Anterográd amnézia: okok, tünetek és kezelés

anterográd amnézia teljes leállítása vagy legalábbis nagyon súlyos csökkenése jellemzi a betegség idejéből származó új események tárolására vagy emlékezésére való képességet, vagy agy sérülés. Anterográd amnézia vagy a specifikus elváltozások okozzák agy régiókban vagy az idegsejtek degeneratív folyamatai által meghatározott agyi régiókban.

Mi az anterográd amnézia?

A legszigorúbb értelemben anterográd amnézia egy olyan emlékezet károsodás az emlékezethez méltó új eseményekhez a kórkép vagy sérülés idejétől kezdve. Ez azt jelenti, hogy a anterográd amnézia nem lehet visszaemlékezni retrográd módon, azaz a múltban. A legismertebb betegségek, amelyek fokozatosan vagy fokozatosan vezet nak nek anterográd amnézia minden formája demencia, Mint például a Alzheimer-kór betegség. Általános szabály, hogy új emlékezetértékű események csak néhány másodperctől néhány percig tárolhatók visszakereshető módon. Az amnézia elsősorban az epizódokat érinti emlékezet, amelyben egy esemény összes elérhető érzékszervi benyomását együtt tárolják. Az amnézia gyakran nem befolyásolja a motoros memóriát, amelyben a bonyolult mozgások, például az egyenes járás képességei öntudatlanul tárolhatók és visszahívhatók.

Okok

Három különböző ok-komplex kiválthatja az anterográd vagy retrográd amnézia. Az első ok-komplex neurodegeneratív betegségfolyamatokat foglal magában, amelyek során a lebomlási folyamatok a agy, mindig funkcionális károsodással vagy akár a funkció teljes elvesztésével jár. A funkcionális korlátokat nemcsak az fejezi ki anterográd amnézia, de mindig is demencia tünetek. Az egyik legismertebb neurodegeneratív betegség Alzheimer-kór betegség. Agyhártyagyulladás és a gyulladás az agy neuronjainak (agyvelőgyulladás) az amnézia oka is lehet. Az okok második komplexusa olyan elváltozásokat foglal magában, amelyek a fej sérülések vagy stroke és vezet az epizodikus memória visszafordíthatatlan teljes elvesztéséhez. Az anterográd amnézia általában a két hippocampi elváltozásával jár. Ezek agyi struktúrák a két időbeli lebenyben helyezkednek el. Azonban a diencephalon néhány magja fontos az emlékek tárolásához és visszakereséséhez is. Ha funkcionálisan károsodtak a ütéspéldául anterográd amnézia alakulhat ki, bár a memória tárolási helyét ez nem érinti. Az amnézia okainak harmadik komplexuma az erős pszichológiai tapasztalatok, amelyek képesek vezet átmeneti vagy tartós amnéziához. Különleges szerepet játszanak az idegmérgek (neurotoxinok), amelyek a koponya reverzibilis vagy irreverzibilis károsodását okozhatják. idegek, típustól és adag. Bizonyos esetekben a neurotoxinokat még gyógyszeresen is használják.

Tünetek, panaszok és jelek

Ez a betegség súlyos tünetekkel jár. Az érintett személyek általában nem tudnak emlékezni az új eseményekre, az új információk emlékezésének és tárolásának képessége jelentősen csökken. Az agy károsodása miatt a betegség gyakran már nem kezelhető, így a beteg életében más emberek segítségétől függ, és a beteg életminőségében jelentős korlátozások vannak érvényben. Még egyszerű információk is, amelyek nem tárolhatók el, ami megnehezítheti a mindennapokat. A betegség gyakran társul epilepszia, bár daganat vagy vérzés is okozhatja. Gyakran az érintett személy pszichológiai panaszoktól szenved, ill depresszió, és nem ritka, hogy ez a szülőket, rokonokat vagy gyermekeket érinti. Gyakran a betegség súlyosan csökkenti a beteg beszédkészségét is. Ennek eredményeként az érintett személy már nem vehet részt könnyen beszélgetésekben, és nem emlékszik egyszerű szavakra. A beteg saját családjára vonatkozó információkat szintén nem lehet teljesen visszahívni. Továbbá az információ elvesztése a betegeket is veszélyes helyzetekbe sodorhatja.

