Az asszociatív lazítás jellemzi az egészséges egyének REM álomfázisát. Az asszociatív lazítás során szisztematikus gondolkodási minták szünetelnek, és agy a területek nem szisztematikusan, kölcsönösen hatnak egymásra. Betegség tüneteként az asszociatív lazítás jellemzi a téveszméket, mint pl skizofrénia.
Mi az asszociatív lazítás?
A pszichológia és a pszichoanalízis feltételezi, hogy az emberek a legegyszerűbb elemeket szenzoros benyomások formájában kapcsolják össze tanulás folyamatok. Ebben az összefüggésben az asszociációk a psziché két vagy több ténylegesen izolált tartalmának kapcsolatai, amelyek egymást aktiválják a későbbi felidézés során és stimulálják az asszociációk láncolatát. Ennek megfelelően egyesület tanulás az ingerkapcsolódás, amely a kognitív kapcsolatok mellett magában foglalja a tanulás alapvető biológiai formáit, például a szokást és a kondicionálást. Amikor asszociatív lazítás következik be, az ember asszociatív gondolkodása és tanulás korlátozott. Ez azt jelenti, hogy a gondolati tartalom kognitívan értelmes vagy ellenőrzött kapcsolatai már nem fordulhatnak elő. A múltbeli gondolatszabályok, gondolatszerkezetek és gondolatprogramok már nem állnak rendelkezésre az asszociatív lazításban szenvedő betegek számára a jelenlegi helyzetben. Az asszociatív lazítás a személy különböző területeire gyakorolt hatásokat mutatja. Így a tünetek egyszerre jelentkeznek a gondolkodás, a cselekvés és az érzés területén. Az asszociatív lazítás nemcsak a téveszmés tünetekkel járó rendellenességek sokféleségét jellemzi. Emellett az asszociatív lazítás folyamata összefügg a művészeti folyamatokkal. Az őrület géniuszának asszociációja ebből a közösségből ered.
Okok
Eugen Bleuler asszociatív kikapcsolódás központi jelenségeinek leírására skizofrénia. Okozati összefüggésében skizofrénia, a formális gondolkodási rendellenességek és a jellegzetes befolyásolási rendellenességek tüneteit az asszociatív lazításnak tulajdonította. Az asszociatív lazítás a skizofrénia mellett okozati összefüggésben lehet az impulzusszabályozási rendellenességekkel és a mániákkal. Ezen túlmenően, a kábítószer-használat kender és a klasszikus hallucinogének, mint pl LSD néha asszociatív lazításhoz vezet. Freud az álomállapot vonatkozásában az affektusok magas cseréjét és az egyes tartalmak kognitív módon már nem érthető hozzárendelését is leírta. Ez a jelenség is végső soron az asszociatív lazításnak felel meg. Így az asszociatív lazítás elsődleges oka agy általánosítható a rendezés károsodásaként vagy kognitívan stabilizáló kontrollként. Ennek a károsodásnak a hatása megfosztja az asszociatív felidézés affektív mintáit, és fokozza az affektusok felcserélhetőségét. Új minták szerezhetnek idegi rögzítést a kognitív lazulás állapotában, ezáltal megváltozva agy folyamatok hosszú távon.
Tünetek, panaszok és jelek
Az asszociatív lazítás különféle jelenségekkel jár. Az érintett egyének gyakran rendszertelen figyelmet fordítanak. A tipikus cselekvési minták feloldódnak. A munkafolyamatokat már nem megfelelően hajtják végre. Az asszociációk már nem jelentésalapúak, inkább hangalapúak. A nyelvtani struktúrák lassan feloldódnak. A gondolkodás egyre rendszertelenebbé válik, és gyakran megszakítja a gondolat letépése, az ötletrepülés vagy a közbeszólások. A betegek beszéde széttagoltnak tűnik. Gyakran elhibázzák vagy többé-kevésbé érthetetlen szóneologizmusokat hoznak létre. Az asszociatív lazaság kóros jelenségéhez kapcsolódnak a szabad asszociációk, amelyek gyakoriak a pszichoanalízis, a szürrealizmus és az ötletelés kapcsán. Az asszociatív lazításban azonban a szisztematikus gondolati tartalom elhagyása már nem tudatosan vagy korlátozott ideig megy végbe, hanem hatástalanul történik, és általában a téveszmés szisztematikával együtt fordul elő. Formális gondolkodási zavarként az asszociatív lazítás elsősorban a tartalommal kapcsolatos gondolkodási rendellenességeket, például a téveszméket teszi lehetővé. A gondolkodási folyamatok felépítése és irányítása nélkül a valóság tesztelése már nem történhet meg.
