Az asomatognosia rontja a test érzékelését. A betegek a parietalis lebeny elváltozásai miatt már nem érzik saját testük egy részét. A. Betekintés hiánya miatt feltétel, a kezelést nehéznek tartják.
Mi az asomatognosia?
Az orvostudományban az asomatognosia a saját testrészeinek érzékelésének hiánya, amelynek fizikai oka van. A kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy nem ismerjük a saját testünket. A legtöbb esetben a betegeknek egyszerűen nincs érzékük saját testrészeik hovatartozásához. A betegek az összetartozás érzésének hiánya miatt gyakran nem képesek észlelni az érintett végtagok betegségeit. Az asomatognosia csak a test egyik vagy mindkét oldalát érinti. Leggyakrabban a test bal oldalát érinti, mivel a jobb parietalis lebeny elváltozását a jelenség egyik leggyakoribb okának tekintik. Különböző típusú asomatognosia létezik. Az allesztézia és az anosognosia mellett a leggyakoribb formák közé tartozik az anosodiaphoria, az asymbolia, az autotopagnosia és fájdalom aszimbolia. Az asomatognosia általában más neurológiai hiányosságokkal jár. Így általában a tünetek nem elszigetelten, hanem egy teljes szindróma részeként jelentkeznek, és a test rendkívül lokalizált szakaszait is érinthetik.
Okok
Az asomatognosiát általában a parietalis lebeny jobb féltekei elváltozásai előzik meg. A parietális lebeny az úgynevezett Brodmann területeknek ad otthont. Ez a terület a agy szerepet játszik az egyes érzékszervi csatornákból származó szenzoros információk kombinálásában, és így mind a térérzékelésben, mind pedig a test térben történő navigációjában részt vesz. Így a parietális lebeny elsősorban az orientációt szolgálja, meghatározza a környezetet, és a környezeti képeket beépíti egy motoros stratégiába. Az elváltozások leggyakoribb oka ezen a területen agy agyi infarktus. A középső agy vérzése ütőér kiválthatja a tüneteket is. A parietális lebeny megfelelő szakasza szintén károsodhat gyulladás. Az okozó agyi infarktusok és vérzések azonban gyakoribbak. A legritkábbak közé tartoznak a parietális lebeny területén kialakuló okozó ciszták vagy daganatok. Pontosabban, a vérzések és az agyi infarktusok miatti asomatognosia teljes szindrómákat okozhat, például Anton-szindrómát, amelyben a beteg nem láthatja a sajátját vakság miatt a agy elváltozások. Néhány asomatognosia a parietalis lebeny helyett a frontális lebenyben helyezkedik el, vagy Anton-szindróma esetén közvetlenül a vizuális utakban.
Tünetek, panaszok és jelek
Az asomatognosia egyik formájaként fájdalom az aszimbolia a fájdalom észlelésének helyi hiányában nyilvánul meg, amely rontja a kiváltó fájdalom megértését. Így a fájdalom érezhető, de a biológiai jelentőségének hiányos megértése miatt nincs megfelelő védekező válasz. Autotopagnosia esetén a beteg már nem tudja megtalálni vagy megnevezni saját testrészeit. Ezzel szemben a Brodmann 5. és 7. területének sérülései következtében fellépő aszimbolia rontja az összes reprezentatív jel általános megértését. Az allesztézia megakadályozza, hogy a beteg ingereket rendeljen a test megfelelő részeihez. Az asomatognosia két speciális formája az anosognosia és az anosodiaphoria. Anosognosia esetén a beteg nem képes észlelni saját testi hiányait, az anosodiaforia miatt a beteg közömbösséget érez saját betegsége iránt. A tünetek átfedhetnek vagy társulhatnak más neurológiai tünetekkel, például bénulással, süketséggel vagy vakság. Rotációs szédülés az alsó parietális lebeny elváltozásaira is utal. Az oldalsó parietális lebeny elváltozásai gyakran társulnak beszédzavarok.
Diagnózis és lefolyás
Az asomatognosia diagnózisát elsősorban az anamnézis, a pszichiátriai értékelés és az agy képalkotása határozza meg. Gyakran ez egy véletlenszerű megállapítás, mivel a betegek nem fordulnak orvoshoz a feltétel teljesen nincsenek tudatában. Anton szindróma esetén például az érintettek nem jelennek meg az orvosnál a vakság hogy előfordult, de a kísérő neurológiai tünetek miatt. Amikor vakságuk kiderül számukra, tagadják a betegséget, mert úgy érzik, még látnak. Az asomatognosia lefolyása a diagnózis és a kezelés okától és időzítésétől függ.
