Az előnyös diagnosztika lehetővé teszi a nők genetikai vizsgálatának lehetőségét tojás részeként in vitro megtermékenyítés (IVF). A vizsgálatokat a kromoszómák az 1. és a 2. poláris test közül, amelyek az 1. és 2. érési osztódás során keletkeznek hím bevezetése után sperma a tojásba. A módszer előnye, hogy nem de iure preimplantációs genetikai diagnózis (PGD), mert a vizsgálatot a női és a férfi mag fúziója előtt végzik, így az előtrágyázás genetikai diagnózisa megengedett néhány olyan országban, ahol PGD-tilalom van érvényben.
Mi az előtrágyázási diagnosztika?
Az előnyös diagnosztika lehetővé teszi a nők genetikai vizsgálatának lehetőségét tojás ebben az értelemben in vitro megtermékenyítés. Az előnyös diagnosztika lehetőséget teremt a női petesejt haploid genomján található kromoszóma-rendellenességek kimutatására a in vitro megtermékenyítés (IVF). Különösen bizonyos numerikus eltérései kromoszómák (aneuploidia) és bizonyos örökletes betegségeket okozó gének rendellenességei kimutathatók. Amikor egy hím sperma IVF során bekerül a petesejt citoplazmájába, ez először az 1. és 2. érési osztódást indítja el (miózis I és II) a petesejtben. Mindegyik esetben két „felesleges” sejt, a poláris test, amelynek azonos halmaza van kromoszómák mint maga a petesejt, az osztódás eredményeként keletkezik. A sarki testeket, amelyeket általában a test lebontana, a sarki test eltávolítja biopszia mert kromoszóma elemzés. Mivel a prefertilitási diagnózist mindig a sarki testeken végzik, az eljárást poláris test diagnózisnak (PCD) is nevezik. A vizsgálati módszer előnye, hogy akár néhány olyan országban is elvégezhető, ahol az implantáció előtti genetikai diagnózis (PGD) tilos, mert a vizsgálatot a petesejt genomján végzik, amikor a sperma sejt és a petesejt még nem egyesült. Hátránya, hogy csak az anyai genom kromoszóma-rendellenességei vizsgálhatók. A petesejt citoplazmájába bejuttatott spermiumok kromoszómái ezzel a módszerrel nem mutathatók ki. Az Y-hez kapcsolódó betegségek nem mutathatók ki, mert a petesejt haploid kromoszóma-készlete nem tartalmazhat Y-kromoszómát.
Funkció, hatás és célok
A genetikai poláris testvizsgálat formájában végzett előny-diagnosztika az anyai genom bizonyos kromoszómáiban számszerű rendellenességeket (aneuploidiát), valamint olyan transzlokációkat képes kimutatni, amelyek során a kromoszómaszegmenseket elválasztották és rossz helyre helyezték vissza. Ezen kívül X-kapcsolt gén olyan mutációk diagnosztizálhatók, amelyek anyai úton öröklődnek és egyetlen gén mutációján alapulnak (monogenetikai betegség). Ez megköveteli, hogy a potenciális öröklött betegséget ismerni kell egy adott betegség megcélzásához gén az X-kromoszómán. Recesszív öröklődés esetén fennáll annak az esélye, hogy a poláris test X kromoszómája - és így a megtermékenyített petesejt X kromoszómája - tartalmazza a megfelelő egészséges allélt gén. Maga az eljárás poláris testet foglal magában biopszia, amelyben a két haploid poláris testet eltávolítják a petéből, majd a kromoszómákat FISH-nek vetik alá (fluoreszcencia in situ hibridizáció) tesztelése. A biopszia a sarki testek óriási kihívást jelent a vizsgálatot végző laboratórium számára, mivel a sarki testek azonosítása és izolálása bizonyos tapasztalatokat igényel. A FISH vizsgálati eljáráshoz úgynevezett DNS-próbák állnak rendelkezésre a kiválasztott kromoszómákhoz, amelyek kombinálódnak a megfelelő haploid kromoszómákkal, mert rendelkeznek komplementer aminosav-szekvenciával. A DNS-szondákat különböző fluoreszcens színekkel jelölik, hogy a kromoszómákat később speciális szoftver segítségével azonosítani lehessen, és automatizált eljárásban meg lehessen számolni. A legtöbb kromoszóma-rendellenesség, például az aneuploidiumok és a kromoszómán belüli kromoszómaeltolódások halálosak. Ez azt jelenti, hogy vagy nem alakul ki zigóta az IVF során, vagy a embrió után elutasítják átültetés be a méh, vagy van korai vagy késői vetélés. A kromoszóma-rendellenességek gyakorisága óta a nőknél tojás az életkor előrehaladtával növekszik, a termékenységi diagnosztika egyik fontos célja a megtermékenyített petesejtek pozitív kiválasztása. Csak a megtermékenyített petéket - amennyire felismerhető - intakt genommal egészítik ki újra méh. A pozitív szelekció célja a terhesség aránya az IVF után, és csökkentse az elutasított megtermékenyített petesejtek arányát és a vetélések számát. A másik cél az, hogy az újratelepített megtermékenyített petesejt kromoszóma-rendellenességein vagy bizonyos genetikai hibáin alapuló örökletes betegségeket eleve kizárják a megtermékenyített petesejtek pozitív szelekciójával. A vizsgálattal kizárható tipikus örökletes betegségek a következők: cisztás fibrózis, gerinc izom atrófia, és sarlósejt vérszegénység.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
Az előnyös diagnosztikát a testen kívül végzik, és ezért nem jelentenek további fizikai kockázatokat az érintett nő számára. A sérülések és a fertőzések kisebb fizikai kockázatai csak a petesejtek visszakeresésével járnak. A PGD-vel ellentétben, amely FISH-vizsgálattal is magában foglalja a kromoszómavizsgálatot, a prefertilitási diagnosztikában csak az anyától származó kromoszomális és genetikai anyag vizsgálható. Ez azt jelenti, hogy ha a FISH teszt negatív és nem diagnosztizálnak kromoszóma vagy genetikai rendellenességeket, akkor a szülőknek túl pozitív várakozásai lehetnek a vizsgálat lefolyásával kapcsolatban. terhesség és az azt követő születés. Az apai genom kromoszóma-rendellenességeit és az Y-kromoszóma esetlegesen fennálló rendellenességeit, amelyek nemi eredetű örökletes betegséget okozhatnak, nem rögzítenek. Ebből a szempontból az előtrágyázási diagnosztika még hiányosabb, mint a PGD, amelyben a embrió a blastula stádiumában vizsgálható. Azonban még negatív PGD esetén sem zárható ki, hogy genetikai hibák vannak jelen a embrió, ami rossz fejlődést okozhat és esetleg vezet a születés utáni károsodásokra. A FISH-teszt csak a kiválasztott kromoszómákra és génekre vonatkozhat.
