Szinonimák tágabb értelemben
Agyalapi mirigy adenoma, az agyalapi mirigy daganata
Meghatározás
Az agyalapi mirigy daganata a hormonképző sejtek többnyire jóindulatú új képződése agyalapi mirigy (hipofízis). A agyalapi mirigy egy cseresznyekő méretű mirigy, amely a. közepén helyezkedik el koponya a a koponya alapja, megközelítőleg a orr, és elülső és hátsó lebenyre van osztva. Hormonképző mirigyként, amely nagyon különböző típusú hírvivő anyagokat (hormonok), A agyalapi mirigy a fontos interfész a agy és a hormonrendszer. A leggyakoribb agyalapi mirigy daganat az agyalapi mirigy elülső lebenyéből származik, és agyalapi mirigy adenómának nevezik. Az agyalapi mirigy daganata esetén megkülönböztetik a hormonálisan inaktívakat és a hormonálisan aktívakat, ez utóbbiakat továbbra is a hormon típusa (agyalapi mirigy daganat) szerint osztályozzák.
Frekvencia
Bár az agyalapi mirigy nem abból áll agy szövet, az agyalapi mirigy daganatot az agydaganatok közé sorolják, és ez az összes agydaganat 10-15% -át teszi ki. Évente 3 4-ről körülbelül 100,000-XNUMX ember betegszik meg, nem részesítenek előnyben egy adott életkorot vagy nemet.
Okok
Eddig nem ismertek az agyalapi mirigy daganatának kialakulásának okai. Van azonban egy ritka örökletes betegség, az ún Többszörös endokrin neoplázia (MEN-1), amelyben fokozott a tendencia az agyalapi mirigy daganatának kialakulására, amelyet általában túlműködő mellékpajzsmirigy kísér (mellékvese) és daganatai a hasnyálmirigy. Az agyalapi mirigy daganata általában egyetlen degenerált sejtből származik.
Mivel a sejtek másképp termelnek hormonok, többféle daganatot lehet megkülönböztetni, amelyek a termelt hormon függvényében szintén különböző tüneteket okoznak. Néhány tünet az agyalapi mirigy elhelyezkedésének és annak a ténynek tulajdonítható, hogy a tumor elmozdul agy szövet, ahogy növekszik. Az agyalapi mirigy közvetlenül az optika kereszteződése alatt fekszik idegek.
Amikor az agyalapi mirigy daganata növekszik, és következésképpen a idegek, jellegzetes látótér-hiányok lépnek fel, amelyek hatással vannak a külső látómezőre, ezért is nevezik „pislogásnak” vakság”(Bitemporális hemianopszia). A hormon-inaktív hipofízis tumor csak későn okoz tüneteket, ezért általában csak akkor fedezik fel, ha már viszonylag nagy. Ez a tumor is képes előállítani hormonok, de ezek nem hatékonyak.
A tünetek azért fordulnak elő, mert az agyalapi mirigy daganata kiszorítja az egészséges szöveteket, ami biológiailag aktív hipofízis hormonok hiányát eredményezi. A hormon-aktív hipofízis daganatokat az jellemzi, hogy ellenőrizetlenül nagy mennyiségű hormont termelnek. Csaknem 40% -kal a prolaktinoma a leggyakoribb agyalapi mirigy daganat.
Ha túl sok a szervezet saját hormonja prolaktin termelődik, a nők abbahagyhatják a menstruációt és tejet hozhatnak A férfiaknál gyakran megfigyelhető a mell megnagyobbodása, amely a tejtermeléssel is összefüggésbe hozható. A második leggyakoribb daganattípus a növekedési hormont termelő hipofízis tumor.
Ebben az esetben a növekedési hormon (HG; továbbá: szomatotrop hormon, STH) nagyobb mennyiségben termelődik, amely szabályozza a növekedés hosszát és a vér cukorszint. Túltermelés gyermekkor ezért úgynevezett óriási növekedéshez vezethet. Ez már nem lehetséges felnőtteknél, ahol a test végrészei, például kezek és lábak, áll, orr vagy a szemöldök kidudorodik (acromegalia) nő.