Diagnózis és lefolyás

Az anterográd amnézia jelenlétének gyanúja általában az újonnan bekövetkezett események vagy bizonyos gyakran használt szavak és kifejezések felidézésének elmulasztásával nyilvánul meg. A kezdeti értékelés szempontjából fontos az orvossal folytatott részletes megbeszélés (anamnézis), amelyben szükség esetén egy rokonnak is részt kell vennie. Az esetleges anterográd amnézia számszerűsítésére egyszerű, szabványosított memóriatesztek állnak rendelkezésre. Pozitív esetben az anamnézis során lehetőség szerint tisztázni kell, hogy az anterográd memória elvesztését hirtelen történt egy adott esemény után, vagy hogy ez fokozatos folyamat-e. A megalapozott anamnézis az amnézia lehetséges okainak kezdeti gyanújához vezet. Vér ezután tesztek következhetnek, feltüntetve a agyvelőgyulladás or agyhártyagyulladás, vagy lehetséges mérgezések. Egyfoton emisszió számítógépes tomográfia (SPECT) betekintést nyújthat a vér áramlási helyzet az agyban. Az agyhullámok (EEG) mérésével együtt a epilepszia or Alzheimer-kór betegség kialakulhat. Egyéb képalkotó technikák, mint pl számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI), lehetővé teszi következtetések levonását a vérzések, daganatok vagy egyéb sérülések jelenlétéről.

Szövődmények

Az anterográd amnézia súlyosan korlátozhatja a beteg mindennapi életét, csökkentve ezzel az életminőséget. Jellemzően az érintett személy nagyon rosszul emlékszik vagy egyáltalán nem emlékszik egy adott baleset után bekövetkezett eseményekre. Ennek eredményeként az élet súlyosan korlátozott. Az érintett személy más emberek segítségétől függ. A beszéd képessége is korlátozott, mivel a beteg már nem emlékszik különféle szavakra. Ide tartoznak az ismerősök vagy a család nevei vagy egyéb adatai. Gyakran az sem lehetséges, hogy a beteg emlékezzen a saját címére, ezért függ a külső segítségtől. Ha az amnéziát daganatos betegség okozza, bizonyos szövődmények is felmerülhetnek benne. A teljes gyógyítás nem minden esetben lehetséges. Abban az esetben agyhártyagyulladás, a kórokozók gyógyszerekkel küzdenek, így az amnézia jelentősen csökken, és általában nincsenek további szövődmények. Ha már előrehaladott, akkor legalább le lehet állítani a menetét. Leggyakrabban, feszültség csökkentése és kikapcsolódás kezeléseket is végeznek az agy sérült területeinek aktiválására és a működés elősegítésére.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A legtöbb esetben ezt a betegséget az orvos már közvetlenül diagnosztizálja, amikor az agy sérülése bekövetkezett. Ebben az esetben az érintett már nem tud megfelelően beszélni, és szótalálási rendellenességekben szenved. Emellett a memóriával kapcsolatos panaszok vagy az egyszerű gondolkodási feladatokkal járó nehézségek utalhatnak a betegségre, amikor is minden esetben szükség van az orvos látogatására. Különösen a teljes memória elvesztését, a betegnek orvoshoz kell fordulnia a további következményes károk elkerülése érdekében. Ez akkor is így van, ha az érintett szenved epilepszia vagy volt epilepsziás roham. Zavarok koncentráció or összehangolás súlyos agykárosodást is jelezhet, amelyet orvosnak kell kezelnie. A legtöbb esetben a tünetek nem korlátozhatók, így az érintett személy más emberek segítségétől függ a mindennapi életében. Azt sem lehet megjósolni, hogy ez a betegség pozitív lefolyását eredményezi-e. Egyes tüneteket azonban korlátozhatnak különféle terápiák. Minél korábban kezdődik e betegség kezelése, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.

Kezelés és terápia

Az anterográd amnézia kezelése elsődlegesen az alapbetegség gyógyítását vagy enyhítését célozza feltétel. Például agyhártyagyulladás vagy agyvelőgyulladás, a kórokozók, általában vírusok, küzdeni kell. Pozitív esetben az anterográd amnézia ezután ismét javulhat, vagy a progresszív lefolyást legalább le lehet állítani. Ha agyi vérzések vannak, vagy ha daganatok felismerhetők, akkor az első terápiás cél a környező idegszövetre gyakorolt ​​mechanikai nyomás csökkentése a vérzés megszüntetésével és a daganat megszüntetésével. Itt is az idegszövet fizikai megkönnyebbülése megállíthatja az anterográd amnéziát. progresszív menetében, és esetleg még javítani is. Neurodegeneratív betegségek esetén, mint pl Alzheimer kór, a gyógyszeres terápiákat általában a betegség progresszív lefolyásának lelassítására használják. Baleset miatti elváltozások jelenlétében az agyban vagy bizonyos idegterületek elvesztése a ütés, a funkció helyreállítása általában nem lehetséges. Mivel ezek az esetek szinguláris események, a bekövetkezett funkcionális károsodás általában statikus lefolyást mutat. Bármely terápia célja a funkcionális károsodás kompenzálása más agyterületek aktiválásával és kiképzésével, ha lehetséges, hogy átfogó javulás történjen. Sok esetben, kikapcsolódás kiképzés, feszültség csökkentés, autogén tréning, és izom kikapcsolódás a gyakorlatok pozitív hatással vannak az anterográd amnéziára is.

