyi és az interszegmentális interneuronokat. Az interszegmentális idegsejtek általában sokkal kisebb, sok összeköttetéssel rendelkező sejtekkel rendelkeznek, mint a motoneuronok vagy az érzékszervi neuronok. Ez a három neurontípus láncok és hálózatok formájában helyezkedik el. A legegyszerűbb kifejezés a reflexív. Ez képezi a legrövidebb kapcsolatot az effektor és a receptor között egy meghatározott idegsejtek gerjesztő körének neuronjain. Az afferens (afferens hatalmi irány) és az efferens idegsejt közötti kapcsolat (efferens vezetési irány) a gerinc szintjén történik a gerincvelő. A reflexnek ezt a formáját monoszinaptikus reflexívnek nevezzük. Az effektorok olyan sejtek, amelyek specifikus hatást váltanak ki. Leggyakrabban olyan izomsejtek, amelyek összehúzódnak (összehúzódnak) vagy ellazulnak a bejövő jelre reagálva. A reflexív feladata a bejövő akciós potenciálok összpontosítása és a mozgások rendezett sorrendjének biztosítása. Ebben az esetben biztosítja, hogy az izmok összehúzódással ne reagáljanak a bejövő jelre. Példa a különféle idegsejtek hatékony együttműködésére: Ha a vér szőlőcukor szintje a kritikus alapérték alá esik, a vénákban lévő receptorok az interneuronokon és a központi idegrendszer afferens neuronjain keresztül jelentik ezt a riasztó állapotot. Az efferens idegsejteken keresztül a központi idegrendszer parancsot küld a hasnyálmirigy béta sejtjeinek a hormon kiválasztására. inzulin. Ez az anyag a véráramon keresztül a máj, amely megtér szőlőcukor bele vízoldható glikolént tárolja. Ez a mechanizmus csökkenti a szőlőcukor koncentráció a vér.
Funkció és feladatok
Az összekapcsolódó idegsejtek más neuronoktól kapnak bemenetet, és a feldolgozás után továbbítják ezeket az ingerlő vagy gátló jeleket a downstream neuronok felé. Nem végeznek motoros vagy érzékszervi feladatokat. Az összekapcsolódó idegsejtek a motoros idegsejtek és az érzékszervi idegsejtek között funkcionális láncok vagy funkcionális áramkörök formájában helyezkednek el. A gerincvelőben például poli- és oligoszinaptikus reflex és a Renshaw-gátlás az áramkör neuronjain keresztül halad. Ez egy fordított gátlás, amelyben a motoros idegsejtek átjutnak axon a gátló interneuronok biztosítékai, amelyek gátolják a motoros idegsejt amelyből a gerjesztő jel származott. Ez a gerjesztés időtartamának korlátozását eredményezi. A agy interneuronjai neuronok formájában vannak, viszonylag rövid axonokkal (II. típusú Golgi-sejtek). Ezek ellentétes vetületű neuronok vannak elhelyezve, hosszú axonokkal. Az enterális idegrendszer (ENS) szenzoros interneuronjai az idegcsúcs származékai. Ezek a gátló és gerjesztő motoros és szenzoros neuronokkal együtt bonyolult rendszert alkotnak. Emiatt az interneuronokat gyakran körkörös neuronoknak nevezik, mivel közvetítő funkciót látnak el az érintett idegsejtek között, a bejövő jeleket továbbítják a test különböző területei között, és az adatokat úgy kezelik, mint a helyi áramköröket használó számítógép. Ezeket a jeleket korábban a receptorok (érzékszervi sejtek) fogadják és elektromos jelekké alakítják, hogy az interneuronok feldolgozhassák azokat. Számítják a különböző forrásokból származó információkat, és továbbítják az eredményt a downstream cellába. Ezek alkotják az emberi test legnagyobb neuronkészletét. Például az emberi retinának több interneuron rétege van. Ezek összeadják és kiértékelik a retinán keresztül bejövő fotoreceptorok (rudak és kúpok) jeleit. E folyamat során minden interneuron számos fotoreceptorhoz kapcsolódik, amelyek viszont sok interneuronhoz kapcsolódnak.
Betegségek
A jól működő idegrendszer elengedhetetlen a különféle testi funkciók fenntartásához. Az agy, az érzékszervek, az izmok és az idegsejtek közötti folyamatos kommunikáció lehetővé teszi számunkra, hogy időben reagáljunk környezetünk igényeire. Ezek a mechanikák a testhőmérséklet, a légzés, vér keringés és a mozgás. Ezen kívül vannak energiaellátás, anyagcsere és érzékszervi funkciók. Az idegsejtek speciális feladata a bejövő impulzusok feldolgozása és továbbítása, amelynek során a test reakciója függetlenül zajlik az agy bevonása nélkül. Ehelyett a gerincvelőben található reflexív felelős az információ feldolgozásáért. A beérkező információkra való gyors reakció érdekében impulzust küldünk közvetlenül a gerincvelőből, és az érintett izmok hajtják végre. Úgy tűnik, hogy ezt a mechanizmust tudatosan irányítják, ami annak a ténynek köszönhető, hogy az agy ezt követően átveszi az irányítást ezen izomrégió felett. Az idegsejtek ugyanolyan fontosak a tanulás új dolgok. Ha a központi idegrendszer már nem, vagy csak korlátozott mértékben működik megfelelően, akkor ez feltétel különféle panaszokat eredményezhet, mivel az idegsejtek az egész testben megtalálhatók. Ezek a panaszok lehetnek neurológiai és fiziológiai szempontból is, például mentális betegségek és rendellenességek, hát fájdalom, mozgáskorlátozás, izom- és bélrendszeri rendellenességek vagy anyagcserezavarok.