Szövődmények
Általánosságban elmondható, hogy az asomatognosia a fájdalomérzékelés súlyosan csökken. A beteg nem tudja önállóan eldönteni, hogy a test bizonyos részeinek fáj-e vagy sem. Ennek eredményeként megnő a betegségek és a balesetek kockázata. A biológiai védekezési reakciók is korlátozottak, mivel a fájdalomérzet már nem aktív. Bizonyos esetekben az ingerek szintén nem a megfelelő testrészekhez vannak rendelve. Így a fájdalom rossz helyeken érezhető, ami hamis következtetésekhez vezet. Sok esetben a betegek is szenvednek halláskárosodás és vizuális problémák. Nem ritka, hogy az érintettek beszédproblémákat és bénulást is tapasztalnak a test bizonyos részein. A legtöbb esetben pszichológiai kezelést kérnek az asomatognosia ellen. Ez azonban több hónapig is eltarthat, mivel gyakran nem könnyű meggyőzni a beteget egy bizonyos betegségről. Általában lehetetlen megjósolni, hogy a folyamat során további komplikációk jelentkeznek-e. Ha az asomatognosia nem kezelhető, sok esetben rák és ciszta alakul ki. Az érintetteket fokozott balesetveszély is sújtja. Az asomatognosia mellett általában várható élettartam csökken.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Sok esetben az asomatognosiát diagnosztizálják a gyermekeknél. Különösen a szülőknek kell felhívniuk a figyelmet az orvosra, hogy diagnosztizálhassa őket. Általános szabály, hogy orvoshoz kell fordulni, ha az érintett személy fájdalomérzete már nem működik megfelelően. A fájdalom túl erősen vagy gyengén érzékelhető. Különösen gyermekeknél az asomatognosia képes vezet a fejlődési rendellenességekhez és a károsodott növekedéshez. Nem ritka beszédzavarok hogy előforduljon is. Orvoshoz kell fordulni, ha a beteg bénulásra vagy egyéb érzékszervi panaszokra panaszkodik. Nem ritka, hogy vakság vagy süketség fordul elő. Rotációs szédülés az asomatognosia tünete is lehet, és orvosnak kell megvizsgálnia. Az első vizsgálatot és diagnózist általában háziorvos végzi. Az egyes tüneteket és panaszokat szakember kezeli, bár a legtöbb esetben a teljes kezelés nem lehetséges.
Kezelés és terápia
Az asomatognosia kezelése nehéznek bizonyul. Mivel a szenvedőknek gyakran hiányzik a betekintés a feltétel és így saját tapasztalataik alapján nem képesek felfogni, gyakran visszautasítják terápia sőt néha agresszíven reagál az asomatognosia diagnózisára. A betegség bepillantása a kezelés első kiindulópontja. Ehhez általában pszichoterápiás beavatkozásra van szükség, amelynek során a beteget rendszeresen emlékeztetik a hiányra. A kezeletlen asomatognosia a betegség okától függően neurológiai romlást eredményezhet. Az ilyen állapotromlások különösen ok-okozati térfoglaló elváltozásokat, például cisztákat és daganatokat tartalmaznak. Ezen túlmenően, ha az asomatognosia páciense már nem érzékeli a test egyik oldalát a hozzá tartozónak, ez nagy sérülési kockázatot jelent a test érintett oldalán. Csak a hiányok korai felismerése képes megelőzni a későbbi sérüléseket. Az asomatognosia további kezelését a betegség átlátása után, az adott októl függően végzik. A cisztákat és a daganatokat műtéti úton el kell távolítani. Vérzés esetén fontos megelőzni a kiújulást. Speciális terápiák állnak rendelkezésre olyan szindrómák esetén, mint az Anton-szindróma. Ma a célzott fényimpulzusok nagyrészt visszafordíthatják ennek a rendellenességnek a kérgi vakságát, feltéve, hogy azonnali kezelést kapnak.