Diagnózis és lefolyás
Az asszociatív lazítás diagnózisát általában pszichológus állapítja meg. Általában a tünetet a betegség bizonyítékaként keresik fel az alárendelt betegségek diagnosztizálásával összefüggésben. A diagnózis során a pszichológusnak meg kell különböztetnie az asszociatív lazaságot a magasabb szinttől, a teljes gondolkodási minták felbomlását. A téveszmétől való megkülönböztetés szintén szerepet játszik a diagnózisban. Másrészt asszociatív kikapcsolódás kezdeti téveszme is lehet.Az asszociatív lazításban szenvedő betegek prognózisa az okozó betegségtől függ. Konkrétan, skizofrénia esetén a lazítás szinte minden esetben téveszmés tünetekké alakul.
Szövődmények
A legtöbb esetben az asszociatív lazítás miatt a páciens különféle pszichológiai tüneteket tapasztal. A legtöbb esetben az érintett személy már nem végezhet bizonyos feladatokat, vagy közben követheti egy másik személy cselekedeteit. A nyelvtanilag helyes mondatok kialakítása is csak nehezen lehetséges, így a páciens mindennapjai erősen korlátozottak. A gondolatok gyakran elkalandoznak, és vannak súlyosak is beszédzavarok. Általában a beteg maga nem veszi észre, hogy asszociatív lazításban szenved, azonban más emberek számára érthetetlen a beszédzavarok. Súlyos a valóságvesztés, és a hétköznapi gondolkodási folyamatok már nem lehetségesek. Az életminőség nagyon szenved a betegségtől. Az asszociatív lazítás kezelése pszichológussal történik. Ha a beteg veszélyt jelent önmagára vagy más emberekre, akkor azt egy zárt klinikán is megteheti. A legtöbb esetben gyógyszert is alkalmaznak a kezelés kíséretében. Ha a panasz kábítószerrel való visszaélés miatt következik be, akkor vissza kell vonni. Különböző klinikák állnak a páciens rendelkezésére erre a célra. A korai kezeléssel mindig pozitív a betegség lefolyása.
Mikor kell orvoshoz menni?
Az asszociatív lazítást általában pszichológus diagnosztizálja. Bárki, aki gyanítja a rendellenességet önmagában vagy másban, gyorsan forduljon orvoshoz. Ez utóbbi meghatározhatja, hogy valóban asszociatív lazítás-e, és ezt követően diagnosztizálhatja az okozati rendellenességet. Ha a skizofrénia tünetei vagy a téveszmék növekedése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ez különösen igaz, ha az egyénnél már diagnosztizálták a mentális betegségek. Aki észreveszi a tudat változását a drogfogyasztás után (főleg kender és a klasszikus hallucinogének, mint pl LSD és DMT) ezt meg kell beszélniük háziorvosukkal vagy pszichológussal. A tudat bármilyen változását gyorsan meg kell tisztázni meglévő mániák vagy fizikai betegségek esetén is. Az asszociatív lazítás szinte mindig az eredeti betegség súlyos lefolyását jelzi. Azonnali orvosi tisztázás szintén fontos a növekvő valóságvesztés és a beszédzavarok amelyek gyakran kísérik. Mindenesetre orvoshoz kell fordulni, ha asszociatív lazítás gyanúja merül fel.
Kezelés és terápia
Az asszociatív lazításban szenvedő betegek kezelése elsősorban az októl függ. A skizofrénia sok esetben enyhíthető igazgatás antipszichotikumok. Az időben történő beavatkozás ebben az esetben különösen kritikus. A kezdeti téveszmék enyhülhetnek vagy akár késleltethetők is. Összefüggésben lévő asszociatív lazítás esetén mánia, neuroleptikumok gyakran akut állapotban adják terápia a neurotranszmitterek hatásainak csillapítására és ezáltal az affektusok felcserélhetőségének blokkolására. Hosszú távon a mániákusok olyan gyógyszereket kapnak, mint pl lítium sók, amely csillapíthatja és késleltetheti a jövő epizódjait. Ha a kábítószerrel való visszaélés összefüggésében asszociatív lazítás következik be, ez a jelenség a kábítószer-indukció kezdetét jelentheti pszichózis. Még a visszavonás sem képes sok esetben megállítani a folyamatot. Pszichózis akár a teljes absztinencia mellett is kialakulhat, mint a kábítószerrel való visszaélés késői következménye. Minden asszociatív lazítás aligha kezelhető, különösen akkor, ha az agyi folyamatokat már véglegesen megváltoztatták. Ilyen esetekben támogató terápia jelzett, ami ideális esetben javítja a beteg életminőségét és mindennapi létét.
