Agy A lateralizáció a féltekék közötti strukturális és funkcionális különbségekre utal nagyagy. A funkcionális különbségek kikristályosítják a bal félteke dominanciáját a nyelvi folyamatokban. Ban ben gyermekkor agy elváltozások, a félgömbök teljes mértékben kompenzálják a kárt.
Mi az agy lateralizációja?
Agy A lateralizáció a féltekék közötti strukturális és funkcionális különbségekre utal nagyagy Az nagyagy két külön fele van. Ezeket az úgynevezett agyféltekéket a fissura longitudinalis cerebri választja el, és egy vastag idegzsinór kapcsolja össze, amelyet corpus callosumnak neveznek. Funkcionálisan a két agyfélteke felépítése nem azonos. A bal és a jobb agyfélteke közötti folyamatok megoszlását a „lateralizáció” orvosi kifejezés írja le, és ez megfelel az agyféltekék specializálódásának neuroanatómiai egyenlőtlenségének. A magasabb organizmusok agya általában kétoldalúan szimmetrikus. Bár a szimmetria hasonló struktúrára mutat, a megfigyelések és kísérletek már régen napvilágra hozták az agyi funkciók térbeli specializációját. A részleges funkciókat előnyösen az egyik agyféltekében látják el. A félgömbök közötti strukturális különbségeket anatómiai aszimmetriának nevezzük, és például különböző térfogatokban vagy az agyi barázdák hosszára, mélységére vagy alakjára hivatkozva nyilvánulnak meg. A félgömbök különböznek bizonyos sejttípusok előfordulása és a sejtek összekapcsoltsága tekintetében is. Fontos aszimmetriák vonatkoznak például a szilviai barázdára, a Heschl-féle gyrusra, a planum temporale-ra és a sulcus centralisra. Például a szilva horony kiterjedtebb a bal agyféltekében, így különösen a jobbkezeseknél. A bal agyféltekén általában nagyobb az össztömeg, nagyobb a szürkeállomány aránya, nagyobb az alsó temporális lebeny és egy nagyobb nucleus lateralis posterior a talamusz.
Funkció és feladat
A bal és a jobb agyfélteke szerkezeti aszimmetriája mellett a két agyfélteke funkcionális különbségeket is mutat. Az agy materializációja mind strukturális, mind funkcionális különbségnek felel meg. A funkcionális specializáció korai tanulmányai elsősorban az agykárosodás neurológiai vagy neuropszichológiai tanulmányainak felelnek meg, amelyek hatással vannak a kognitív képességekre. Például ezek a tanulmányok összehasonlították a különböző félteke elváltozásokkal rendelkező betegeket, és így a kettős disszociáció elvén keresztül következtették a funkcionális lateralizációt. Az 1960-as években a funkcionális lateralizáció kísérleti tanulmányai is felhasználásra kerültek epilepszia olyan betegek, akiknek a két félteke közötti kapcsolata megszűnt. A technológiai fejlődésnek köszönhetően olyan képalkotó technikák, mint pl mágneses rezonancia képalkotás (MRI) már használható a funkcionális lateralizáció tanulmányozására is. Eddig a kognitív képességekkel kapcsolatos tanulmányok kimutatták, hogy például a beszédtermelés a félgömbök funkcionális aszimmetriája. Ebben az összefüggésben van beszél a bal agyfélteke dominanciája a nyelvi folyamatokban, amit a jobbkezesek 95 és a balkezesek 70 százaléka bizonyított. Kutatások bebizonyították, hogy az ingerek feldolgozása a jobb féltekén nem teszi lehetővé a beszéd-kifejező kimondást. A bal agyféltekét a szófelismerés és a matematikai műveletek során is domináns féltekének tekintik. Az orvostudomány feltételezi a jobb agyfélteke dominanciáját, például az arcfelismerés és a térészlelés terén. Annett leírta az agyféltekék lateralizációjának úgynevezett jobb elmozdulás elméletét, amely a bal agyfélteke nyelvi dominanciáját egyetlen egyetlen tulajdonságnak tulajdonítja. gén. Annett szerint egyetlen félteke rendkívül hangsúlyos dominanciája a kognitív és a motoros teljesítmény hátrányaival is összefügg. Annett jobboldali elmozdulásának elmélete továbbra is ellentmondásos a mai kutatásban, mivel olyan kutatók, mint Crow, nem tudtak kapcsolatot találni a szélsőséges félteke dominanciája és a kognitív vagy motoros károsodás között.
Betegségek és betegségek
Az agy laterális elhelyezkedése különösen akkor kiemelkedő, ha egyetlen agyfélteke sérült. Például, ha az agy bal agyféltekéjét agyi infarktus okozta ill gyulladásösszefüggő elváltozás, beszédzavarok lehetnek. A szófelismerési rendellenességek szintén egy ilyen elváltozás következményei lehetnek. A kár mértékétől függően beszédterápia intézkedések enyhítheti a tüneteket. Ha viszont egy elváltozás miatt a jobb agyfélteke működésében károsodik, gyakori tünetek a dezorientáció és a zavart térérzet. Neurológiai szempontból az ilyen károsodás különösen érdekessé válik, ha az agy lateralizációja a károsodás idején még nem fejeződött be teljesen. Az agy lateralizációja csak pubertáskor fejeződik be, és ezt követően nehéz megváltoztatni. Például, ha a baleset vagy más ok miatt a gyermekek károsodást szenvednek a bal agyféltekében, a befejezetlen oldalirányítás nagy előnyt jelenthet. Például azt találták, hogy a gyermekek általában nem tapasztalnak beszédproblémákat felnőttkorban a bal agyfélteke elváltozása ellenére. A lateralizáció befejezése előtt az agy láthatóan képes teljes mértékben kompenzálni a kárt. Így az agy beszédközpontjában bekövetkező afáziás károsodás esetén a sértetlen jobb agyfélteke látszólag teljesen átveszi a bal agyfélteke beszédfunkcióit. Ugyanez vonatkozhat a jobb agyfélteke károsodására is, amelyet valójában károsodott tértudattal kell kísérnie. A lateralizáció befejezése után a funkciók teljes átadása a bal és a jobb agyfélteke között már nem lehetséges. A kár megtérítése tehát sokkal nehezebb, ezért gyakran tartós károkkal jár.