Kitekintés és előrejelzés

Az anterográd amnézia néhány betegnél legyőzhető, célzott rövid távú memória edzés. A konkrét emlékek újraaktiválása ebben a tekintetben hasznos. Az eljárás az alapbetegségtől és a beteg együttműködésétől függ. Traumás tapasztalatok vagy enyhe vérzések esetén, bizonyos idő után terápia fennáll annak a lehetősége, hogy a megszokott készségek visszatérnek, és új emlékeket szereznek. Az agy súlyos elváltozásai miatti anterográd amnézia gyógyulásának esélyei jelenleg kevésbé optimisták. Az orvosi fejlődés gyakran lehetővé teszi a tünetek enyhítését. Az agy károsodása helyrehozhatatlannak tekinthető, és nem gyógyítható meg. A különféle vizsgálati eljárások és a különböző terápiás módszerek ellenére a mai napig nem sikerült a sérült agyszövetet helyrehozni, illetve sikeresen és funkcionálisan pótolni. Az agykárosodás okától függően a tünetek fokozódhatnak. A további kérgi területek funkcionális kapacitása korlátozható. A legrosszabb esetben a teljes memória, a rövid távú memória aktivitása, valamint a munkamemória elvész. Néhány anterográd amnéziában szenvedő betegnél bebizonyosodott, hogy a betegség ellenére néhány percnél hosszabb időre új emlékek jöttek létre. A tudat tartalma azonban minimális, és néhány nap alatt még el lehet felejteni.

Megelőzés

A legfontosabb megelőző intézkedések az anterográd amnézia elkerülése érdekében egészséges életmód áll, amelyben az feszültség váltakozhatnak a relaxációs periódusokkal úgy, hogy van egy egyensúly a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer aktiváltságának mértéke között.

Utógondozás

Ebben a betegségben általában nincs vagy nagyon kevés utógondozás intézkedések vagy az érintett személy rendelkezésére álló lehetőségek. Először is a betegséget az orvosnak megfelelően kell diagnosztizálnia és kezelnie a további szövődmények vagy kellemetlenségek elkerülése érdekében. Minél korábban diagnosztizálják, annál jobb a betegség további lefolyása. Mivel azonban a teljes gyógyulás nem lehetséges, csak pusztán tüneti kezelés lehetséges. Annak érdekében, hogy a betegség tüneteit ne súlyosbítsa feleslegesen, az érintett személynek tartózkodnia kell a alkohol és a dohány. Maga a kezelés gyógyszeres kezeléssel végezhető. Az érintettek függenek a helyes adagolástól, valamint attól, hogy rendszeresen szedik-e a gyógyszert, hogy a tünetek tartósan enyhüljenek. Az agy sok károsodása azonban helyrehozhatatlan, így nem mindig tapasztalható javulás. Súlyos esetekben az érintettek saját családjuk vagy barátaik segítségétől és támogatásától függenek. A legtöbb esetben ez a betegség az érintett ember várható élettartamát is csökkenti.

Mit tehetsz te magad

Feltéve, hogy az anterográd amnézia egy fertőző betegség mint például agyhártyagyulladás vagy agyvelőgyulladás, a beteg segíthet az alapbetegség kezelésében. Ezekben az esetekben különösen hasznos a szervezet saját védekezőképességének megerősítése. Elsősorban az egészséges életmód járul hozzá ehhez. Fontos, hogy elegendően aludjon, egyen a vitamin-gazdag, túlnyomórészt növényi eredetű diéta, és rendszeresen gyakoroljon friss levegőn. A természetgyógyászatban a vörös kagyló (Echinacea purpurea) is használják. Az aszkorbinsav bevitele (C-vitamin) is ajánlott. Ha az anterográd amnézia más okok miatt következik be, akkor a beteg általában nem tud maga segíteni az alapbetegség kezelésében. Neurodegeneratív rendellenességek esetén megpróbálható kompenzálni az agyműködés csökkenését más, nem érintett agyterületek aktiválásával és edzésével. Relaxációs gyakorlatok, különösen autogén tréning, pozitívan befolyásolhatja az anterográd amnéziákat is. Hogy jobban megbirkózzon memória elvesztését a mindennapi életben az érintett egyéneknek meg kell szokniuk, hogy minden fontos dolgot időben rögzítsenek. A jegyzettömböknél egyszerűbb és praktikusabb a magnófelvétel, és szinte minden modern mobiltelefon diktálási funkcióval rendelkezik. Ezen kívül léteznek olcsó és minőségileg elegendő diktációs eszközök a memóriakártyák méretében, bárhová elvihetők. A harmadik felekkel folytatott beszélgetéseket azonban jogi okokból nem szabad tudomásuk nélkül rögzíteni.