Kitekintés és előrejelzés
Az asszociatív lazításból való kilábalás kilátásai nincsenek megadva. A jelenlegi tudományos ismeretek alapján az agykárosodás visszafordíthatatlannak tekinthető, és a meglévő orvosi lehetőségekkel nem orvosolható. A legtöbb esetben a betegség egy másik diagnosztizált alapbetegség kísérője. A igazgatás gyógyszeres kezelés vagy terápia az érintett betegeknél ezért a többi betegségre irányul. Itt a cél a tünetek enyhítése és az életminőség optimalizálása. Egyes esetekben, kognitív képzés sikerül a pácienssel. Ez átfogó javuláshoz vezet a emlékezet teljesítményt, és pozitív hatással van a meglévő információk visszahívására. Ennek ellenére az elért eredmények kezelhetőek és csak minimális enyhülést jelentenek az asszociatív lazításban. A kezelés középpontjában a beteg meglévő potenciáljának holisztikus növelése áll. A személyiség fejlődése, a társadalmi és társadalmi életben való részvétel vagy a létezőből való felszabadulás alkoholizmus speciálisan, valamint orvosilag kezelik. Mivel az asszociatív lazítás nem gyógyítható az adott körülmények között, az orvosok és a terapeuták a beteg életének azon területeire koncentrálnak, ahol jelentős javulást érhetnek el Egészség a beteg számára.
Megelőzés
Asszociatív lazítás miatt szerhasználat absztinencia formájában megelőzhető. Mivel azonban a jelenség előfordulhat skizofrénia és mánia, kevés teljesen átfogó megelőző intézkedések létezik. Különösen a skizofrénia olyan klinikai kép, amelynek előfordulása a biológiai tényezők mellett toxikus faktorokkal, hormonális faktorokkal, immunológiai, perinatális és pszichoszociális faktorokkal is összefügg. Mindezek nem akadályozhatók meg.
Követés
Az agykárosodás asszociatív lazulást okoz. Ezeket nem tekintik gyógyíthatónak, ezért az utókezelés nem akadályozhatja meg a kiújulást. Ehelyett az orvosok folyamatos kezeléssel próbálják normalizálni a betegek mindennapi életét és kizárni a szövődményeket. A kezdeti diagnózist általában pszichológusok és pszichiáterek teszik fel. Ütemezett utógondozást is szerveznek. A legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel próbálják megállítani a tipikus tüneteket. Néhány rendellenesség a kábítószerrel való visszaélésre vezethető vissza. A terápiás megközelítés ezután arra irányul, hogy először megússza ezeket az addiktív anyagokat. Sok esetben ez azt jelenti, hogy a korábbi társadalmi kapcsolatokat meg kell szüntetni. Nem utolsósorban azért, mert a beteghez közeli személyek néha ösztönzik a káros viselkedést. A gyakorlatban asszociatív méregtelenítés gyakran hullámvölgyekkel jár. Ez azt jelenti, hogy a gyógyulás fázisait válságok követik. Ennek során asszociatív kikapcsolódás azt jelenti, hogy az érintettek nincsenek is tisztában rendellenességükkel. Ha a valóság messzemenő elvesztése következik be, a szenvedő súlyos károkat okozhat önmagának vagy másoknak. Ilyen helyzetekben a rokonok nagy jelentőséggel bírnak. Feladatuk, hogy a beteget orvoshoz fordítsák. Ez nem mindig könnyű. Végül is a saját valóságában az érintett személy nem látja magát betegnek.
Mit tehetsz te magad
Amit a szenvedők tehetnek saját maguk javításáért feltétel asszociatív lazítás esetén a rendellenesség okától függ. Az asszociatív lazítás oka lehet a tudatmódosítás folyamatos visszaélése szerek. A rendszeres használata kender és hallucinogének, mint pl LSD ebben az összefüggésben különösen kockázatos. Az érintett egyéneknek ezért a mentális károsodás első jelei után abba kell hagyniuk ezeknek az anyagoknak a használatát, és azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ha már van függőség ezektől szerek vagy ha a beteg más okokból nem tudja ellenőrizni a fogyasztást, azonnal meg kell kezdeni a terápiát. Ha a kábítószer-használat elterjedt a társadalmi környezetben, akkor meg kell szakítani vagy korlátozni kell a kapcsolatot ezzel az embercsoporttal. Az ezt gyakran kísérő társadalmi elszigeteltség enyhíthető a helyi önsegítő csoportokban vagy gyakorlatilag az interneten folytatott cserével más érintett személyekkel. Gyakran az érintett személyek maguk sem ismerik rendellenességüket. Ezután a családi környezet feladata, hogy szembesítse a beteget betegségével, és meggyőzze az orvos látogatásának szükségességéről. Ez gyakran olyan kihívás, amely sok türelmet igényel a rokonoktól. Ha a beteg teljesen értetlen, akkor a súlyos rendellenességek, különösen a valóság messzemenő elvesztése, amely magát a beteget veszélyezteti, vagy másokra veszélyesvé teszi, szintén kötelezővé tehetik a zárt intézménybe történő felvételt.