Kitekintés és előrejelzés
Az asomatognosia prognosztikai kilátásait kevésbé kell optimizmusnak tekinteni. Ha a beteg nem ismeri a betegséget, gyakran lehetetlenné válik a kezelés vagy az orvosi ellátás. A kezelés megkezdéséhez a beteg beleegyezése szükséges. Ez az átlátás hiánya miatt ritkán áll rendelkezésre, vagy röviddel a kezelés megkezdése után visszavonják. A helyzet megváltoztatása érdekében a pszichoterápia ajánlott. Kevés beteg is egyetért ezzel, mivel nem észlel semmilyen betegségérzetet. Ha a gondnok befolyása miatt adnak beleegyezést, a beteg erős ellenállására lehet számítani. Ez súlyos késésekhez vagy kontraproduktív eredményekhez vezet. Kezelés nélkül az asomatognosia növekedésére lehet számítani. A betegség előrehalad és újabb tünetek jelentkeznek. Súlyos esetekben helyrehozhatatlan károk keletkeznek. A legjobb esetben a beteg beleegyezik a kezelésbe és aktívan együttműködik a gyógyulási folyamatban. Itt a javulás a fizikai októl függ. A teljes gyógyulás azonban még mindig kérdéses. Daganatos betegség esetén sebészeti beavatkozást kell végrehajtani. Az ezt követő terápia és a daganat jellege döntő fontosságú a lehetséges gyógyulás szempontjából. Vérzés esetén lehetőség van a megkönnyebbülésre. Ennek ellenére fennáll a halálos kimenetelű betegség kialakulásának kockázata is.
Megelőzés
Maga az asomatognosia közvetlenül nem akadályozható meg. Az okozó betegségeket, például a daganatokat vagy agyvérzéseket, az egészséges életmód és a rendszeres szűrés mérsékelten megelőzheti.
Utógondozás
Az esetek többségében az asomatognosia nem nyújt lehetőséget az érintettnek az utógondozásra. Az állapot szintén nem kezelhető maradéktalanul, mivel jelenleg nagyrészt felderítetlen, ezért csak pusztán tüneti kezelésre kerülhet sor. Ugyanakkor a terápia pszichológus segítségével enyhítheti az asomatognosia tüneteit, ezért ajánlott az érintett személy számára. Hasonlóképpen, az asomatognosia korai diagnózisa és kezelése pozitív hatással van a betegség további lefolyására, és megakadályozhatja az esetleges szövődményeket. Bizonyos esetekben a daganatok felelősek lehetnek az asomatognosiaért is. Ilyen esetekben ezeket sebészeti beavatkozással kell eltávolítani. Egy ilyen műtét után a betegnek meg kell pihennie és gondoznia kell testét. Kerülni kell a felesleges megterhelést és sporttevékenységeket. Továbbá a rendszeres vizsgálatok szintén hasznosak a daganatok megismétlődésének elkerülése érdekében. A barátok és családtagok szeretetteljes gondozása és támogatása szintén hasznos, és sokkal könnyebbé teheti az érintett életét. Bizonyos esetekben az asomatognosia más pácienseivel való kapcsolatfelvétel szintén hasznos lehet vezet információcserére.
Mit tehetsz te magad
Az asomatognosia-ban szenvedőknek nincsenek módjaik a betegség ok-okozati leküzdésére önsegítéssel intézkedések. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a legtöbb beteg nem ismeri az állapotát. Ebben az esetben a családtag feladata, hogy megtegye a megfelelőt intézkedések a páciens terápiára ösztönzése és a mindennapi élet oly módon történő megszervezése, hogy a balesetek kockázata a lehető legkisebb legyen. Az inkonzisztens betegeket érzékenyen, de következetesen tudatosítaniuk kell szenvedésükben a körülötte élőknek. Ha az asomatognosia miatt a beteg elhanyagolja a test egyik felét vagy bizonyos testrészeit, akkor ez viszonylag könnyen megtehető. Ezekben az esetekben a beteget le kell fényképezni, és azonnal szembe kell nézni a fényképekkel. A részleges elhanyagolás állapotát ezután már nem lehet egyszerűen ésszerűsíteni. A módszer akkor is hasznos, ha a nem érzékelt testrészek jól látható sérüléseket mutatnak, különösen a kék-fekete elszíneződött vérömlenyek. Az ilyen jellegű állandó konfrontációk képesek vezet hogy a beteg végül elismerje szenvedését és beleegyezzen a kezelésbe. Mivel az érintett személy maga sem érzékeli a sérüléseket, vagy nem rendeli megfelelően a fájdalmat, a hozzátartozóknak rendszeresen fizikailag kell megvizsgálniuk az érintettet. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a törések, különösen a kezek vagy a lábak, felderítetlenek maradnak, és a csontok lesz nő görbén együtt. A hegyes bútorokat és egyéb tárgyakat, amelyek fokozott balesetveszéllyel járnak, el kell távolítani az otthonból.
