Kóros apátia alatt az orvostudomány különféle betegségek olyan tünetét jelenti, amelyet apátia, ingerek iránti érzékenység és ingerlékenység hiánya jellemez. A leggyakoribb a demencia betegek.
Mi az apátia?
Az apátiát a nem reagálás, az összes külső ingerre adott válasz hiánya, az apátia és az érzés nyilvánvaló hiánya jellemzi. Az apátiát a nem reagálás, az összes külső ingerre adott válasz hiánya, az apátia és a látszólagos zsibbadás jellemzi. A rendellenesség a központi idegrendszer és súlyos betegség jele. Az apátia, az elkeseredés, étvágytalanság, alvászavarok és az ítélőképesség változása általában bekövetkezik. Minden korosztályt érinthet az apátia, de ez elsősorban a haladók tünete demencia és így különösen gyakori az időseknél. A frontotemporális megközelítőleg 92% -a demencia betegek, a vaszkuláris demenciában szenvedők 72% -a, 63% -a Alzheimer-kór betegségben szenvedők, és a Lewy testdementiás betegek 57% -ánál az apátia jelei mutatkoznak a betegség előrehaladtával. Egyéb olyan betegségek, amelyekben az apátia gyakori: veszettség, megjelölt hypothyreosis, és mentális betegségek, mint pl autizmus, súlyos étvágytalanság nervosa, és depresszió. Ha az apátia tünetei kimutathatók kisgyermekeknél, azok általában súlyosak fertőző betegségek magas láz.
Okok
Az apátia okait általában nem lehet megnevezni; meg kell különböztetni az alapbetegséget. Az alábbiakban áttekintjük azokat a főbb betegségeket, amelyek tünetei az apátia. Túl kevés kutatást végeztek a mentális betegségek kiváltó okairól ahhoz, hogy konkrét kijelentéseket tudjunk tenni. Felvetődik a veleszületett és társadalmi hatások kölcsönhatása. A demenciák különböző okokra vezethetők vissza az alapbetegségek, az érkárosodás vagy a genetikai hajlam alapján. A mai napig azonban nem sikerült pontosabban megvizsgálni az okokat; csak a kísérő tünetek egyértelműek. Veszettség egy fertőző betegség amelyben az apátia az agresszív fázisok figyelmeztető jele. Dühöngő állatok harapásai továbbítják az embereknek, és a sebből gyorsan a középpontba jut idegrendszer. Ott kezdetben okozza influenza-szerű tünetek és később agyhártyagyulladás, központi idegi tünetek, például fokozott agresszivitás, apátia és hallucinációk.
Ezzel a tünettel járó betegségek
- Creutzfeldt-jakob betegség
- Sárgaláz
- Megfázás
- Botulizmus
- Mérgezés
- Hőguta
- Mellékvese-
elégtelenség
- Elmebaj
- Agytumor
Diagnózis és lefolyás
Az apátia azokban a tünetekben nyilvánul meg, amelyek már jelezték az apátiát, a nem reagálást és a hiányzó ingerekre adott válasz hiányát. Különösen figyelemre méltó, hogy az érintettek mindig hiányzóknak tűnnek, már nem lépnek szembe, már nem esznek és nem isznak, és nyilvánvalóak az alvászavarok. Ha apátia jelei vannak, a rokonoknak vagy a gondozóknak értesíteniük kell az orvost, vagy kórházba kell vinniük az érintettet. Ha az apátia diagnózisát ott megerősítettnek tekintik, az ok kivizsgálására van szükség. Azt kell azonban mondani, hogy ezt általában már az apátia megjelenése előtt meghatározzák. Csak ritka esetekben szenvednek páciensek apátiában anélkül, hogy az okot előzetesen fel kellene gyanítani vagy diagnosztizálni. Átfogó teszteléssel, vér a munka és a képalkotás, az alapbetegségek diagnosztizálhatók. A kezelést nem lehet megkezdeni, amíg meg nem derül az ok. Az apátia lefolyását meg kell különböztetni az alapbetegségektől függően. Így enyhe fertőző betegségek magas láz, jó helyreállási esélyeket lehet jelezni. Azonban veszettség és demencia betegségek esetén a prognózis kedvezőtlen, mivel a jó kezelési módszerek ma még hiányoznak.
