Bevezetés
A nagyagy valószínűleg a legszélesebb körben ismert része a agy. Végagynak vagy telencephalonnak is nevezik, és az ember legnagyobb részét teszi ki agy. Csak ebben a formában és méretben van jelen az emberekben.
Nagyjából szólva a nagyagy négy lebenyre oszlik, amelyeket anatómiai elhelyezkedésük alapján neveznek el, és két különálló, mélyebb területre. Pontosabban: az agykéreg 52 úgynevezett Brodmann területre oszlik, amelyek első leírójáról, Korbinian Brodmannról kapták a nevüket. Két félre, félgömbre oszlik. A lehető legnagyobb felület elérése érdekében sokszor hajtogatják. A kialakult tekercseknek és barázdáknak saját nevük van, és meghatározott funkcionális területekhez rendelhetők.
A kisagy általános feladatai
A nagyagy a központi legmagasabb példánya idegrendszer, amely magában foglalja a agy és a gerincvelő, és ez teszi az embert minden érzelmi, pszichológiai és motorikus képességével azzá, aki ő. Minden aktív gondolatban és mozgássorozatban részt vesz, feldolgozza a beérkező információkat, és célzott válaszokat és reakciókat produkál. Idegcsatornákon keresztül gyakran önmagához és más agyi struktúrákhoz kapcsolódik.
Az agykéregben fekszenek az idegmagok, a medullában az ideg húzódik. Az anatómiai felosztás mellett az agy funkcionálisan különböző szempontok szerint oszlik fel. Ez a második felosztás az agy fejlődésén és fejlődésén alapul.
Így az emberi agy részei megtalálhatók kisemlősökben is, például egerekben, míg mások csak az emberek számára vannak fenntartva. Különbséget tesznek a paleocortex, a striatum, az archicortex és a agykéregben. Ezek mind az egyes rendszerek alkotóelemei, amelyek felelősek a különböző feladatokért.
Ennek ellenére nagyon szorosan együttműködnek is, ezért gyakran nem lehet egyértelmű határokat húzni az egyes területek között. A paleokortex a cerebrum legrégebbi része. Szorosan kapcsolódik a szagló agyhoz és annak érzékéhez szag, az összes érzék közül a legrégebbi.
Olyan információt fogad, továbbít és dolgoz fel, amelyet a szaglószerv, azaz a szenzoros sejtek rögzítenek orr. Az amygdala, az érzelmi folyamatokért felelős terület, különösen a félelem és a harag kialakulásáért és feldolgozásáért, szintén ezek közé tartozik. Ez megmagyarázza azt is, hogy a szagok miért válthatnak ki ilyen erős érzelmi reakciókat.
A striatum az agy nagy részén helyezkedik el, és része a Alapi idegsejtek, az idegmagok és utak hálózata, amelyek fontos szerepet játszanak a mozgás kontrollálásában. Szintén mélyen található az archicortex, amely magában foglalja a hippocampus és része a limbikus rendszer. Felelős azért tanulás és a emlékezet folyamatokat.
Csak a közelmúltban fedezték fel azt is, hogy részt vesz a térbeli tájékozódásban. A limbikus rendszer egészében olyan életfenntartó funkciókért is felelős, mint a nemi vágy, az étkezés és a összehangolás az emésztés. A agykéregben a cerebrum legfiatalabb és messze legnagyobb része.
A agykéregben a kisagy tényleges felületét képviseli, amely kívülről is könnyen megtekinthető. A korábbi struktúrákkal ellentétben nem az agy mélységében helyezkedik el. Feladata a test minden területéről származó információk összegyűjtése, valamint az értelmezés, az asszociáció és az átadás.
Ez magában foglalja a testmozgások motoros központjait, valamint a hallás-, beszéd- és látásközpontokat. Ez az agy azon része is, amely az ember személyiségét alkotja. Ezt a részt prefrontális kéregnek is nevezik, mert messze előre, közvetlenül a csontos homlok mögött helyezkedik el. Ha a neocortex ezen része megsérül, akkor hatalmas személyiségváltozások és rendellenességek következnek be. Végül, de nem utolsósorban az agy azon területeit tartalmazza, amelyek regisztrálják az érzéseket, mint pl fájdalom, rezgések és hőmérséklet-különbségek.
A sorozat összes cikke:
