Aprotinin: Hatások, felhasználások és kockázatok

Az aprotinin antifibrinolitikus hatású, és mint ilyen gátló hatást fejt ki a fehérje fibrin hasítására (azaz a fibrinolízisre). Ezen tulajdonság miatt megtalálható a szöveti ragasztókban. A jelek magukban foglalják a szívkoszorúér létrehozásának műveleteit ütőér bypass és a nagyon ritka, genetikailag meghatározott alfa2-antiplasmin hiány. Az aprotinin potenciális kockázata miatt a gyógyszert Németországban csak bizonyos feltételek mellett engedélyezik.

Mi az aprotinin?

Az aprotinin a antifibrinolitikumok. Ennek az anyagcsoportnak a neve a fibrinolizin enzimből származik, amely ma jobban ismert plazmin néven. Az orvostudományban a fibrinolízis a plazmin enzim fibrin hasításának folyamatára is utal, amely szerin proteáz. A plazmin ideiglenes gátlása lehetséges többek között aprotininnel szerek, mert a hatóanyag reverzibilisen kötődik az enzimhez és deaktiválja azt. A plazmin azonban érintetlen marad, és később újra aktívvá válhat. Az aprotinin természetesen előfordul a szarvasmarhák tüdejében. A hatóanyag farmakológiai előállítása a szövet fermentációján alapul. Ezt követően a szűrés megszabadítja az anyagot a felesleges komponensektől. Egy speciális gél segíti az erjesztett szarvasmarha tisztítását tüdő szövet.

Farmakológiai hatás

Az aprotinin megtalálható a szöveti ragasztókban. Az orvostudomány fibrinragasztóként is ismeri, és a műtét során szövetrétegek vagy sebszélek lezárására használják. Két komponens szükséges, az aprotinin az 1. komponenshez tartozik. A komponens egyéb hatóanyagai a következők fibrinogén és a XIII faktor, amelynek termelése az ember frakcionálásán alapul vér vérplazma. Ez a nyersanyag a trombin forrása is, amely a szöveti ragasztóanyag 2. komponenséhez tartozik, és kezdetben ott van a protrombin prekurzor formájában. A 2. komponens is tartalmazza kalcium klorid or kalcium-klorid dihidrát, amely biztosítja a szükséges kalciumionokat. A műtéti alkalmazás során a különböző hatóanyagok kölcsönhatásba lépnek egymással: a protrombin átalakul trombinná, és ezáltal enzimatikusan aktívvá válik. Ezután lehasítja az alvadási faktort fibrinogén fibrinné és aktiválja a XIII faktort, amely viszont az egyes fibrinomereket olyan hálózattá szövi, amelyet az emberi test képes lebontani. Ennek előnye, hogy a fibrin ragasztó olyan szöveteket is képes megkötni, amelyekhez az öltések eltávolítása után nehéz lenne hozzájutni. Az aprotinin funkciója ebben az összefüggésben a test saját plazmin enzimjének gátlása és működésének lassítása. A plazmin hasítja a fibrint, és így idő előtt felszabadíthatja a tapadt szövetet.

Orvosi alkalmazás és felhasználás

Az aprotinin alkalmazása lehetséges például a szívkoszorúér létrehozására irányuló műtét során ütőér kitérő. Egy ilyen elkerülés a vér hajó. A cél az engedélyezés vér az érintett koszorúér szűkülete ellenére áramlik ütőér. A bypass megkerülheti mind az artériát, mind a ér. Az orvostudomány ezt a klinikai képet koronária szűkületként is említi, amely gyakran a koszorúér összefüggésében fordul elő szív betegség. A megkerülés azonban nem minden esetben szükséges vagy lehetséges. A szűkület műtéti kezelése magában foglalhatja a stentpéldául, amelyben egy cső endoprotézisként működik a véredény az áramlás biztosítása érdekében. Korábban az orvosok aprotinint is alkalmaztak a vérzés megállítására, amikor a fokozott fibrinolízis (hiperfibrinolízis) ezt a vérzést fedi. Ma azonban ez a megközelítés már nem általános, mert az aprotinin olyan kockázatokkal társul, amelyek csak nagyon specifikus körülmények között teszik alkalmassá alkalmazását. Az aprotinin azonban még mindig alfa2-antiplasmin-hiány esetén javallt. Ez a szerin-proteáz inhibitor hiánya. Az inhibitor kötődik a plazminhoz, ezáltal deaktiválja azt. A hiány ezért primer hiperfibrinolízist eredményezhet. Az alfa2-antiplasmin a megfelelő mennyiségben termelődik az máj egészséges egyéneknél. A test maga szintetizálhatja. Az alfa2-antiplasmin-hiány rendkívül ritka, csak néhány esetet írnak le, és elsősorban egy megfelelő genetikai hajlamon alapul, amelyet autoszomális recesszív módon örökítenek. Az aprotinin alkalmazásának minden indikációja esetében meg kell mérni az egyes tényezőket amelyek minden esetben befolyásolják a költség-haszon arányt.

Kockázatok és mellékhatások

Az aprotinin 2007 és 2013 között ideiglenesen elvesztette jóváhagyását Németországban, mert egy 2006-os tanulmány jelezte az veseelégtelenség. A megújított jóváhagyást szigorúbb feltételek kísérték. A szarvasmarhákkal kapcsolatos túlérzékenység fehérjék az aprotinin alkalmazásának ellenjavallata, mivel a hatóanyag a szarvasmarha-szervezet polipeptidje, és az állat tüdejéből származik. Az aprotinin mellékhatásai között szerepelnek anafilaxiás reakciók és különféle allergiás reakciók. Ez utóbbiak főleg viszketésként és kóros állapotként jelentkeznek a bőr megváltozik (kivirágzás). Bradycardia előfordulhat, amelyben a szív arány lassul és alá esik a durva 60 ütés / perc határérték alá, ami a felnőttek referenciája. Az aprotinin hörgőgörcsöt is kiválthat. Ez a hörgőizmok görcsösségében nyilvánul meg, ami a légutak ellenállásának növekedését eredményezheti. Hidegrázás és a magas vérnyomás (magas vérnyomás) szintén az aprotinin nemkívánatos mellékhatásai közé tartoznak. Továbbá zúzódások (hematomák) és ödéma is kialakulhat. Ez utóbbiakra a folyadék fokozottabb felhalmozódása jellemző a szövetekben.