Szövődmények
Az apátia képes vezet számos pszichológiai és fizikai komplikációra. Például a feszültség apátiával társulva elősegítheti a szív-és érrendszer. Magas vérnyomás, szív kudarc vagy koszorúér ütőér betegség az eredmény. Ez más szerveket is érint, például a máj és a vesék, amelyek az apátia során különösen fogékonyak a betegségekre. A pajzsmirigy vagy a vesék endokrin betegségei, valamint a vírusfertőzések a kezeletlen apátia vagy letargia következményei. A betegség előrehaladtával különféle fertőző betegségek mint például tuberkulózis or chlamydia hozzáadható. Hasonlóképpen, a idegrendszeramelyek neurózisok formájában nyilvánulnak meg, depresszió or myasthenia gravis és a beteg korától és alkatától függően változhatnak. Végül az apátia lehet vezet nak nek vérszegénység, azaz hiánya vér, és ezáltal olyan másodlagos tünetekre, mint pl szédülés és a gyengeség érzése. Általánosságban a mentális és fizikai jólét csökken az apátia következtében, számos más szövődménynek kedvez, amelyeket gyakran nehéz az apátia okának tulajdonítani. Sőt, a motiváció hiánya is vezet nak nek alultápláltság az érintettekben és így a másodlagos betegségekre, mint pl vérszegénység. Azoknál a betegeknél, akiknél apátia tapasztalható, minél előbb orvoshoz kell fordulniuk, hogy elkerüljék az apátiával járó többszörös szövődmények kialakulását.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha az apatikus viselkedés több hétig fennáll, azonnal orvoshoz kell fordulni. Néhány napig tartó, majd spontán eltűnő fizikai energiahiány esetén elemzést és háttérvizsgálatot kell végezni. Ha az okok ideiglenes események miatt tisztázódnak és megoldódnak, akkor biztosan nem szükséges orvoshoz fordulni. Ha a feltétel a normális célok iránti érdeklődés hiánya, a személyes higiénia hiánya vagy az élni akarás elvesztése napokig vagy hetekig fennáll, erősen ajánlott orvoshoz fordulni. Ez akkor is igaz, ha a kiváltó esemény ismert. Az apátia gyakran csak egy másik, esetleg súlyosabb betegség kísérő tünete. Ha 2-3 napig átmenetileg hiányzik a motiváció, akkor figyelni kell arra, hogy ez ismételten előfordul-e, és milyen időközönként vagy körülmények között fordul elő. Az apátia tünetei más mentális rendellenességekkel párhuzamosan jelentkezhetnek. Csak szakember tehet különbséget a beteg alapján kórtörténet vagy várhatónak értékelje a tanfolyamot. Ha motivációs rendellenességek következnek be fej sérülések vagy agy trauma, az érintett személyeknek meg kell várniuk, hogy az apatikus viselkedés fennmarad-e a sérülések gyógyulása után. Ennek ellenére az orvost időben tájékoztatni kell az apátia kialakulásának alaposabb figyelemmel kíséréséről és az időben történő beavatkozásról.
Kezelés és terápia
Az apátia esetében nincs általános kezelési módszer; terápia meg kell adni az alapbetegségnek. A pszichológiai okokat kezelik pszichoterápia és ha szükséges, pszichotróp gyógyszerek. Ki kell azonban emelni, hogy a legtöbb mentális betegség nem gyógyítható, csak a lefolyásuk változtatható meg. Normálisabb élet lehetséges, az összes tünet gyógyulása terápiás szempontból valószínűtlen. Ígéretes terápiás intézkedések szintén hiányzik a veszettség. Fel kell tételezni, hogy a betegség végzetes. Bár a modern kezelési módszer biztosítja a vírusellenes és egyidejű kezelést nyugtatás, ez a koncepció csak két esetben volt sikeres. A demencia lefolyása egy ideig lassítható gyógyszeres kezeléssel és emlékezet edzés, de ismételten a teljes gyógyulás nem lehetséges.
Kitekintés és előrejelzés
Az apátia előrejelzését és kilátásait mindig az alapbetegséghez viszonyítva kell megadni. Ha az apátia a gyógyszeres kezelés mellékhatása, a tünetek általában önmagukban megszűnnek a kezelés befejezése után terápia. Az ideiglenes betegségből, például fertőzésből fakadó apátia szintén jó esélyeket ígér a gyógyulásra, feltéve, hogy az alapul szolgáló feltétel gyorsan és átfogóan kezelik. A progresszív betegségből, például a demenciából eredő apátia viszont csak hosszú ideig vagy egyáltalán nem kezelhető. Az állandó tünetek valószínűleg a pszichogén rendellenességből fakadó apátiában is jelentkeznek. Ha az apátia veszettség vagy más súlyos vírusos betegség miatt következik be, a beteg súlyos kísérő tüneteket, sőt néha halált is szenved. Az apátia prognózisa és kilátásai ezért nagymértékben függenek az okozó betegségtől, valamint a kezelés időzítésétől és típusától. Ha az alapbetegség gyógyítható, az apátia gyakran megszűnik, de súlyos fertőzések és pszichogén betegségek esetén hosszú távú egyidejű tünetek várhatók. A sok befolyásoló tényező miatt a végső kilátásokat és előrejelzéseket tehát csak a kezelőorvos teheti meg.
Megelőzés
Az apátia nem akadályozható meg, csak néhány alapbetegség specifikus intézkedések.
Ezt teheti meg maga is
Több azonnali intézkedések segíthet az apátiában. Először is fontos, hogy az érzelmi ürességet ismét kielégítő mindennapi élet kompenzálja. Az érintett személyek enyhíthetik a tüneteket, ha világosan felépített napi rutint követnek, meghatározott idővel a felkeléshez és az ütemezett feladatokhoz. A közöny érzését csak személyes kezdeményezéssel lehet orvosolni. Bizonyos esetekben az egyszerű célok, mint például a baráttal való találkozás vagy az állásinterjún való részvétel, elegendőek ahhoz, hogy létrehozzák a szükséges motivációt, és ezáltal fokozatosan enyhítsék az apátiát. Az érintett egyéneknek általában bízniuk kell egy barátban vagy családtagban, mivel az említett megküzdési stratégiák támogatással könnyebben megvalósíthatók. Ezen túlmenően általános intézkedések, például elegendő testmozgás, kiegyensúlyozott diéta és tartózkodik stimulánsok segíthet a kísérő tünetek enyhítésében, mint például a kimerültség és fáradtság. Ha apátia következik be skizofrénia or depresszió, a pszichológussal vagy pszichoterapeutával folytatott megbeszélés világosabbá teheti a tüneteket, és ezáltal segíthet azok leküzdésében. Ha az apátia több napig fennáll, orvoshoz kell fordulni, mivel a panaszok gyakran pszichológiai alapokon nyugszanak feltétel mint például a kiégés, amelyet nem lehet önállóan kezelni.