Gyakran az első, amire a felnőttek panaszkodnak, az az, hogy a gyűrűk, kalapok vagy (kézi) cipők már nem illenek. A betegek akár 20% -a is kialakul cukorbetegség mellitus. ACTH-termelő hipofízis daganatok még ritkábban fordulnak elő.
Ez a mellékvesekéreg fokozott stimulációját okozza, amely aztán megnövekedett mennyiségű különféle hormont szabadít fel, itt a kortizol játszik központi szerepet. Ez a hormon befolyásolja a vér cukorszint, a víz egyensúly a test és a immunrendszer. A felesleg növekedéshez vezet vér cukor, csökkentett csontsűrűség (csontritkulás), törzs elhízottság, bika nyak és telihold arca.
Ezt a betegséget ún Cushing-kór. Az agyalapi mirigy daganatok gyakori tünete a látásromlás a látómező elvesztésével. Oldalsó és az agyalapi mirigy felett fut a nagy optika idegek, amelyek mindkét szemből erednek és közvetlenül az agyalapi mirigy (chiasma opticum) területén kapcsolódnak.
Az agyalapi mirigy daganatának növekedése a belsõ utak összenyomódásához vezethet látóideg. Ennek eredményeként a páciens csökkent látásélességgel („pislogókkal”) szenved laterális látótér-vesztésben. A szakember ezt bitemporális hemianopsiának is nevezi. Az agyalapi mirigy daganatának másik gyakori tünete a fejfájás.
Ezek elsősorban nagyobb daganatoknál fordulnak elő. Az agyalapi mirigy központi elhelyezkedése miatt a török nyergében a koponya (sella turcica), számos veszi körül hajók és idegek. Ha a daganat mérete jelentősen megnő, mind a környező idegek, mind a agyhártya a török nyereg területén irritálható lehet.
Ennek eredményeként a beteg tapasztalhat fejfájásamelyek némelyikük diffúz és elterjedt az egész fej. Kezdetben a betegek gyakran hirtelen jelentkező fejfájásról számolnak be a homlok és a szem területén, amely ezután egyre inkább az egész fej. A témával kapcsolatos részletesebb információkért javasoljuk, hogy keresse fel weboldalunkat: Ezek a tünetek az agyalapi mirigy daganatát jelzik!
Az agyalapi mirigy daganatának jelei sokfélék. A csontos korlátozott török nyereg (Sella turcica) kiszorító növekedése miatt a környező szerkezetek összenyomódnak vagy irritálódnak. Ide tartoznak a látóideg, amely közvetlenül az agyalapi mirigy felett fut.
Különösen nagy daganatok esetén a látómező meghibásodásai fordulhatnak elő. Általában a látómező kívülről korlátozott („villog”). Ezenkívül a méret növekedése irritálhatja az érzékeny idegeket a agyhártya, ami a beteg fejlődését okozza fejfájás, amelyek közül néhány nagyon súlyos.
Továbbá, a tumor hormontermelésétől függően további tünetek jelentkezhetnek. Míg a daganat általában az egyik hormon feleslegét termeli, az agyalapi mirigy többi sejtje összenyomódik és működésük zavart szenved. Emiatt általában hormonhiányos tünetek jelentkeznek.
A leggyakoribb prolaktinómában, amely a prolaktintermelő sejtek, a nőé peteérés a menstruációs periódusok a megnövekedett miatt nem fordulnak elő prolaktin szintek. A férfiaknál a potencia és a libidó (szexuális vágy) rendellenességei is előfordulhatnak. Ugyanakkor a nagyon nagy prolaktinómák a növekedési hormon termelésének csökkenését eredményezik.
Míg ez a gyermekek növekedési rendellenességeihez vezet, csontritkulás felnőtteknél fordulhat elő. A betegség előrehaladtával csökken a nemi, a pajzsmirigy és a szteroid hormonok termelése is, amelyek mindegyikének sajátos tünetei vannak. További információk erről a témáról itt találhatók: Ezek a tünetek az agyalapi mirigy daganatát jelzik!
